|
 2015.04.24.
„Felfakad-e a forrás?”
A tavalyi tisztújítás
következtében megújult, s részben lecserélődött a huszonhét
magyarországi református egyházmegye vezetése. Azért az
esperesek és egyházmegyei gondnokok idei országos találkozójukon
az őket érintő gazdasági kérdésekről kaptak tájékoztatást,
illetve a reformáció emlékévének előkészületeiről
hallhattak beszámolót.
Szabó István püspök,
a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte az április 15-i Országos
Református Esperes–Gondnoki Értekezlet résztvevőit a Zsinati
Székházban. Áhítatában a püspök Ezékiel próféta könyvéből
a 47. rész első 12 versét olvasta fel. „Mindannyian szeretjük
Ezékiel próféta látomását az új templomról. Különösen
nagy jelentőségű a szövegben a szent víz, a templom padlójából
felfakadó forrás, amely sosem apad ki. Ez a vízfolyam eljut a
halott tengerig, melynek a forrás életet ad" – mondta.
„Ez az egyház lényege. Belőlünk kell kiáradnia ennek a víznek,
arra kell törekednünk, hogy az egyházból kiáradjon a víz a
halott világba. Az Úristen maga az élő víz" – hangsúlyozta
Szabó István.
Az áhítatot követően, a napirendi pontok ismertetése után
a Zsinat lelkészi elnöke tájékoztatta az espereseket és egyházmegyei
gondnokokat az aktuális eseményekről. Mindenekelőtt köszönetet
mondott a megválasztását eredményező bizalomért, valamint
megköszönte a Zsinati Hivatal dolgozóinak az átadás-átvétel
során nyújtott segítségét is. „Ez egy lassú folyamat, a mögöttünk
levő 18, sőt 25 év számos ügyét érinti" – kért türelmet
Szabó István, említve, hogy az állami bürokrácián is végig
kell jutni. A zsinati munka az alakuló ülés óta is folytatódott,
azóta több (elnökségi, elnökségi tanácsi) ülés, értekezlet,
egyeztetés zajlott le, s megkezdődött az április 22-i zsinati
ülés napirendi pontjainak előkészítése is.
Szabó István a következő
ciklus feladatai között elsőként az egyházi törvények
konszolidálását, a szükséges jogharmonizációt említette. Például
az április 10-i mátraházai, esperesek és püspökök közötti
informális találkozón (melynek előzményeiről itt olvashat)
felmerült, hogy az egyházi gazdálkodási törvény teljesíthetetlen
terhet ró a kis gyülekezetekre, ezért átalakításra szorul.
Ezután összegezte a döntésre váró területeket: ilyen a
liturgia kérdése, illetve az énekeskönyvé. Az utóbbival
foglalkozó bizottság igen nagy énekanyagot gyűjtött össze,
az új énekeskönyvnek szerinte a kidolgozás alatt lévő egységes
liturgiához igazodva kellene elkészülnie.
Szabó István
szerint a tanítást illetően is vannak tennivalói a Zsinatnak.
Például a keresztség vagy a házasságkötés gyakorlatában
„az ahány ház, annyi szokás" elve uralkodik. Ezeket
esperesi utasításokkal nem lehet elrendezni. A püspök szerint
a Zsinatnak „állást kell foglalnia például a világon zajló
keresztyénüldözések ellen is. „Ki kell fejeznünk ottlétünket,
részvétünket. Ne felejtsük el, hogy Jézus a farkasok közé küldött
ki minket" – mondta. „A Zsinat tehát tanító, az egyház
nevében megnyilatkozó testület, de nem a legfontosabb.
Fontosabb, hogy vasárnaponként a templomokban van-e élő
igehirdetés, felfakad-e a forrás" – zárta bevezetőjét
a püspök.
Ezt követően Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet
vezetője adott tájékoztatást a református lelkészi nyugdíjrendszer
működéséről. A Magyarországi Református Egyházban lelkészi
szolgálatot végző személyek 2006 óta a Nyugdíjintézeten
keresztül kapcsolódnak az állami társadalombiztosítási
rendszerhez. A Nyugdíjintézet beszedi a járulékokat, s az állami
nyugdíj mellé – a befizetések alapján – kiegészítést állapít
meg és folyósít. Korábban határidő nélkül számolták el a
befizetéseket, 2013-tól azonban, hogy a kavarodást elkerüljék,
mindig az aktuális évhez számítják a járulékokat. Az
igazgató szerint az anyagi forrásokhoz képest túlságosan gáláns
a nyugdíjrendszer, fontos lenne az automatikus kedvezmények felülvizsgálata,
az egyes nyugdíjak közötti méltánytalanul nagy különbség
szűkítése, ehhez pedig a lelkészi javadalmak arányosítása.
Jelenleg a lelkészek
fizetésükből 15 %-os, utánuk az egyházközségek pedig 21
%-nyi járulékot fizetnek – Szabó Gergely szerint ezek a számok
mára már elavultak, felülvizsgálatra szorulnak. Csomós József
ismertette azt a javaslatot, mely összevonná a két járulékot,
mert mint mondta, nem szolidáris, hogy a nyugdíj-kiegészítés
meghatározásánál csak a lelkészek által befizetett összeget
veszik alapul, az nem számít bele, hogy az egyházközségek
fizetik-e a járulékokat. A terv szerint a lelkészek a járulékok
összegével együtt kapnák meg fizetésüket, s ők fizetnék be
az összevont járulékot az egyházmegyéjük nyugdíjszámlájára.
A javaslatot a megfelelő zsinati bizottságok gondozzák majd tovább.
Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Hivatal gazdasági és pénzügyi
osztályvezetője arról tájékoztatta az egyházmegyék elnökségeit,
miből áll össze az egyház költségvetése, s hogyan viszonyul
az állami büdzséhez. Mint mondta, a református egyháznak három
bevételi forrása van. Egyrészt az állam 1990 óta – a korábban
elvett egyházi javak miatti kárpótlásként – bizonyos mértékig
finanszírozza az egyház hitéleti tevékenységét (ingatlanjáradék,
a személyi jövedelemadó felajánlott 1 %-a és annak állami
kiegészítése formájában). Emellett finanszírozza az államtól
átvállalt feladatokat (állami köznevelési, felsőoktatási,
szociális, egészségügyi), ezekre speciális szabályok
vonatkoznak. A harmadik, saját forrást a perselypénzek,
befizetett egyházfenntartói járulék, adományok, elnyert pályázati
pénzek alkotják.
„Bár autonóm gazdálkodás folyik az egyházban, mégis
összefüggő finanszírozási rendszer" – mondta Lőrincz
Szabolcs, aki kitért a finanszírozási rendszer bizonytalanságaira
is: az állami költségvetéshez igazodva nem könnyű előre
tervezni, s az aktuálpolitikai kiszolgáltatottság kormányokon
átívelő probléma, az egyházak közös élménye. Kiemelte: az
egykulcsos jövedelemadó és családi adókedvezmény bevezetése
– annak pozitívumai mellett – kivont egy sor potenciális támogatót
a rendszerből. Végül tájékoztatást adott az éves költségvetés
elfogadásának menetéről, s hozzátette, reménység szerint a
tavaly decemberben elfogadott 2015-ös „válságköltségvetést"
hamarosan módosíthatja a Zsinati Tanács, miután a Parlament azóta
nagyságrendileg a 2014-es szintre emelte az egyházak idei támogatását.
500 éves jubileum
Fekete Károly püspök,
a Zsinat lelkészi alelnöke beszámolójában ismertette a 2014
januárjában alakult Reformációi Emlékbizottság munkáját.
(Utoljára április 9-én ülésezett a testület, tudósításunkat
itt olvashatják.) A már 2016-ban elkezdődő, a reformáció 500
éves jubileumáról megemlékező programsorozathoz a kormány
anyagi támogatást nyújt. A bizottság eddigi eredményei közé
tartozik egy, erre az alkalomra készített weboldal. Fekete Károly
részletesen ismertette a tervezett eseményeket, projekteket.
Többek között
fotó- és képzőművészeti pályázatok várják a fiatalokat,
illetve zenei és más programok, emellett több éven át végezhető
kutatások, melyek a reformációt, az egyháztörténetet állítják
fókuszba. A debreceni kistemplom orgonájának felújítására
kap támogatást, a tomori református templom szintén a felújításra.
Többek között egy protestáns kiállítás terve is felmerült
a Nemzeti Múzeumban, illetve Sárospatak református történelmének
komplex feldolgozása. A püspök kiemelte, hogy folyamatban van a
Budapest-Kálvin téri templom kriptájának nemzeti emlékhellyé
nyilvánítása, illetve az is, hogy október 31-e, a reformáció
emléknapja ünnepnap lehessen. Az ünnepet előkészítő bizottság
annak lehetőségét is vizsgálja, hogyan lehetne a 2017-es
reformációi emlékévnek maradandó nyomát hagyni a Kárpát-medencében.
Az ülés végén Szabó István megköszönt minden Kárpátaljának
nyújtott segítséget, további adakozásra buzdított, s
kiemelte: a helyieknek sokat jelent, hogy a határ másik oldaláról
érdeklődnek irántuk.
A Zsinat lelkészi
elnöke beszélt az április 22-i zsinati ülés napirendjéről
is: a tervek szerint megválasztják a zsinati szakbizottságok
tagjait, s azok még aznap megtartják alakuló üléseiket. Kérdésre
válaszolva elmondta, a zsinati jogtanácsosi tisztségre már
megvan az elnökség jelöltje, a zsinati bírósági tagok listája
is összeállt már, csak egyiküknek hiányzik a megválasztáshoz
szükséges munkáltatói hozzájárulás. A Zsinat által választott
intézményvezetők, sajtómunkatársak most lejáró mandátumát
a Zsinat elnöksége szeretné év végéig meghosszabbíttatni,
hosszú távon pedig átalakítani e pozíciók betöltésének
rendjét.
A készülő
ciklustervhez kapcsolódó javaslatként az is megfogalmazódott,
hogy egyházunk a következő hat évben kiemelten foglalkozzon a
periférián lévő kis gyülekezetek megmaradásának segítésével.
Feke György – Sindelyes Dóra, fotó: Vargosz
(Forrás:
reformatus.hu)
|
