vissza a főoldalra

 2015.04.17. 

Provokátorfigyelő

A magukat civilnek hazudó pártaktivisták ellen kívánunk fellépni

A Fidelitas tisztújító kongresszusa Böröcz Lászlót választotta új elnökének. A Fidesz ifjúsági szervezetének újonnan megválasztott elnökét a szervezettel kapcsolatos terveiről, a provokátorfigyelő hálózatról és az egyetemi politizálásról kérdeztük.

 Mennyiben lesz más az ön által vezetett Fidelitas, mint elődjéé?

 – Tavaly áprilistól vagyok a Fidelitas ügyvezető alelnöke, s már akkor nekiláttunk a tartalmi rész átszervezésének; megújítottuk országos programjainkat, az interaktív közösségépítés mentén nyitottabbá tettük azokat, és tematikus vitákat is rendeztünk. Szerkezeti változtatások is történtek: mostantól tizenhat helyett héttagú az elnökség, ami a hatékonyságot hivatott növelni. Funkcionálisan osztottuk szét a feladatokat az alelnökök között. Bevezettük a regionális igazgatói rendszert. Az igazgatók felelősek a választmányok aktivitásáért, segítéséért. A szervezet aktivitását is növelni szeretnénk. A Fidelitas természetesen egészen másként működik, mint mikor a szocialisták voltak hatalmon. Összegyűjtöttük az elmúlt négy év tapasztalatait, s ezt felhasználva szeretnénk új lendületet adni a szervezetnek. Tehát Mozgalmi típusú Fidelitast óhajtunk megteremteni két éven belül.

 Nehéz a fiatalokat megszólítani, hogy részt vegyenek a közéletben?  

– Több helyről hallani, hogy a fiatalok apolitikusak, s ennek több oka is lehet. Komoly probléma, hogy az egyetemeken nem szerveznek közéleti fórumokat. A hallgatók jelentős része pedig azokon a programokon vesz részt, amit az egyetemeken belül hirdetnek meg. Ezért a Fidelitas sem tudja megszólítani a fiatalokat a felsőoktatási intézményekben. Holott Nyugat-Európában valamilyen formában együttműködnek az egyetemek és a politikai pártok ifjúsági szervezeti. S ezek az ifjúsági csoportok részt vesznek az egyetemi közélet alakításában. Nem arra gondolok, hogy pártzászlókkal kell kampányolni az egyetemeken, hanem arra, hogy az ifjúsági szervezetek előadásokat szervezzenek, s egy adott témában vitafórumot tartsanak. Ez igen fontos kérdés; elég csak arra gondolunk, hogy az ELTE BTK-n belül működő HÖK jobbikos tagjai miként listázták a „gólyákat”. A Hallgatói Hálózat is egyértelműen politizált. Tehát most is bent van a politika az egyetemeken, de igen álságos módon. Tudjuk, hogy elképzeléseinket nem mindenki támogatja, de úgy gondoljuk, hogy 25 évvel a rendszerváltás után ezt a kérdést nem lehet a szőnyeg alá seperni.

 Az egyetemi fórumokra ön tehát beengedné az ifjúsági szervezeteket. A magyar fiatalságnak valóban az a legégetőbb problémája, hogy lehet-e az egyetemeken politizálni, vagy az, hogy ne kényszerüljenek a végzett hallgatók külföldön munkát vállalni?

 – Nyilván nem ez a legégetőbb probléma, de azt tudni kell, hogyha a fiatalok közelebb kerülnek a közélethez, akkor beleszólhatnak annak az alakításába is, és olyan dolgokra tudják felhívni a figyelmet, melyek, lehet, nem jutnak eszükbe a döntéshozóknak sem. Nem kerülöm meg a kérdésre a választ: tény, hogy a nyugat-európai államokban sokkal többet lehet keresni, mint Magyarországon. Ezen csak kemény munkával lehet változtatni, amihez idő kell. Hajlamosak elfelejteni, hogy a Fidesz-kormány az elmúlt öt évben kétszer mentette meg az országot. 2010-ben a csődtől. Hazánk önerőből kikerült a kátyúból, és mára beindult a gazdasági növekedés, ami az emberek áldozatvállalásának és a kormány politikájának köszönhető. Másodszor a devizahiteleseken segített a kormány azért, hogy a családoknak igazságot szolgáltasson, az emberek visszakapják a bankoktól a tőlük tisztességtelenül elvett összegeket. Gazdasági szempontból fejlődő pályára állt Magyarország, s a Fidelitas érdekelt abban, hogy segítse a kormány munkáját.

 Provokátorfigyelő kezdeményezésük a balliberális sajtóban kiverte a biztosítékot. Az MSZP az adatvédelmi biztoshoz fordult az ötletük miatt. Mi ennek a kezdeményezésnek a valódi célja?

 – Több sajtóorgánumnak nyilatkoztam már erről a témáról, mert vagy félreértik, vagy tudatosan mást mondanak kezdeményezésünkről az ellenzéki körökben. Provokátorfigyelő csoportunk célja nem az, hogy tüntetőket listázzunk, vagy róluk adatokat gyűjtsünk. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a nemzeti ünnepségeket egy kis létszámú csoport módszeresen megzavarja. A magukat civilnek mondó pártaktivisták tevékenysége ellen kívánunk fellépni, olyanok ellen, akik a március 15-ei állami ünnepséget is megzavarták. Eddig annyit tettük ebben a témában, hogy a Facebook-oldara kitettünk két fényképet. A provokátorok között volt egy hölgy, aki az önkormányzati választáson a III. kerületi MSZP kompenzációs listáján szerepelt és egy III. kerületi DK-s aktivista. Erre minket támadtak meg a sajtóban, holott az MSZP-nek és a DK-nak kellett volna bevallani azt, hogy ők küldték ki az embereiket. S azt se felejtsük el, hogy az Együtt–PM politikusa zárta le Lánchidat, s ezzel a törvénytelen akciójával megbénította a fél város közlekedését.

 Nemrég a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom felvetette, hogy bizonyos kérdésekben kész tárgyalni önökkel. Hajlandó a Fidelitas vitázni a Societasszal?

 – Természetesen; az egyetemi politizálást érintő kérdésben is össze szeretnénk hívni a pártok ifjúsági vezetőit. A Societasszal kapcsolatban viszont eléggé abszurd helyzet állt elő, mert nem lehet tudni, hogy valóban létező szervezetről van-e szó. Erre egy példa: meghívtak egy vitára, amelyre abban a hiszemben mentem el, hogy a Societas vezetőjével kell egy asztalhoz ülnöm, s később derült ki, hogy vitapartnerem az MSZP alelnöke.

 Egyre több újságban olvasni, hogy csökkent a kormánypártok népszerűsége, s állandóan az elbukott veszprémi választást hozzák föl példaként. A tapolcai választási kampányban önök mennyire vannak jelen?

 – A tapolcai választási kampányban való részvételt becsületbeli ügynek tekintjük. Minden segítséget megadunk azért, hogy a Fidesz jelöltje győzzön, mert Fenyvesi Zoltán személye jelenti a garanciát a tapolcai választókerület fejlődéséhez.

Medveczky Attila