vissza a főoldalra

 2015.08.14. 

Kik laknak a Balaton partján?

A Balaton maga a nyár. A hatalmas víztükör ahol fényben és vízben fürdik az ember. De a Balatonon nem csak nyaralnak. A nyár három hónapja alatt az északi parton élők számára a háttérben húzódó hegyek kék gyöngysora és előttük a nagy vízen ráérősen gördülő vitorlások ölelésében felfokozódik az élet. Sokan ilyenkor keresik meg az egész évre valót. Kik laknak és hogyan élnek a Balaton partján, mit terveznek a jövő esztendőben és utána – erről kérdezzük Matolcsy Gyöngyit, Balatonakarattya egy éve megválasztott polgármesterét.

 Tarolt a választáskor. A választópolgárok kétharmada Önt találta az indulók közül méltónak Balatonakarattya vezetésére. Ez elég ok az ember lelkének a büszkeségre, vagy a felelősség súlya dominál?

 – Az itt élők egyértelműen a változásra szavaztak. Fejlődést szeretnének, jobb utakat, több virágot, jobb szolgáltatásokat, biztonságot jelentő polgárőrséget. A Balaton-part egyik legjobb adottságú települése a miénk, de a „kenesei években” alig léptünk előre. Most elindultunk, hogy a Balaton egyik gyöngyszeme legyünk. Munkás időszak van mögöttünk, felállítottunk egy új önkormányzatot és falugondnokságot, az itt élők elképzelései szerint kezdünk egy új életet. Indulunk azokon a pályázatokon, amelyek a települést fejlesztik és állandó, egész éves munkalehetőséget biztosítanak a helyben élőknek.

 Az itt élő emberekkel ellentétben a sajtó nem bánt önnel kesztyűs kézzel. Nem zavarta?

 – Már megszoktam, valójában a férjemet próbálták meg támadni rajtam keresztül, a kétharmados bizalom jól mutatja, mit értek el.

 Igaz, rokona a Nemzeti Bank elnökének, ám függetlenként indult. Mégis nyert. Pedig azt terjesztik a magyarok macsó mentalitásúak, emiatt jó, ha egy nő eleve számol a hendikeppel. Gondolt erre, mikor belefogott?

 – Igen, az egész család végiggondolta és közös döntést hoztunk, amikor elvállaltam a polgármesteri felkérést. Nőként és családanyaként talán jobban érzem, hogy mire van szükség egy újjászülető településen, jobban átérzem az óvoda, az orvosi rendelő vagy a nyugdíjasklub igényeit. Talán nyerni nehezebb volt nőként és anyaként, de a településért tenni nőként sokszor mintha könnyebb lenne.

 Mi köti Balatonakarattyához? Mi a tanult foglalkozása? Bemutatná olvasóinknak néhány szóval a családját, mielőtt rátérnénk a szakmai kérdésekre?

 – Már évtizedek óta ide tartozónak érzem magam. Először 1981-ben jöttem Akarattyára a férjem nagyszülei által épített nyaralóba. Még fiatal házasként megfogott Akarattya egészen különleges hangulata, a szabadságérzés, az itt élők és ide tartozók rajongása a település iránt. Férjem és családja, sőt barátai is számtalanszor elmondták, hogy Akarattya a világ közepe: már régóta én is így érzem. Végzettségemet tekintve üzemgazdász vagyok, férjezett, két felnőtt fiú édesanyja. A közösségért, másokért tenni akaró ember.

 Kell-e tanulni a településvezetést?

 – Mindig mindent meg kell tanulni, az „önkormányzatiság” egy különálló egyedi önrendelkezés az itt élők részére sok lehetőséget rejt magában.

 Akarattya és Kenese elváltak egymástól. Jól döntöttek?

 – Természetesen jól döntöttek az itt élők. Már érezhetők az önállóság első előnyei. Több a virág, már nem évente egyszer nyírják a füvet a közparkokban, visszavásároltunk évtizedek óta üres közösségi tereket, amelyeket újranyitunk régi és új funkciókkal, javítjuk a strandok működését, segítünk a katolikus templom újjáépítésében, több a parkoló, rendszeres a szemétgyűjtés, felállt a polgárőrség, új OTP ATM nyílt, lefestettük a buszmegállók rozsdás székeit: sok kis lépést tettünk előre. Szebben és mélyebben ünnepeljük nemzeti és egyházi ünnepeinket, többen vagyunk a közösségi programokon, és sokkal többen segítenek, vesznek részt a közös gondolkodásban és szervezésben. Már nem mostohagyerekek vagyunk, hanem igazi családtagok.

 Hogyan és miből élnek az akarattyai családok, hova járnak a gyerekek iskolába, óvodába? Milyen az egészségügyi ellátás?

 – Balatonakarattyán van egy szépen felújított óvoda, iskolába a gyerekek többsége Kenesére jár. Az itt élők egy része Veszprémbe és Siófokra jár dolgozni, természetesen vannak helyi vállalkozók is, akik helyben dolgoznak az idegenforgalomban és más egyéb szolgáltatást végeznek. Van saját orvosi rendelőnk, kis gyógyszertárunk. Működnek helyi szolgáltatók, kis boltok, vonat- és buszjáratok: a mindennapi élet alapfeltételei adottak, de minden területen minőségi emelkedést szeretnénk elérni a következő években. Nagyon szépen működik a nyugdíjasklub, van egy kis könyvtárunk. Már két étterem működik a településen a strandbüfék mellett, de amikor először Akarattyára jöttem, összesen hét étterem üzemelt: van mit visszaépítenünk és fejlesztenünk. Jó a sportélet, a Balaton-part egyik legerősebb lábtenisz bajnoksága a miénk, idén elindult a strandkézilabda bajnokság, a nyaralók kihasználják a Rákóczi-park sportolási lehetőségeit.

 Most tombol a kánikula, azt látjuk, hogy telt ház van a Balatonon. De az év többi részében a balatoni idegenforgalom hogyan fest?

 – Minden Balaton-parti település igyekszik a szezont meghosszabbítani, vagy szezontól függetlenül egész éves tevékenységet végezni, de most már a szezonban inkább munkaerő hiánnyal küzdünk és az ország más részéről jönnek munkavállalók.

 Meg lehet-e élni a fizető-vendéglátásból?

 – Fizető-vendéglátásból Akarattyán még nem lehet megélni, de jó kiegészítő jövedelem lehet a család számára.

 Mintha újra divatba jönnének a balatoni nyaralások, dolgoznak-e újabb terveken, mivel csábítják a turistát, miért jöjjön a Balatonra? Mi a fontosabb, a turizmus, vagy az ott lakók nyugalma?

 – Igen, szerencsére a fiatalok is szívesen jönnek a Balatonra, főként ha színvonalas és őket érdeklő rendezvények vannak. Tematikus strandokban gondolkozunk, idén az egyik, „Bercsényi” strandunkon országos strandkézilabda bajnokságot tartanak, több hétvégén is, augusztusban pedig házi lábtengó bajnokság lesz. Talán nem egészen véletlen, hogy a Balatont keresztben átúszók is nálunk érkeznek célba. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt az itt élők nyugalma és az ide illő programok között. Fontosnak tartom Akarattya nyugalmának megőrzését, miközben mindent fejlesztünk, ami jobbá teszi az itt élők életét és vonzóbbá tesz minket az ide látogatók számára. Az 1930-as évek első, majd az 1960–70-es évek második reneszánsza után most zajlik a Balaton harmadik megújulási időszaka, amit az első Széchenyi Terv indított el 2001-ben: mi eddig kimaradtunk ebből a harmadik hullámból, de most mi jövünk.

 Akarattya közepében állt évszázadokon át Rákóczi szilfája. Él-e még a néphagyomány, mely szerint maga a vezérlő fejedelem is megpihent alatta? Őrzik-e a nagyságos fejedelem emlékét?

 – Akarattya mindig „lázadó”, nemzeti érzelmű település volt, ezt jelzi, hogy utcáink és strandjaink többsége a kuruc felkelés vezéreiről nyerte nevét. Nálunk akkor is volt Köztársaság utca, ebben lakunk, amikor majdnem minden más magyar településen Népköztársaság utca lett belőle. Őrizzük nagyságos vezérlő fejedelmünk emlékét, sőt szeretnénk a mára elhalt Rákóczi-szilfa helyén Rákóczi-kilátót építeni: messziről látható legyen a függetlenség, önállóság, szabadság és újjászületés egy nemzeti érzelmű kis balatoni település példáján.

P.G–M.A.