|
 2015.08.14.
A Temesvári Római Katolikus Püspökség
reakciója a Romániát ért támadásokra
Tisztelt hölgyek,
tisztelt urak, a média tisztelt képviselői!
A Temesvári Római Katolikus Püspökség szomorúan vette
tudomásul az angol nyelvű The Telegraph online változata, folyó
év augusztus 3-i számában közölt írott anyagot, amely többek
között, de elsősorban a Máriaradnai Pápai Bazilika és a
ferences kolostor felújítására vonatkozott. Abban az ünnepi
hangulatban, amelyben folyó év augusztus 2-án celebráltuk az
említett kegyhely és kolostor felújításának a megáldását,
keserű szájízt hagy bennünk. Éppen a hazai és külföldi
sajtó által az ünnepség iránt tanúsított kiemelt érdeklődés
miatt, az ünnepi eseményt az írott és internetes sajtó minden
formája mellett a kereskedelmi és közszolgálati magán-,
illetve állami tévéállomások is figyelemmel kísérték.
Minden hazai és európai sajtótermék és tévéállomás az ünnepségről
a Dale-Harris úrtól eltérő véleményt tükrözött. Az eseményen
részt vett minden újságíró, aki akkreditálást igényelt,
azt megkapta, de bőséges információkkal is szolgált az intézményünk,
a közvélemény tárgyilagos tájékoztatása érdekében.
Nagyon szomorú a
tény is, hogy a szöveget, amiről beszélünk, és amit
Nagyszebenben közölt Luke Dale-Harris úr, átvette a hazai román
nyelvű sajtó is. Ezzel együtt senki nem fordult hozzánk az ünnepségre,
illetve a felújításra vonatkozó tájékoztatásért, hanem a közléssel
gerjesztették azokat a téveszméket, amelyeknek semmi közük
nincs a valósághoz. Ennél az oknál fogva kényszerítve érezzük
magunkat a válaszadás jogát igényelni a hazai és a külföldi
sajtótól, pontosítva a Máriaradnára vonatkozó építészeti
és vallási tényeket.
A projekt kedvezményezettjeként határozottan visszautasítjuk
az olyan vádakat, miszerint különféle kőalakzatok, a bazilika
tetejéről, illetve a faláról származó, vagy a kolostorhoz
tartozó, bármilyen tartósított állapotban lévő elemét Németországban
adták volna el vagy bármilyen módon kisajátította volna a Püspökség
vagy tudott volna efféléről. Amint az áldási ünnepségen, de
nyilvánosan is hangoztattuk, a felújítási munkálatok még
nincsenek befejezve. Augusztus 2. után folytatódnak a munkálatok,
míg az épület felújítása során előkerült különböző
kategóriájú és méretű köveket a projektben hasznosítjuk.
A projekt megalapozott tanulmánytervekre támaszkodik, szem
előtt tartva, hogy a műemlék az elmúlt évszázadban több
megpróbáltatáson esett át, példának okáért, az 1923-as tűzvész,
a helyiségeknek 1948–2003 közötti önkényes, brutális használata,
a felületes vakolások, a gyenge minőségű tető- és padlószigetelések
miatt. Az állításokkal ellentétben, az épület szerkezetében
lévő eredeti építőanyagokat használták fel restaurálva,
rehabilitálva. A tetőszerkezetben csak a történelmi értéket
nélkülöző elemeket cserélték ki (a múlt század elejéről
származott fibrocement lapokat, és az utóbbi évtizedből származó
hullámpalát. Pontosítjuk, hogy a bazilika tetőszerkezete
1997-ben lett felújítva, nem a jelenlegi projektben. A toronysüvegek
az 1911-ben használt rézlemezekkel egyenértékű anyaggal
vannak bevonva. A tornyonként 4-4 díszváza, amelyek megszépítik
a tornyokat, az eredeti, 1911-ben készült, minimális restauráláson
átesve. A tetőszerkezet elemeit a bazilikán és a ferences
kolostoron különös figyelemmel óvták, restaurálták. Ahol szükséges
volt, az eredetivel egyenértékű faanyaggal egészítették ki,
betartva a műemlékekre vonatkozó építészeti előírásokat.
Szándékos félrevezetés és megalapozatlan az az állítás
is, miszerint betontömbök helyettesítik az eredeti köveket,
mivel a valóságban éppen fordítva történt. A XX. századból
származó beton lépcsőket masszív, természetes kőlépcsőkkel
helyettesítették, míg a cementes vakolatokat a restaurálási
projektben előírt burkolatokkal helyettesítették.
A jelenlegi munkálatok alatt a ferences kolostor épülete
nem esett át olyan korszerűsítésen, ami megváltoztatná az építészeti
jellegét. A boltíveken kívül a ferences kolostor nem tartalmaz
barokk építészeti elemeket, mivel a ferences felfogást a
komorság jellemzi. Más tekintetben, a kolostor egyik szárnya
1826-ban épült, amikor a barokk stílus már nem volt divatban
sem nálunk, sem Európában. A bazilika homlokzatának a barokk
stílusa teljes egészében megmaradt, restaurálták. A kőből készült
ajtó- és ablakkereteket megtisztították az időközben rákerült
cementtől, illetve festéktől. Azokat manapság meg lehet csodálni,
új életre keltek. Sajnos, azok a fotók, amelyekkel Luke
Dale-Harris az írását illusztrálja, régi felvételek, nem
felelnek meg a jelenlegi realitásoknak.
Más tekintetben Máriaradnán a vasbeton elemeket kísérleti
jelleggel 1911-ben már alkalmazták, amikor is a tornyokat jelentősen
megnövelték, a mai állapotra.
A bazilikának egy Disney kastéllyal történő összehasonlítása
teljesen értelmetlen, nagyban árt a bazilika hírnevének, a
ferencesek több évszázados történelmének, az építészeti
remekműnek, az egész projektnek, mindazoknak akik e nehéz,
komoly hozzáértést igénylő munkában részt vettek. Valószínűleg
a bazilika és a kolostor homlokzatainak sárga színárnyalatai
ismeretlenek a szerző számára. Pontosítjuk: az uralkodó sárga
színárnyalat megfelel a bazilika eredeti színének, amit
Kaisergelb (császári sárga) vagy Schrönbruner Gelb néven
ismernek és alkalmaztak a Habsburg monarchia idején a XVIII. században
minden középületen. Pontosítjuk: az EU alapokból finanszírozott
máriaradnai munkálatok 26 075 301,16 lejt, illetve 5 795 000 eurót
tesznek ki. A projekt befejezésekor leközlünk minden, a felújításra
vonatkozó pontos adatot. Leszögezzük: Luke Dale-Harris 2015 áprilisában
tájékoztató adatokat kért a projektről. 2015. április 7-én
elküldtük neki a projektre vonatkozó összes adatot, amelyeket
már akkor megismerhetett.
Nem ismerjük Luke Dale-Harris úrnak a munkások szakképesítésére,
javadalmazására, korára, szociális helyzetükre vonatkozó hírforrásait,
azt viszont leszögezzük: a projekten dolgozók között sem
kiskorú, sem túl idős, sem fogvatartott vagy elítélt nincs. A
javadalmazások az alkalmazó vállatokkal megkötött munkaszerződésekben
vannak rögzítve.
Visszautasítjuk, teljes meg nem értésünknek adunk hangot
a gyanúsítás okán, miszerint a pénzek a projekt kedvezményezettje
és a munkálatokban érdekelt cégek között közlekednek. A
munkálatokban közreműködő vállalatokat közbeszerzési eljárások
alapján választottuk ki, olyanokkal dolgozunk, amelyek a történelmi
emlékművek felújításában jártas szakemberekkel
rendelkeznek, a munkálatok egész idején betartottuk a finanszírozó,
az Európai Unió által megkövetelt előírásokat.
A projekt rendelkezik a Történelmi Műemlékek Országos
Tanácsának, a Művelődési Minisztérium Történelmi Műemlékek
Igazgatóságának az engedélyével, a projektet sokoldalú képzéssel
rendelkező csapat készítette, a román és az európai uniós
előíráso értelmében.
A püspökség újra kifejezi teljes nyitottságát a sajtóval,
illetve mindazokkal szemben, akik a hazai és a nemzetközi közvélemény
tárgyilagos tájékoztatásában érdekeltek.
Temesvár, 2015. augusztus 4.
Nicolae Lauş
püspökségi
kancelláriaigazgató
|
