vissza a főoldalra

 2015.04.24. 

Gumicsontok

A lengyel közélet elmúlt hetét heves indulatokat kiváltó, de összességében nem túlságosan tartalmas esetek jellemezték. Kezdjük a sort azzal a hírrel, hogy csütörtökön a lengyel katonai ügyészség (NPW) nyilvánosságra hozta a szmolenszki tragédia fekete dobozának legújabb leiratát. Ez elvileg rendkívül érdekes és nagy horderejű esemény, ám sajnos csak elvileg – ugyanis a dokumentumból semmi lényeges nem derült ki, és az egész csak arra jó, hogy vég nélkül beszéljenek róla. Gumicsont a médiának és a politikai fórumoknak. A dolog veleje annyi, hogy az ügyészség világhálós honlapján közzétették a 2010-ben lezuhant elnöki különgép fekete dobozában rögzített adatok leiratát, továbbá két, ehhez kapcsolódó szakértői véleményt. Ez már egészen pontosan a kilencedik szövegváltozat, mivel a fekete dobozok a szerencsétlenségben roncsolódtak – és ebből a változatból sem tudtunk meg semmit. Legalábbis semmi olyat, ami perdöntő lehetne. A hanganyag kétszáz oldalas leiratának egyik magyarázata „kétségbe vonni látszik azt a korábban sugallt magyarázatot”, miszerint a lengyel légierő parancsoka a leszállással kapcsolatban „nyomást gyakorolhatott” a gép pilótáira. Ennyi az egész: csupa feltételes mód, következtetés, talán és esetleg. A mostani jelentést készítő szakértő, a hangtan professzora szerint nem egyértelmű, hogy a rossz minőségű, zavaros felvételen a légierő parancsnokának hangját hallani. Az ügyészség kilátásba helyezett egy még újabb, még pontosabb szakértői jelentést, valószínűleg egy tizedik számú leirat kíséretében. A kilencvenhat áldozat rokonai múlt szerdán sajtóértekezletet tartottak a lengyel parlamentben, amelyen információs zavarról beszéltek, és a baleset körülményeinek nemzetközi kivizsgálását követelték. A szörnyű szerencsétlenség pontosan öt éve történt, emiatt egyre kisebb az esélye annak, hogy egy újabb vizsgálat eddig nem ismert részletekre bukkan. Ellenben a borzalmas ügyet könnyű kampánycélokra használni – ne feledjük, Lengyelországban május 10-én köztársasági elnökválasztást tartanak. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi elnök, Bronislaw Komorowski előnye néhány százalékosra csökkent legfőbb kihívójával, Andrzej Dudával szemben, aki a Jog és Igazságosság párt jelöltje.

A lengyel közvéleményt borzoló másik friss történés, hogy egy szerb énekes, Goran Bregovic nem léphet fel Lengyelországban: a szervezők lemondták a koncertjét. Valójában ez az esemény sem túlságosan nagy horderejű, viszont „nagyot szól”. Bregovic júniusban Oswiecimben, vagyis Auschwitzban lépett volna fel a Life Festival elnevezésű popfesztiválon. Ő lett volna a rendezvény tiszteletbeli házigazdája is. A hivatalos indoklás szerint a zenésznek azért nincs helye egy lengyel színpadon, mert március végén az oroszok által megszállt Krím-félszigeten, Szevasztopolban koncertezett, nyilatkozataiban pedig „jelentéktelennek tüntette fel a Krím megszállását, és nem volt hajlandó elítélni a kelet-ukrajnai orosz beavatkozást”. Ebből is látható, hogy a lengyelek nem viccelnek, orosz vonatkozású ügyekben náluk nincs pardon. A Life Festivalt idén ötödik alkalommal tartják, és a szervezők szándéka szerint a béke üzenetét közvetíti a világnak. Ebből a szempontból indokolt, hogy Bregovic ne legyen tiszteletbeli házigazda. Egyébként a szerb fickó májusra tervezett kijevi koncertjét is lemondták, hasonló indoklással.

Egy harmadik balhéról is beszámolhatok, ennek kiindulása viszont érdekes, és a későbbiekben akár fontossá is válhat. Idén februárban egy volt parlamenti képviselő, Mateusz Piskorski gondolt egy nagyot, és Zmiana (Változás) névvel új pártot alapított. Ezt a politikai képződményt a lengyel közvélemény csak úgy emlegeti, hogy „a Putyin-barát párt”. A jellemzés bizony indokolt. Piskorski korábban a Samoobrona (Önvédelem) elnevezésű radikális parasztpárt képviselője volt. Az ukrán válság kezdetén többször is élesen bírálta Lengyelország külpolitikáját. Megfigyelőként és a TASzSz orosz hírügynökség tudósítójaként tavaly márciusban részt vett a Krím-félsziget orosz bekebelezését kimondó népszavazáson. A kelet-ukrajnai szakadár területen tartott novemberi „parlamenti választásokon” is jelen volt. Emiatt az ukrán titkosszolgálat (SzBU) bizonytalan időre kiutasította Ukrajnából.

Múlt vasárnap az történt, hogy Piskorski új pártjának három aktivistája megzavarta a lengyel közszolgálati televízió egyik magas nézettségű politikai vitaműsorát. Az élő adásban magasba tartott feliratokkal tiltakoztak az ellen, hogy pártjuk nem kapott meghívást a műsorba. A program lényege, hogy ismert közéleti szereplők válaszolnak a stúdióban jelen lévő közönség kérdéseire. A Zmiana párttól ezúttal megtagadták a részvételt, mert csak a parlamenti pártok képviselőit hívták meg. Ám amikor a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság képviselője válaszolt egy feltett kérdésre, a közönség soraiból váratlanul előlépett három pasas. A kamera elé álltak, és feltartottak két transzparenst: az egyiken pártjuk logója szerepelt, a másikon pedig a „nem foghatjátok be a szánkat” felirat. A műsorvezető azonnal felszólította őket, hogy távozzanak, ők pedig néhány másodperc elteltével engedelmeskedtek. Na bumm, mondhatnánk, ez egy igazán vérszegény ügy… Az egész históriában csak az az érdekes (fontossá remélhetőleg később sem válik), hogy lengyel földön létrejött egy Putyin-barát párt. Igazán sokszínű a világ…

A közelmúlt egyik szomorú híre – a sok történés miatt csak most van lehetőségem beszámolni róla –, hogy Krakkóban elhunyt a lengyel színház nagyasszonya, az antikommunista mozgalom legendás alakja, Danuta Michalowska. Kilencvenkét éves volt. Színésznőként, forgatókönyvíróként, rendezőként és színházpedagógusként egyaránt jelentős volt, mindazonáltal legfőbb érdeme az egyszemélyes színház megalapítása. A második világháború kezdetén lett színész, 1941-ben csatlakozott a titokban működött Rapszodikus Színházhoz. E társulatot a későbbi II. János Pál pápa, Karol Wojtyla hívta életre, még teológiai tanulmányai előtt. Wojtylával kötött barátsága a pápa haláláig megmaradt: szokássá vált, hogy a művésznő bibliai szövegekre és Szent Ágoston műveire épülő monodrámáinak ősbemutatóit II. János Pál magánlakosztályában tartotta. 1961-ben alapította a krakkói Egyszemélyes Színházat, amely húsz évvel később, Wojtyla pápává választásának hatására hangsúlyosan vallásos arculatú műhely lett; nevét később az Isteni Ige Színházára változtatta. Danuta Michalowska halálával az élő történelem egy újabb, rendkívül tartalmas fiókja zárult be. Lassan eltávozik közülünk ez a jelentős nemzedék, elhallgatnak a kommunizmus előtti világ utolsó tanúi.

Zsille Gábor