vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.14. 

Közfoglalkoztatásból vályogházak

Értékteremtő és közösségformáló programok

Az államnak a hátrányos helyzetű településeken kötelessége olyan lehetőségeket teremteni, amelyek segítik az emberek megélhetését, növelik önbecsülésüket – nyilatkozta Pogácsás Tibor államtitkár, s kiemelte, hogy azok az emberek, akik a szabad munkaerőpiacon nem kapnak munkát, be tudják azt bizonyítani, hogy alkalmasak arra, hogy versenybe szálljanak a munkahelyért.

 Vályogvetéssel hajdan a hazai romák foglalkoztak. A Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram is őket célozza meg?

 – Az alapötletet valóban ez a történelmi, hagyományos foglalkozás, a cigányság ilyen típusú munkavégzése adta. Olyan mintaprogramot indított el a Belügyminisztérium amelyben a közfoglalkoztatottak látványos, hasznos, értékteremtő tevékenységet végeznek úgy, hogy saját maguknak, vagy az adott településen élőknek szociális bérlakásokat építenek.

 A mintaprogram azt jelenti, hogy a minisztérium kiválasztott néhány települést, ahol vályogházakat építenek?

 – A pályázó települések közül tízet választott ki belügyminiszter úr, ahol elindult a program. A projekt kiértékelésére még idén sor kerül, s azután döntünk arról, hogy milyen további programokat, mintaprogramokat indítunk el. Természetesen nem az volt a célunk, hogy ilyen módon oldjuk meg a hazai bérlakás-építési feladatokat, hanem, hogy összekapcsolódjon a helyi munkaerő, a helyi közösség érdeke, és a helyi igény a szociális bérlakások iránt.

 Mennyi ház készült a program keretén belül vályogból?

 – Mintegy 270 közfoglalkoztatott bevonásával 51 lakóház készült el. De nem csak vályogból. Mert két településen, ahol nincs anyagnyerésre alkalmas terület arra, hogy vályogházak épüljenek, ott bontott téglát használtak.

 Mennyire komfortos és időtálló egy vályogház?

 – Ezek a házak minden szempontból megfelelnek a magyar építési szabványoknak, és ezért időtállóak is. Nem túl nagy alapterületű egy szobás, komfortos lakóházakról van szó – a beköltözők igényeinek megfelelően – egyedi fűtéssel ellátva. A házakon belül egy szoba, egy nagy lakóteres konyha, fürdőhelyiség és mellékhelyiség lett kialakítva.

 Aki magának épít házat, jobban meg is becsüli azt?

 – Ez a program egyik célja. Vannak olyan települések, így Gilvánfa, ahol szegény sorban élők, akár közfoglalkoztatottak, míg máshol – például Hortobágyon – a központtól távol élő tanyavilágon élők költöztek be – ezzel a településszerkezet is megváltozott. Volt olyan falu is, ahol a település megtartó képessége érdekében a fiataloknak ajánlották föl a lakásokat, hogy ne költözzenek el máshová. A helyi célok tehát ebben különböznek, de abban nem, hogy a kistelepülések fennmaradását, és továbbélését szolgálják.

 Sorházakról van szó? Tehát egy település szélén ott áll 8-10 új bérlakás?

 – Itt is változó a képlet; mert Hortobágyon a település központjában, majdnem egymás melletti önkormányzati ingatlanokon helyezkednek el a lakóházak. Újvárfalván pedig ott, ahol éppen üres telek volt. Nem sorházakról van szó, hanem vagy egyetlen lakóház épült egy telken, vagy ikerház osztott telken. A ház előtt pedig egy kis konyhakert vagy gyümölcsös alakítható ki.

 Tudjuk, hogy a hátrányos helyzetűeket vagy a falusi fiatalokat nem veti fel a pénz. Gondoltak erre, mikor meghatározták a bérlemény összegét?

 – A mintaprogramban szereplő tíz településen az önkormányzati rendelet alapján döntöttek a lakók személyéről és a fizetendő díjakról. Egyértelmű, hogy a rezsit mindenhol, mindenkinek teljes összegben ki kell fizetni, a bérleti díjjal kapcsolatban a települési önkormányzatok lehetővé tették, hogy az első években a lakóknak vagy nem kell fizetniük, vagy csak minimális összeget. Minden önkormányzat arra törekedett, hogy munkaképes, dolgozó, szorgalmas embereket juttasson bérlakáshoz.

 A házak tehát elkészültek. A bútorokat és a háztartási eszközöket honnan szerzik be a lakók?

 – Az a bérlő, aki megtehette, saját fizetéséből vásárolta meg a bútorokat. A szegényebbek alapítványok, adakozók segítsége által szereztek be berendezési tárgyakat, háztartási gépeket.

 Tehát hamarosan elkezdődik a mintaprogram kiértékelése. Elképzelhető, hogy jövőre nem tíz, hanem még több településen építenek a közfoglalkoztatottak bérlakásokat?

 – Ahogy már korábban említettem, a projekt kiértékelésére még ebben az évben sor kerül, és azután születik majd döntés arról, hogy milyen további programokat, mintaprogramokat indítunk el. A közfoglalkoztatásba kapcsolódó értékelésbe emeli be a minisztérium a Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram tapasztalatait. Mindenképpen az értékteremtő és a közösségformáló közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó programokat szeretnénk a jövőben is elindítani. Ez nem zárja ki, hogy a házépítéshez hasonló típusú munka is megjelenjen, de a célunk az, hogy közfoglalkoztatottak kikerüljenek a versenyszférába, s ahol erre nincs meg az esély, ott a most létrejövő szociális szövetkezetekben, gazdaságokban dolgozzanak. A szociális szövetkezet a kormány szándékai szerint lényeges továbblépés lenne a közfoglalkoztatási formából, hiszen itt már piaci szereplőként tud megjelenni mind a munkavállaló, mind a szervezet.

 

Medveczky Attila