vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.14. 

Dopping és olimpia

Magyarország doppingügyben semmivel nincs jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a világ vezető sportnagyhatalmai

Az újkori olimpiák 1896 óta íródó történetében tizedszer van szó arról, hogy Budapest pályázzon. A Magyar Olimpiai Bizottság után a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyta a 2024-es budapesti olimpia tervét. Dr. Tiszeker Ágnes ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, mi lesz a feladatuk a 2024-es olimpián, s hogy minden doppingszert ki lehet-e mutatni.

 Sportkifejezéssel élve hol helyezkedik el hazánk a nemzetközi doppingkategória mezőnyében?

 – Bár a sport és a doppingolás szorosan összekapcsolódik, de ez azért nem verseny, nem beszélhetünk arról, hogy kinek minél több pozitív kimutatása van, annál jobb vagy rosszabb helyzetbe kerül. Nemzetközi megítélésünk nagyon sokat javult az athéni olimpia óta, mikor minden idők legnagyobb magyar doppingbotrányáról cikkeztek a sajtóban. Sokat kellett azért küzdenünk, hogy bebizonyítsuk, hazánkban szó sincs koncepcionális doppingolásról. Mi, a doppingellenőrző oldal, ugyanazt tudjuk az ellenőrzések területén, mint a világ élmezőnye. Ugyanolyan analitikát használunk, s ugyanolyan a mintavétel menete, mint amilyen a riói olimpián lesz, vagy amilyen Londonban volt. A nagy nemzetközi doppingellenes szervezetekkel és a nemzetközi sportszövetségekkel kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttünk. Korábban tömegével jöttek ellenőrizni a külföldi szakemberek a magyar sportolókat, ez megváltozott, mert úgy döntött a nemzetközi szövetség, a WADA, hogy ahol jól működik a hazai nemzetközi szervezet, akkor az végezze el programozottan és tervezetten az ellenőrzéseket. Részt vettünk a londoni olimpián is egy nagyobb doppingellenőri csapattal, a rióira pedig meghívtak bennünket, ahol 20 fővel képviseltetjük a szervezetet. Emellett számos külföldi világbajnokságon is dolgoztunk. Bizonyára, ha elégedetlenek lennének a munkánkkal, akkor nem kapnánk ilyen meghívásokat. Magyarország doppingügyben semmivel nincs jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a világ vezető sportnagyhatalmai. De azt ne gondoljuk, hogy hazánkban senki sem doppingol. Nem vagyunk a világtól elzárva, s Európa közepére is számos doppingszer eljut. Ott tartunk, ahol minden más ország: vannak, akik élnek doppingszerekkel, és a megbízott szervezetek komoly doppingellenőrzést végeznek.

 Mióta és milyen eszközökkel vesz részt a HUNADO a hazai doppingellenes küzdelemben?

 – 2004 októberében, az athéni kudarc után, kértek föl ennek a csapatnak az újjászervezésére, s a feladatok újragondolására. A Magyar Antidopping Csoport Kft. 2007. március 20-án jött létre, hogy munkájával bekapcsolódjon a magyar doppingellenes tevékenységbe. Előtte a Magyar Sporttudományi Társaság alegységeként működtünk. 2007-ben nyertük el függetlenségünket. Közbeszerzési pályázaton kell négyévente megújítanunk akkreditációnkat és a nemzeti doppingellenes szervezet feladatkörére pályáznunk. Ez a pályázat éppen idén esedékes, mert éppen az év végén jár le a jelenlegi mandátumunk. Nyílt EU-s pályázatról van szó, s reméljük, most is sikeresek leszünk. Úgy vélem, hogy a hosszú évek gyakorlata és tapasztalata is segít ebben bennünket.

 Amennyiben megnyerik a pályázatot, milyen feladatuk lesz a 2024-es olimpián?

 – Nagyon sok feladatunk lesz, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy rangos sporteseményt doppingellenőrzés nélkül nem lehet rendezni. Kiemelt szerepet kap a doppingellenőrzés a magyar pályázatban is. A londoni olimpián részt vevő 10 500 sportolóból 6500-an vettek részt ellenőrzéseken. A távlati cél, hogy minden nyári játékon részt vevő sportolót ellenőrizzenek. Mindez szorosan kapcsolódik a biológiai útlevél programhoz. A biológiai útlevél lényege, hogy a doppingellenőrök mintákat vesznek a sportolóktól, utána éveken át folyamatosan nyomon követhető minden változás a szervezetükben. Vagyis – elvileg – kiszűrhetők a doppinghasználat nyomai. Mindez nagyon sok mintavételt jelent, és számos kiegészítő analitikai vizsgálatot. Jelentősen fejlődött az analízis az utóbbi években, és a 2024-es olimpiáig szinte biztos, hogy még több olyan módszert dolgoznak ki, mely által még jobban kimutathatók lesznek a doppingszerek. 2024-ben komoly logisztikai feladatot kell ellátnunk. Az olimpiai mintavételek gazdája a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a technikai végrehajtásra fölkéri a WADA-t, amely pedig megbízza az ő szerződéses partnerét, tehát a mindenkori Nemzeti Doppingellenes Szervezetet – vagyis Magyarországon minket. De egymagunk biztosan nem tudjuk ellátni a feladatot, ezért olyan nemzetközi csapatot kell létrehoznunk, amelynek munkáját a HUNADO koordinálja és vezeti – de természetesen mindezt csak akkor, ha mi nyerjük meg a pályázatot.

 A sportolók a doppingellenőrzéseket nem tartják zaklatásnak?

 – A profik, az olimpikonok jól tudják, hogy a doppingellenőrzéseken való részvétel a munkájuk, kötelességük szerves része. Akinek nincs félnivalója, kifejezetten együttműködik velünk, és úgy érzi, neki is érdeke, hogy a csalók lebukjanak, mert hogyan is lehetne visszaállítani a magyar és a nemzetközi sport presztízsét, ha mindenkiről azt gondoljuk, hogy doppingol.

 Minden szert ki tudnak mutatni, még a növekedési hormont is?

 – Sajnos nem. Több száz szert tartalmaz a tiltólista, és az olimpián is csak legfeljebb három-négyszáz vegyületet képesek csak kimutatni, s legalább százat alig vagy sehogyan. Reméljük, hogy mindez 2024-ig megváltozik a tudomány fejlődésével, az analitikai módszerek pontosításával. Az ön által említett növekedési hormonoknak csak bizonyos fajtáit tudjuk kimutatni, egyeseket csupán a szer beszedését követő néhány napon belül, de van olyan növekedési faktor származék is, mely jelenleg kimutathatatlan.

 

Medveczky Attila