|
 2015.08.14.
Dopping és olimpia
Magyarország doppingügyben semmivel nincs jobb vagy rosszabb
helyzetben, mint a világ vezető sportnagyhatalmai
Az újkori olimpiák
1896 óta íródó történetében tizedszer van szó arról, hogy
Budapest pályázzon. A Magyar Olimpiai Bizottság után a Fővárosi
Közgyűlés is jóváhagyta a 2024-es budapesti olimpia tervét.
Dr. Tiszeker Ágnes ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, mi
lesz a feladatuk a 2024-es olimpián, s hogy minden doppingszert
ki lehet-e mutatni.
Sportkifejezéssel élve hol helyezkedik el hazánk a
nemzetközi doppingkategória mezőnyében?
– Bár a sport és a doppingolás szorosan összekapcsolódik,
de ez azért nem verseny, nem beszélhetünk arról, hogy kinek
minél több pozitív kimutatása van, annál jobb vagy rosszabb
helyzetbe kerül. Nemzetközi megítélésünk nagyon sokat javult
az athéni olimpia óta, mikor minden idők legnagyobb magyar
doppingbotrányáról cikkeztek a sajtóban. Sokat kellett azért
küzdenünk, hogy bebizonyítsuk, hazánkban szó sincs koncepcionális
doppingolásról. Mi, a doppingellenőrző oldal, ugyanazt tudjuk
az ellenőrzések területén, mint a világ élmezőnye.
Ugyanolyan analitikát használunk, s ugyanolyan a mintavétel
menete, mint amilyen a riói olimpián lesz, vagy amilyen
Londonban volt. A nagy nemzetközi doppingellenes szervezetekkel
és a nemzetközi sportszövetségekkel kétoldalú együttműködési
megállapodást kötöttünk. Korábban tömegével jöttek ellenőrizni
a külföldi szakemberek a magyar sportolókat, ez megváltozott,
mert úgy döntött a nemzetközi szövetség, a WADA, hogy ahol jól
működik a hazai nemzetközi szervezet, akkor az végezze el
programozottan és tervezetten az ellenőrzéseket. Részt vettünk
a londoni olimpián is egy nagyobb doppingellenőri csapattal, a
rióira pedig meghívtak bennünket, ahol 20 fővel képviseltetjük
a szervezetet. Emellett számos külföldi világbajnokságon is
dolgoztunk. Bizonyára, ha elégedetlenek lennének a munkánkkal,
akkor nem kapnánk ilyen meghívásokat. Magyarország doppingügyben
semmivel nincs jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a világ vezető
sportnagyhatalmai. De azt ne gondoljuk, hogy hazánkban senki sem
doppingol. Nem vagyunk a világtól elzárva, s Európa közepére
is számos doppingszer eljut. Ott tartunk, ahol minden más ország:
vannak, akik élnek doppingszerekkel, és a megbízott szervezetek
komoly doppingellenőrzést végeznek.
Mióta és milyen eszközökkel vesz részt a
HUNADO a hazai doppingellenes küzdelemben?
– 2004 októberében, az athéni kudarc után, kértek föl
ennek a csapatnak az újjászervezésére, s a feladatok újragondolására.
A Magyar Antidopping Csoport Kft. 2007. március 20-án jött létre,
hogy munkájával bekapcsolódjon a magyar doppingellenes tevékenységbe.
Előtte a Magyar Sporttudományi Társaság alegységeként működtünk.
2007-ben nyertük el függetlenségünket. Közbeszerzési pályázaton
kell négyévente megújítanunk akkreditációnkat és a nemzeti
doppingellenes szervezet feladatkörére pályáznunk. Ez a pályázat
éppen idén esedékes, mert éppen az év végén jár le a
jelenlegi mandátumunk. Nyílt EU-s pályázatról van szó, s reméljük,
most is sikeresek leszünk. Úgy vélem, hogy a hosszú évek
gyakorlata és tapasztalata is segít ebben bennünket.
Amennyiben megnyerik a pályázatot, milyen feladatuk
lesz a 2024-es olimpián?
– Nagyon sok feladatunk lesz, hiszen mindenki számára
nyilvánvaló, hogy rangos sporteseményt doppingellenőrzés nélkül
nem lehet rendezni. Kiemelt szerepet kap a doppingellenőrzés a
magyar pályázatban is. A londoni olimpián részt vevő 10 500
sportolóból 6500-an vettek részt ellenőrzéseken. A távlati cél,
hogy minden nyári játékon részt vevő sportolót ellenőrizzenek.
Mindez szorosan kapcsolódik a biológiai útlevél programhoz. A
biológiai útlevél lényege, hogy a doppingellenőrök mintákat
vesznek a sportolóktól, utána éveken át folyamatosan nyomon követhető
minden változás a szervezetükben. Vagyis – elvileg – kiszűrhetők
a doppinghasználat nyomai. Mindez nagyon sok mintavételt jelent,
és számos kiegészítő analitikai vizsgálatot. Jelentősen
fejlődött az analízis az utóbbi években, és a 2024-es olimpiáig
szinte biztos, hogy még több olyan módszert dolgoznak ki, mely
által még jobban kimutathatók lesznek a doppingszerek. 2024-ben
komoly logisztikai feladatot kell ellátnunk. Az olimpiai mintavételek
gazdája a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a technikai végrehajtásra
fölkéri a WADA-t, amely pedig megbízza az ő szerződéses
partnerét, tehát a mindenkori Nemzeti Doppingellenes Szervezetet
– vagyis Magyarországon minket. De egymagunk biztosan nem
tudjuk ellátni a feladatot, ezért olyan nemzetközi csapatot
kell létrehoznunk, amelynek munkáját a HUNADO koordinálja és
vezeti – de természetesen mindezt csak akkor, ha mi nyerjük
meg a pályázatot.
A sportolók a doppingellenőrzéseket nem tartják
zaklatásnak?
– A profik, az olimpikonok jól tudják, hogy a
doppingellenőrzéseken való részvétel a munkájuk, kötelességük
szerves része. Akinek nincs félnivalója, kifejezetten együttműködik
velünk, és úgy érzi, neki is érdeke, hogy a csalók
lebukjanak, mert hogyan is lehetne visszaállítani a magyar és a
nemzetközi sport presztízsét, ha mindenkiről azt gondoljuk,
hogy doppingol.
Minden szert ki tudnak mutatni, még a növekedési
hormont is?
– Sajnos nem. Több száz szert tartalmaz a tiltólista,
és az olimpián is csak legfeljebb három-négyszáz vegyületet
képesek csak kimutatni, s legalább százat alig vagy sehogyan.
Reméljük, hogy mindez 2024-ig megváltozik a tudomány fejlődésével,
az analitikai módszerek pontosításával. Az ön által említett
növekedési hormonoknak csak bizonyos fajtáit tudjuk kimutatni,
egyeseket csupán a szer beszedését követő néhány napon belül,
de van olyan növekedési faktor származék is, mely jelenleg
kimutathatatlan.
Medveczky Attila
|
