vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.07. 

Vissza az utcáról

A hajléktalanellátást csak engedéllyel rendelkező szervezet végezheti

Megkezdődött a felkészülés a téli krízisidőszakra a hajléktalan-ellátásban azzal a pályázattal, amelyet a nyár elején írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hajléktalanokért Közalapítvány. Igaz, hogy a hajléktalanszállók üzemeltetői meggazdagodnak, míg a hajléktalanokkal nem foglalkoznak? Az ellátások iránti igény elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban jelentkezik? Elegendő forrás áll rendelkezésre a hajléktalanszállók bővítésére? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Czibere Károly államtitkárt.

 Az alapjogi biztos vizsgálata szerint Budapesten az éjjeli menedékhelyek, illetve krízisszállók kihasználtsága a télen nem érte el a száz százalékot. Szerinte problémát jelentett az a nyilvántartási előírás, amely szerint egy hajléktalan egy napon csak egy nappali melegedőt vehet igénybe. Változtatnak ezen az előíráson?

 – A nappali melegedők párhuzamos igénybevételének finanszírozási előírásai már megváltoztak: 2015. január 1-jétől a nyilvántartási rendszer nem jelez „ütközést”, ha egy napon ugyanazon személy több nappali melegedőben is igényel ellátást.

 Igaz, hogy tavaly télen a hajléktalanok több időt töltöttek közterületen?

 – Nem igaz, az utcai szociális munkát végző szolgálatok által ellátottak éves összesítő adatai alapján 2014-ben országosan pár száz fővel kevesebb ellátottat regisztráltak a szolgálatok a 2013. évi adatokhoz képest.

 Az utóbbi években romlott, vagy javult a szociális segítő szakma munkájának hatásfoka?

 – A kormány hajléktalanokat érintő tervei és intézkedései túlmutatnak az alapvető létfeltételek biztosításán. Fontos elem, hogy minden hajléktalan ember kapjon lehetőséget szolgáltatások igénybevételére, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia. E cél elérése érdekében a kormány komplex intézkedéseket tett az elmúlt időszakban. Az intézkedések érintették a jogi szabályozást, a finanszírozást, és a fejlesztési programokat is, így téve hatékonyabbá a szolgáltatások működését is. Elmondható, hogy az ellátórendszer látókörébe kerülő hajléktalan személyek tekintetében a rendelkezésre álló kapacitások – a téli hónapokban is – lehetővé teszik a közvetlen életveszély kiküszöbölését.

 A civil, az egyházi szervezetek által működtetett, vagy az önkormányzatok által fenntartott melegedők, szálláshelyek vannak-e többségben?  

– A nem önkormányzati fenntartású intézmények, vagyis az egyházi és a civil szervezetek együttes feladatvállalása a hajléktalan ellátás területén egyre szélesebb körűvé válik, meghaladja a 60%-ot: az ellátások 51%-át civil szervezetek, míg 11%-át egyházi szervezetek tartják fenn. Az ellátások 38%-a van központi kormányzati és önkormányzati fenntartásban. (Forrás: a Szolgáltatói nyilvántartás, 2015. áprilisi adatai alapján)

 Igaz, hogy a hajléktalanellátásban a területi egyenlőtlenség jellemző, s az ellátások iránti igény elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban jelentkezik?

 – A hajléktalan emberek hozzávetőleg fele a fővárosban, fele pedig vidéken él, jellemzően a megyei jogú városokban. Budapesten 10-12 ezer hajléktalan ember van.

 Tavaly úgy döntöttek, hogy a jövőben az kap majd több pénzt, aki ki tudja vezetni az érintetteket a hajléktalanságból. Mennyiben vált be ez az intézkedés?

 – 2005-től kezdve programszerűen, hazai forrásból biztosított pályázati úton finanszírozva működtek a hajléktalanellátásból való kikerülést célzó programok. Ezeknek a programoknak foglalkoztatási elemekkel történő kibővítését jelentették 2009-től az uniós forrásból támogatott „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása” és „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” TÁMOP–5.3.3-08/13 kódszámú programok, melyek egy része 2015. október végén fog lezárulni. Ugyanilyen jelentős kezdeményezés volt a hazai forrásból biztosított „Vissza az utcáról” program is, melynek célja az életet veszélyeztető krízishelyzetek megelőzése és felszámolása, illetve az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentését célzó pályázati programok megvalósítása volt. A több mint 200 millió forintos forrásból több mint 400 ember kapott segítséget.

 Mi a jelenlegi pályázat célja?

 – 2015. június 5-én a Hajléktalanokért Közalapítvány (HKA) honlapján megjelentek a hajléktalan emberek ellátását célzó, normatív állami támogatással nem fedezett programok támogatására vonatkozó 2015. évi pályázati felhívások. A hajléktalan emberek kiegészítő ellátásának megszervezésére három pályázati felhívás jelent meg: Regionális diszpécserszolgálati feladatok ellátása 2015–2016; Hajléktalan személyek téli ellátása és kiegészítő programok a konvergencia régiókban 2015–2016; Hajléktalan személyek ellátásának megszervezése a Közép-magyarországi régióban 2015–2016-ban. A HKA 2015-ben pályázati forrásokat biztosít a hajléktalanellátó szervezeteknek, a „Befogadó szálláshelyek működtetése” nevű programja keretében pedig kifejezetten a legnehezebb, legkritikusabb helyzetben utcán élő emberek elhelyezésének, és szolgáltatások nyújtásának megszervezésére.

 Elegendő forrás áll rendelkezésre a hajléktalanszállók bővítésére?

 – Az úgynevezett állandó férőhelyszámon felül az éjjeli menedékhelyeken és az átmeneti szállásokon van lehetőség ún. időszakos férőhelyek engedélyezésére is a fenntartóknak. Az időszakos férőhelyek országszerte működnek, november 1. és április 30. között az állandó férőhely-kapacitáson felül, az időszakos férőhelyek finanszírozása szintén a központi költségvetésből biztosított.

 Mi minden szerezhető be a pályázaton elnyert pénzből?

 – A pályázati kiírások részletesen tartalmazzák, hogy az egyes programelemeken belül mire nyújtható be pályázat, ami meghatározza, hogy az adott programelemen belül mire fordítható a pályázat útján elnyert támogatási összeg.

 Orvosi ellátásban is részesülnek a hajléktalanok?

 – A Hajléktalanokért Közalapítvány (HKA) 2015-ben pályázati forrásokat biztosít a hajléktalanellátó szervezeteknek, kifejezetten a legnehezebb, legkritikusabb helyzetben utcán élő emberek elhelyezésére, a „Befogadó szálláshelyek működtetése” nevű programja keretében. Ennek keretében olyan szállások jönnek létre, amelyek befogadni és megtartani is képesek a kritikus helyzetben élőket, számos szükséges és speciális szolgáltatást biztosítanak nekik, kezdve az egy lakószobában egy ember vagy egy pár elhelyezéstől, a napi étkezés biztosításán át, az alkoholfogyasztással szembeni toleranciáig, a széleskörű egészségügyi és mentális segítségnyújtásig. Az utcán élők, köztük a legnehezebb helyzetű csoport tagjainak elhelyezését a HKA pályázati felhívásának egyéb programjai is támogatják: így a nekik létrehozandó férőhelyek kialakítását, a szállások felszerelését, a kifejezetten az életmódváltást segítő szolgáltatásokat, az integrációjukat (foglalkoztatásukat, lakhatásukat) segítő innovatív programokat.

 Télen foglalkoztatást elősegítő programokról is gondoskodniuk kell a pályázó szervezeteknek?

 – A jelen pályázati felhívás keretében nincs feltételként szabva, hogy foglalkoztatást elősegítő programokról is gondoskodniuk kelljen a szervezeteknek, kivéve, ha valaki erre vonatkozóan nyújt be pályázati programot.

 Mikorra várható a pályázatok elbírálása, s összesen mekkora keretet szán idén a kormány a hajléktalanellátásra?

 – A pályázatok eredményei ősz elején várhatóak. 2014-ben az igényelt központi költségvetési támogatás, kiegészítő támogatásokkal együtt: 8,2 milliárd forint volt, és hasonlóan alakul a finanszírozás 2015-ben is. A hajléktalan emberek ellátását az éves működésen túl kiegészítő források is támogatják, melyek zömmel pályázati úton jutnak el a szolgáltatókhoz. Ez a kiegészítő támogatási forrás (372 millió Ft) 2015-ben is rendelkezésre áll.

 Ki vizsgálja a hajléktalanszállások biztonságát? Hiszen sokszor hallani, hogy rendbontás van ezeken a szállókon.

 – A működési engedéllyel rendelkező szolgáltatásokat, intézményeket a hatályos jogszabályok alapján a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az adott szolgáltatás a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e. Az úgynevezett rendes ellenőrzésen felül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) első fokú hatóságként hivatalból ellenőrizheti, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e.

 Sokan azt is fölvetik, hogy a hajléktalanszállók üzemeltetői meggazdagodnak, míg a hajléktalanokkal nem foglalkoznak. Mi erről a véleménye?

 – A hajléktalanellátást csak engedéllyel rendelkező szervezet végezheti, ami alapján központi költségvetési támogatásban részesülhet, amely támogatásról a tárgyévet követően részletes elszámolással tartozik, és amit a Magyar Államkincstár ellenőriz.

 

Medveczky Attila