|
 2015.08.21.
Haris kerestetik
Az agrárterületekhez, gyepekhez kötődő madarak állománya évről-évre
csökken
Éjszakai
hariskereső túrákat is szervez a Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME), miután a nemrég zárult internetes szavazáson
a haris nyerte el a 2016-os év madara címet. Lapunk érdeklődésére
Orbán Zoltán ornitológus elmondta: a haris különösen kedveli
az üde kaszálókat, így a szakembereknek kiemelt figyelmet kell
fordítani ezek védelmére.
Mi a lényege az év madara programnak?
– 1979-ben indította el az MME ezt a programot, melynek célja,
hogy a fokozott természetvédelmi problémáknak kitett madarak,
madárfajok és élőhelyük védelmére ráirányítsa a
szakemberek és a lakosság figyelmét. Ez azért lényeges, mert
a modern természetvédelemben a szakemberek részvétele mellett
a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak
a bevonása is egyre fontosabb. Mi ezen elv alapján hirdetjük
meg az év madara programot több mint 35 éve.
Idén miért éppen a „láthatatlan tyúkok” közül
lehetett választani a szavazóknak?
– Egy adott madárcsoport esetében nem csak magára a
fajra koncentrálunk, hanem az élőhelyére is. Így az „év
madara-fajokat” egyre inkább az adott védendő területek
nagykövet fajainak lehet és kell tekinteni, és úgy kell róluk
kommunikálni. Csak így lehet megismertetni a lakossággal a védett,
védendő madarakat. A most szavazásra bocsátott fajokkal a sík,
nyíltvidéki gyeptársulások védelmével tudunk foglalkozni. Ez
az egyik legfontosabb ma Magyarországon – a vizes élőhelyek
fokozott védelme mellett –, hiszen uniós csatlakozásunkkal új
természetföldrajzi régió, a Pannon Geográfiai Régió lépett
be az EU-ba. Ennek megőrzésére több milliárd forintot kapunk
az egyes hétéves pénzügyi ciklusokban. S hogy miért a
harisra, az ugartyúkra és a fürjre lehetett szavazni? Európában
eddig körülbelül 780 madárfajt figyeltek meg eddig, s ebből
Magyarországon 410-et. Tehát nagyon gazdag a madárvilágunk, s
nyilván mindig tudna valaki más fajokat is mondani. Általában
két-háromszor három fajt választunk ki, s az elnökség dönt
arról, hogy ezek közül mely fajokra lehet szavazni. Színezetét
és viselkedését tekintve a fürj, a haris és az ugartyúk is
hasonló, tyúkszerű megjelenésű, bár csak egyikük tartozik a
tyúkok közé, ezért került idézőjelbe az elnevezés. Földszínekből
álló álcázó mintás tollazatot viselnek, rejtőzködő életmódjuk
miatt pedig igen ritkán kerülnek szem elé.
„Zöldülő vetésben szól még a haris” – idézek
a két háború közti magyar műdal szövegéből. Mit kell tudni
a harisról, a nyertes madárról, körülbelül hány pár fészkelhet
belőle Magyarországon?
– Hazánkban mindössze 500-1200 párra becsülhető a
harisállomány. Hosszút távra, a Szaharától délre vonuló
madárfajról van szó, az óriási távolságok megtétele pedig
sok veszélyt jelent. A vonulás és a telelés sikeressége ezért
évről évre nagyban befolyásolja azt, hogy mennyi madár érkezik
haza. Az állomány nagyságát az adott év télutójának,
tavaszának az időjárása is meghatározza, hiszen a haris a három
faj közül a legspeciálisabb az élőhelyválasztás szempontjából.
Ez a madár nem a szántókat vagy a rövid füvű száraz legelőket
kedveli, hanem a középmagas, magas füvű nedves, üde réteket,
a párás mikroklímájú gyepeket. Azokat a kaszálókat,
melyeknek az alja sokszor vizenyős, tocsogós.
Ha ennyire
speciális és ritka madár a haris, akkor hogyan lehet, hogy
elnyerte az év madara címet?
– Erre igen profán magyarázatot tudok adni. Számos
riportot adtam a témában több rádiónak. Volt, ahol a stáb,
az elhangzottak alapján a haris mellett tette le a voksát, máshol
pedig az ugrótyúk mellett lobbiztak. Honlapunkon mindhárom
madarat videón is bemutattuk. Mi úgy gondoltunk, hogy a legtöbb
szavazatot a fürj kapja meg, mert az a legismertebb a három madárfaj
közül, s az ugartyúk, ami a leginkább látható, a második
helyezést kapja. A szavazás eredménye is azt bizonyítja, hogy
a modern infokommunikációnak nagyon nagy a szerepe. Igaz, csak
január elsején veszi kezdetét a haris, az év madara akció, de
biztos vagyok benne, hogy a szavazásnak köszönhetően több
millió emberhez eljutott az információ, és máris százas
nagyságrenddel többen tudnak erről a laikusok előtt mindeddig
ismeretlen madárról.
Kiket várnak a hariskereső túrákra?
– Fél éven belül kell megszerveznünk a 2016-os
haris-kampányévet. Szeptemberben kezdjük el kidolgozni a
szakmai anyagot. A haris, bár nem a belterületeken él, de
Budapesten is előfordul. Így a XVII. kerületi Merzse-mocsár térségében,
vagy a X. kerületi Túzok utca környéki lápos réten, és a
Szentendre és Budakalász közti területen is. Tehát a fővárosban
is lehet ilyen túrákat szervezni, de inkább a magas füvű
gyepes térségekbe megyünk ki. Napközben is szól a madár, főleg
a májusi, költés időszakban, ám mi késő délutántól éjjel
11 óráig tartó néhány kilométeres túrákat tervezünk.
Sosem gázolunk be a gyepbe, hanem a földúton haladunk. A túrák
időpontjait és helyszíneit honlapunkon feltüntetjük, s nem
csak a szakértőket, hanem a laikusokat is várjuk. Túravezetőink
pedig a séta közben ismeretterjesztő előadást tartanak.
Hogyan lehet rátalálni erre a madárra?
– Hallás alapján. A faj érdekessége, hogy elsősorban
szürkületkor és éjszaka „énekel”, amikor a jellegzetes
recsegő hang a hidegebb, sűrűbb levegőben messzebb, 500 méterre
is terjed. Ez a kisebb, tyúk méretű madár szinte soha nem repül
föl, ezért mi magunk is, amikor monitorozzuk a faj országos állományát,
azt hang alapján tesszük. Nagyon speciális módon, éjszaka
lehet csak befogni ezt a madarat. Ilyen összehangolt akció eddig
nem volt hazánkban, így a gyűrűzött harisok száma még a kétszázat
sem éri el Magyarországon. A 2016-os kampányévben elképzelhető,
hogy sikerül ezt is megszervezni, sok helyen akár a hariskereső
túrák keretében. Az érdeklődők távolról a befogás eseményeit
is követhetnék, az ezt követő gyűrűzés során pedig testközelből
is meg lehetne ismerkedni a madárral, melyet azután továbbengedünk.
Mit tudnak tenni a haris élőhelyének védelmében?
– Terület- és élőhelyvédelmi szempontból szűkíti
lehetőségeinket, hogy Magyarországon egyesület nem birtokolhat
mezőgazdaságilag hasznosítható földterületet. Több
nyugat-európai testvérszervezetünknél más a helyzet, például
a Brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) jelentős földterületekkel
rendelkezik, azokon természetbarát élőhelykezelést valósít
meg, amit látogatóközpontok kialakításával mutat be. Mivel
erre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek
nincs törvény által biztosított lehetősége, ezért az elmúlt
tíz-tizenöt évben EU-s LIFE és egyéb külföldi (Svájci
Alap, Norvég Alap) támogatások felhasználásával kidolgoztuk
vagy most is kutatjuk a különböző élőhelytípusok és agárterületek,
köztük kiemelten a gyepek természetbarát kezelésének
gyakorlatát – például azt is, hogy milyen sebességgel és
kaszamagasság-beállítással ajánlott kaszálni. Emellett
kidolgoztuk a vadriasztó láncot és a madárbarát útvonalválasztás
koncepcióját. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán
az agrárterületekhez, gyepekhez kötődő madarak Európa-szerte
nagy veszélyben vannak, faj- és egyedszámuk évről-évre csökken.
A gazdálkodókon kívül a vadászati szakma képviselőivel is
együtt kell működnünk, hiszen, mint minden talajon fészkelő
madárfajét, a haris szaporodását is veszélyezteti a túlszaporodott
vaddisznó- és rókaállomány. Ezek a vadállatok pedig nem csak
a haris, hanem más madarak tojásaival is táplálkoznak. Tehát
ha ezen jószágok élőhelyének védelmére nem teszünk
valamit, akkor néhány éven belül minimálisra csökken az állományuk.
Medveczky Attila
|
