|
 2015.08.14.
Ha csökken az
áfa, tisztul a sertéspiac
Eredményes lehet a verseny az importárukkal szemben
Elfogadta az Országgyűlés
június közepén a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján
2016-ban 5 százalékra csökken a sertés tőkehúsok áfája.
Olcsóbb lesz jövőre a sertéshús? Kifehéredik-e az adómódosítástól
a sertéságazat? Konkurenciaharc dúl a baromfisok és a sertésesek
között? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Menczel Lászlóné
titkár asszonyt.
Régóta várják már az ágazat szereplői, hogy a sertés
tőkehús áfája is 5%-ra csökkenjen?
– Nem csak az ágazat szereplői, hanem a magyar élelmiszeripar
egésze évek óta keményen küzd az áfa csökkentéséért.
Hiszen a magas áfa olyan közgazdasági szabályozó eszköz, ami
versenyhátrányt okoz a többi uniós országgal szemben. Az
EU-ban az élelmiszer-ipari termékek esetében átlagban 10% az
áfakulcs, míg Magyarországon 27%. A Baromfi Termék Tanáccsal
és a Tej Terméktanáccsal közösen több éve próbálkozunk a
szaktárcánál elérni az áfa radikális csökkentését. A Földművelésügyi
Minisztérium mellénk állt, de költségvetési problémák
miatt eddig nem sikerült eredményt elérnünk.
Nem mindenki örvend annak, hogy jövőre csökken
a sertéshús áfája. A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója,
Erdélyi István azt nyilatkozta, hogy a sertésszektort érintő
5 százalékos áfakulcs bevezetése értelmetlen, mert az a sertéságazat
helyzetét nem javítja. Ez azt jelenti, hogy konkurenciaharc
bontakozott ki a baromfisok és a sertésesek között?
– Terméktanácsunk vezetése továbbra is fenntartja azt
az álláspontját, hogy az élelmiszeripar ágazatainak együtt
és nem egymás ellen kell dolgoznia. Tehát szó sincs
konkurenciaharcról. Hogy ezt az állítást alátámasszam, egy rövid
eseménysort vázolok föl. Magyarországon az elmúlt évtizedben,
az EU-s csatlakozást követően felborult a mezőgazdaság egyensúlya
az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Az állattenyésztés
aránya a korábbi 50-ről 30%-ra csökkent. A visszaesés a sertéságazatban
volt a legmarkánsabb, az állomány az 1980-as években nyilvántartott
10 millió darab sertés nagyságrendjéről 2012. évre 3 millió
alá csökkent. Ez káros mind az ágazatnak, mind a gazdaságnak,
mind az országnak. Felhalmozódott egy jelentős tudás; a mezőgazdasággal
foglalkozók génjeiben van a sertéstenyésztés. Sajnos a magyar
sertéságazat korábbi nettó exportőri helyzete is megfordult,
és jelentős import áramlott az országba élőállat és hús
formájában is. A behozatal – 27 ország termékei versenyeznek
a hazai piacon – évente átlagosan 2,0-2,5 millió élőállattal
volt egyenértékű, ezért lépéseket kellett tenni a magyarországi
sertésállomány növelésére. Súlyosbító körülmény, hogy
a sertéságazatban a legmagasabb a fekete gazdaság részaránya,
mértéke meghaladja a 40%-ot. 2012-ben a kormány meghirdette a
sertésstratégiát, ami a belföldi sertésállomány csökkenésének
megállításán túl a sertéslétszám megkétszerezését célozza
belátható időn belül. Tették ezt azért, mert a sertéságazatban
a legnagyobb a baj, és itt lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban
eredményt elérni. Az állomány növekedése érdekében lényeges
segítség a közgazdasági szabályozók alkalmazása. A sertésstratégia
megvalósításának első lépése volt, hogy 2014. január 1-jén
az élő és félsertés áfáját – a termékpálya elején –
27-ről 5%-ra csökkentették. Azt nem állítom, hogy ez az intézkedés
eredménytelen lett volna, megindult ugyan egy „fehéredési”
folyamat, de a feketegazdaság súlya számottevően nem csökkent,
csak áttevődött a terméklánc egy másik szakaszára. Valószínűleg
ez is hozzájárult ahhoz hogy a kormány egy megkezdett folyamat
befejezését határozza el, a nemrég bejelentett adócsökkentés
formájában. Tehát a kormány intézkedése jelentős segítséget
jelent a sertéságazat számára. Ezt az ágazat nemcsak segítségnek
tekinti, hanem feladatnak is. Bizonyítanunk kell hogy az áfacsökkentés
eredményt jelent, az ágazat erősödik, növekszik a hazai
termelés, az állomány, és az áfacsökkentést érdemes
kiterjeszteni a többi élelmiszer-ipari ágazatra is.
Miniszterelnök úr rádiónyilatkozatában erősítette meg, hogy
következő lépésben a baromfiágazatnál is sor kerülhet az áfakulcs
csökkentésére. A sertéságazatot érintő áfacsökkentést
pilotprogramként is felfoghatjuk. Ha az 5%-os áfa valamilyen
negatív kampány okán a sertéságazatban megbukik, akkor sem a
baromfiágazatban, sem az agrárium többi ágazatában nem lesz
értelme az áfakulcscsökkentés bevezetésének. Összefoglalva:
az 5%-os áfa a sertés termékpályán megalapozhatja az ágazat
növekedését, a termékpálya „kifehéredését”, az eredményes
versenyt az importárukkal szemben és nem utolsósorban javítani
tudja az ágazat, az agrárium, és a teljes nemzetgazdaság
helyzetét is.
Tehát pár százalékért már nem érdemes csalni?
– Öt százalékért nem érdemes csalni, de 27%-ért már
igen. Amíg csak az élő és hasított félsertésre érvényes
az 5%, addig az ”áfacsalók” maradnak az ágazatban, hiszen a
feldolgozás további szakaszaiban tovább tudják folytatni.
Szerintem 2016-tól jelentősen csökkenhet a fekete gazdaság és
kereskedelem, mert pár százalékért nem lesz érdemes kockáztatni.
Az ágazat tehát jól jár. És a fogyasztók? Ők olcsóbban
vásárolhatják meg jövőre a sertéstermékeket?
– Ez a cél. Erről nyilatkozott a szaktárca vezetése
is; tehát a kereskedelemnek tudomásul kell vennie, hogy az áfacsökkentés
érezhető mértékét el kell tudnia juttatni a fogyasztóhoz.
A fogyasztók viszont rengeteg helyen olvashatnak arról,
hogy mennyire egészségtelen a sertéshús, csak meg lehet tőle
hízni, míg a baromfihús fogyasztásának kevesebb az egészségügyi
kockázata.
– Nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen étrend.
A sertéshús már csak azért sem lehet egészségtelen, mert számos
olyan vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot tartalmaz, ami más
húsban alacsonyabb mértékben található. Ezzel nem más terméket
akarok lebecsülni, de ugyanolyan szerepe van a fogyasztásban a
sertéshúsnak, a marhahúsnak, mint a baromfi és egyéb húsoknak.
A sertéshúsnak vannak olyan részei, például a karaj, melyet
egy uniós kezdeményezés például fehér hússá kíván minősíteni,
mert fehérje és koleszterin tartalma kedvezőbb, mint egyes
baromfihúsoké. S végezetül a minőségről. A szaktárca 2013
őszén döntött a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy és
terméktanúsítási rendszer létrehozásáról. Ennek kidolgozásával,
bevezetésével és működtetésével a Földművelésügyi
Minisztérium szervezetünket a Vágóállat és Hús Szakmaközi
Szervezet és Terméktanácsot bízta meg. A védjegy a kiváló
minőségű sertéshús, illetve az abból készült termékek előállítóinak
pozitív megkülönböztetésével hívja fel a fogyasztók
figyelmét a magyar minőségre.
Medveczky Attila
|
