vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.07. 

„Keresztények vagyunk mi?”

Hóman Bálint egyetemi tanárt, 1946-ban a népbíróság koncepciós perben, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A Magyar Tudományos Akadémia kizárta tagjai sorából. Megalázva, meggyötörve, megkínozva, fizikailag rendszeresen bántalmazva, orvosi segítségnyújtás nélkül, súlyos betegen hunyt el hatvanhat éves korában a váci fegykórházban, s a váci rabtemető egyik gödrébe kerültek földi maradványai.

2001. október 13-án kapta meg a végtisztességet, a gyásszertartást Takács Nándor székesfehérvári püspök celebrálta. A római katolikus szertartás szerint helyezték végső nyugalomra, katonai tiszteletadás mellett a tassi temetőben Darányi-Hóman Bálint volt vallás- és közoktatásügyi minisztert.

A ravatalánál búcsúbeszédet mondó Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a temetés után azt nyilatkozta: A nagy magyar tudós, személyes véleményem szerint a kegyelemre mindenképpen érdemes és nézetem szerint az Akadémia vezetése kész arra, hogy Hóman Bálint tagságának ügyét a közgyűlés elé terjessze, ha az elhunyt a kegyelmet megkapja, de az Akadémia döntése a jogi aktust nem előzheti meg.

2015-ben a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában végre felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól, s egyúttal hatályon kívül helyezte a népbíróság 1946-os ítéletét. Akadémiai tagságának helyreállítása a felmentő ítélet ellenére, mintha döcögni látszana. Ám mivel márciusban a Fővárosi Törvényszék posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól, semmi akadálya, hogy Székesfehérvár könyvtárának árkádsora alatt, a Ciszterci Szent István Gimnáziummal szemben, születésének 130. évfordulóján, decemberben felavassák Hóman Bálint egész alakos bronzszobrát, a Munkácsy-díjas Pető Hunor alkotását.

Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke emlékirataiban leírja, hogyan idézték a népbírósági tárgyalásra, ahol Hóman mellett tanúskodott, ám sajnos eredménytelenül, és a temetés után elmondta: mikor a gyalázatos népbírósági ítélet után kijött Katona Jenő népügyész, aki exponált katolikus lapot szerkesztett a háború alatt, Illyés szokatlan hevességgel nekitámadt:

Hát keresztények vagyunk, keresztények vagyunk mi egyáltalán?

 

mult-kor/czyla