vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.07. 

A városfejlesztés négy pillére

Az alvóvárosi jelleget új munkahelyek létrehozásával kell megszüntetni

Öt évre szóló, összesen 40 milliárd forintos fejlesztési programban állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök július 3-án Érden, ahol a Modern városok program részeként együttműködési megállapodást írt alá T. Mészáros András városvezetővel. Polgármester urat arról kérdeztük, hogy a támogatást szabad felhasználásra kapja-e a város, s hogy mennyire nehezíti meg az uniós forrásokhoz való hozzáférést Érd közép-magyarországi régióba tartozása.

 Július 22-én előadást tartott a Tusványosi Szabadegyetemen. Mi volt a téma?

 – Kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, ahol a Kárpát-medencei gazdaságpolitika aktuális kihívásait vitattuk meg. Érd példáján keresztül azt mutattam be, hogy a magyarországi gazdaságfejlesztési koncepcióba miként illeszkednek bele a közepes nagyságú városok. Hiszen az a leglényegesebb, hogy egy gazdaságfejlesztési program hogyan alapozza meg egy Érd nagyságú, hetvenezres város jövőjét.

 Miként esett a választás éppen Érd polgármesterére?

 – A Pro Minoritate Alapítvány hívott meg erre a rendezvényre, bizonyára azért, mert 40 milliárd forintos támogatást ad a kormány Érd városának, amelyet a miniszterelnök a közelmúltban jelentett be. Erről a fejlesztési programról július 21-én kormányhatározat is született. Ami azt jelenti, hogy a következő öt év során a város évi 10-12 milliárdos költségvetése szinte megduplázódik. Ez egy történelmi lehetőség, soha ekkora fejlesztési forrás nem állt még a város rendelkezésére.

 Érd városa a közép-magyarországi régióba tartozik, Budapesttel együtt. Ez mennyiben nehezíti meg az uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést?

 – Ez a legégetőbb kérdés, és éppen ezért lényeges a kormányhatározat. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban ez a régió minimális uniós pénzhez jut, mert Budapest fejlettsége „eltakarja” Pest megye fejletlenségét. Ezért nem vagyunk jogosultak sem a strukturális, sem a kohéziós alapokra – lényegében semmire sem, ami az EU-s lehetőségeket illeti.

 Miként oszlik el évente a forrás, és hogyan kötődik ez a város Batthyány-programjához?

 – Kiemelendő, hogy az évi 8-8 milliárdos támogatást nem szabad felhasználásra kapja a város, hanem a Batthyány 2020-program megvalósítására. Funkcióban pedig úgy, hogy az említett programnak négy alprogramja létezik: gazdaságfejlesztési, intézményfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és a helyi nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó. Ez a városfejlesztés négy pillére. A gazdaságfejlesztési alprogram legfontosabb eleme, hogy ipari, gazdasági övezetek létrehozására az állam 200 hektárt megvásárol, és 99 évre a város használatába adja. 40-50 hektáros darabokban 4-6 fejlesztési övezetet alakíthatunk így ki, de úgy, hogy ezek 98 százalékban a város külterületein lesznek, és nem terhelik a lakott részeket. Az ipari park létesítése által több munkahely jön létre, növekszik ezáltal az iparűzési adó mértéke, s mindez lehetővé teszi a többi alprogramban szereplő terv megvalósítását. A gazdaságfejlesztési pillérhez más beruházások is tartoznak. Így egy tizenkét hektáros záportározó, a Velencei út mellett egy szabadidőközpont, illetve Duna-parti gyógy- és sportközpont kialakítása. Mindez szintén munkahelyeket teremt, s olyan lehetőségeket, hogy az érdieknek ne kelljen Budapesten dolgozniuk. Jelenleg 30 ezer lakos ingázik a főváros és Érd között. Az alvóvárosi jelleget pedig csak új munkahelyek létrehozásával lehet megszüntetni. Célunk, hogy az érdiek helyben dolgozzanak, s nálunk vállalkozzanak, szolgáltassanak, s ezáltal élő, fiatalos várossá válhatunk. A második pillér az intézményfejlesztés, hiszen a helyi vállalkozók, lakosok kulturális programokon szeretnének részt venni, meg kell oldani gyermekeik számára az iskolai ellátást is. Ezért Felső-Parkvárosban létrehozunk egy köznevelési, egészségügyi és sportcentrumot, újjáépítjük, és gimnáziumi tagozattal bővítjük a Batthyány iskolát, és fejlesztjük a Telekit is. Felújítjuk a Fácán közi óvodát, szakképzési központot hozunk létre a városban, és ide költözik a KLIK megyei központja is. Emellett rendőrség, bíróság, ügyészség és járásközpont kialakítása is szerepel a Batthyány 2020-programban. A közszolgáltatási alprogram a város közműhálózatának fejlesztéséről szól. Szerepel benne a nagy forgalmú közúti csomópontok rendezése, valamint a vízelvezetési program második üteme, a hulladékgazdálkodási rendszer és a közösségi közlekedés fejlesztése is. A negyedik pillér a nemzeti vagyon. Minden településen léteznek állami tulajdonú területek. A Sóskúttól átkapcsolt területen lévő lőteret Érd megkapja az államtól, és ezzel a területtel a város gazdálkodhat a jövőben. Célunk, hogy olyan terveket dolgozzunk ki, melyek arra mutatnak, hogy hasznosabban tudjunk az állami tulajdonú ingatlanokkal, területekkel gazdálkodni.

 Igaz, hogy a mostaninál egészségesebb településszerkezetet szeretnének létrehozni?

 – Dehogyis! Nagyon egészséges a város településszerkezete, hiszen kertes, családi házban lakik az érdiek 97%-a. Ezen a struktúrán nem is akarunk változtatni. Az viszont problémát jelent, hogy hozzávetőlegesen 350 kilométernyi utat, 100 kilométernyi járdát kéne építenünk.

 Akkor miért nem nagymértékű útépítésre fordítja a város a kormányzati támogatást?

 – A szükséges 350 kilométernyi aszfaltút megépítése 30-35 milliárd forint, és csupán ötmilliárd maradna az egyéb fejlesztésekre. Arra is gondolni kell, hogy az újonnan létrejött úthálózatot miből tudná a város fenntartani. Ezért először a forrásoldalt kell megalapozni, abból lehet pénz útépítésre.

 

Medveczky Attila