vissza a főoldalra

 2015.08.07. 

„Fojtsátok őket a vérükbe!”

A Tanácsköztársaság legfőbb irányító testületében, a Forradalmi Kormányzótanácsban leginkább a marxista filozófus, Lukács György (képen) és a népbiztosok voltak a terror alkalmazásának legelszántabb képviselői. Álláspontjuknak igyekeztek eszmei indoklást is adni. Lukács György, aki a Vörös Hadsereg politikai biztosaként Poroszlón tizedelés során személyesen nyolc embert lövetett főbe, később így írt: „A vörösterror a hatalomra jutott proletárosztály elszánt, erőszakra is kész akaratának intézményes formája avégből, hogy a szocializmushoz vezető út akadályait eltakarítsa a maga útjából.” 1919. április 15-én a Népszavában megjelent cikkében pedig a következőkre hívta fel a figyelmet: „Az államhatalom birtoka azt jelenti, hogy itt a pillanat az egykor elnyomó osztályok megsemmisítésére. Itt a pillanat, de élni is kell vele!” Társa, Szamuely Tibor már a hatalomátvételt megelőzően azt írta az „ellenforradalmárok”-ról a Vörös Újság február 11-ei számában: „Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket! Mielőtt vérbe fojtanák a forradalmat, fojtsátok őket a vérükbe!”

Majd 1919. április 20-án, húsvét vasárnapján a győri tömeggyűlésen a következőket mondta: „A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Most szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát!”

Találó módon 2012-ben a „Gyilkos 1919” feliratot festették ismeretlenek Lukács György egykori lakóházának falára. A XX. század egyik legkártékonyabb emberének emléktáblája állhat egy Belgrád rakparti épületen, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének részeként a Lukács-hagyatékot kezelő intézet – a Lukács Archívum – is működik. Ennek a rossz emlékű, eredetileg Lőwinger névre hallgató háborús bűnösnek szobra állhat Budapesten. Pedig Lukácsék a gyakorlatban a terror intézményesítésére adtak utasításokat. Megszervezték a Belügyi Népbiztosság politikai osztályát. Felügyeletük alá tartozott a kegyetlenkedéseiről elhíresült, mintegy 200 fős terroralakulat, a Lenin-fiúk. Országszerte még számos további különítmény működött. Felállították a Front Mögötti Bizottságot, mely fegyveres karhatalmistákkal megerősített rögtönítélő bíróságként működött. Lukácsék 1919-ben a vasutassztrájk miatt hadműveleti területté nyilvánított Dunántúlon, Csornán és Kapuváron többeket kivégeztettek. Elfojtották a Kalocsa környéki parasztfelkelést is. Ennek során mintegy 50 embert akasztottak fel nyilvánosan.

Az 1922-ben dr. Váry Albert által kiadott, A vörös uralom áldozatai Magyarországon című kötet 590 megölt személyt dokumentált.

mult-kor/czyla