|
 2015.08.21.
Szaddám Huszein
Hatalmának
kiépítése
Egyiptom és Szíria egyesülésével az 1958. február 1-jén
megalakult Egyesült Arab Köztársaság ellenében február 14-én
létrejött a kérészéletű (Irak és Jordánia) Arab Föderáció(ja),
melynek feje II. Fejszál lett.
A hadsereg puccsot
hajtott végre, és agyonlőtte a királyi család tagjait: a királyt,
a király nagyanyját, nagybátyját, a trónörököst és anyai
nagynénjét is. A monarchiát eltörölték.
A puccsisták vezére,
Abd al-Karím Kászim lett a miniszterelnök.
Kászim tábornok
megdöntötte II. Fejszál iraki király uralmát. Kászim tábornok
uralmát megdöntötték a CIA segítségével az iraki katonai
vezetők. Szaddám Huszein részt vett a Kászim elleni merényletkísérletben,
amelyet az Egyesült Államok kormánya ösztönzött. Szaddámot
ettől kezdve a CIA támogatta. Kezdetben egyiptomi titkos ügynökök
segítségével Szírián keresztül Bejrútba, innen Kairóba költözött.
A Kairói Egyetemen jogot tanult. Alig volt 30 éves mikor a Baath
párt legfelsőbb testülete, a Regionális Parancsnokság titkára
lett. Szaddám Huszein megkezdte fokozatos hatalomátvételét az
iraki állam felett. Az ellenfeleit előbb megfosztotta a tárcáiktól,
volt akit emigrációba kényszerített. Huszein saját állambiztonsági
vezetőjét is kivégeztette, akivel előtte megölette két
ellenlábasát. Állítólag 1973 nyarán Bagdad diplomáciai és
kádernegyede, az al-Manszúr városrész lakóit véres gyilkosságok
sorozata tartotta rettegésben. Fejszés gyilkosok éjszakánként
egész családokat vertek agyon otthonukban, brutális kegyetlenséggel.
Feltűnő volt, hogy egyetlen külföldi diplomata otthonát sem
érte támadás, kizárólag irakiakat, magas állású állami
tisztviselőket, pártfunkcionáriusokat, rendőri és katonai
vezetőket irtottak ki családostul, és egyik áldozat sem
tartozott a Tikríti-klánhoz. A banda tagjait persze elfogták. A
beszámolók szerint a tettesek igen alacsony iskolázottságú,
primitív személyiségű rablógyilkosok voltak, akiket rövid idő
alatt halálra ítéltek és kivégeztek. Az eset után Huszein a
titkosrendőrséget közeli rokonaira bízta. A Tikrítiek befolyása
ezután jelentősen megnőtt a vezetésben.
Érdemei
 A
Szaddám Huszein által kiépített diktatúrára azonban nem csak
az erőszakra és megfélemlítésre alapozta uralmát (ahogy azt
a felakasztása után általánosan beállítják), hanem arra a
hatalmas fejlődésre amelynek során az 1970-es évekre kialakult
egy erős, nagy létszámú középosztály. A hetvenes évek elejétől
gyors ütemben növekvő olajbevételek hatására Irak nyitott a
nyugati országok felé is, célja elsősorban a modern nyugati
technológia – beleértve természetesen a korszerű
fegyverzetet is – beszerzése volt. Szaddám Huszein, a jólét
és gazdasági fejlődés személyes jelképévé vált, miután néhány
éven belül Irakot az egyik legmodernebb állammá tette a térségben.
Számos infrastrukturális fejlesztést hajtott végre: az ország
nagy részén bevezették az elektromosságot, elindították a rádió
és televízióadásokat, bővítették a vasúthálózatot, és
iskolákat, kórházakat, utakat építettek. Szaddám Huszeinnek
az írástudatlanság felszámolása, a kötelező és ingyenes
oktatás bevezetése és a nők helyzetének javítása mellett a
legnagyobb sikere az volt, hogy meg tudta szilárdítani az államhatalmat
egy belső ellentétek által szabdalt országban.
Az invázió
2003. március 17én Bush elnök ultimátumban szólította
fel Szaddám Husszeint a hatalomból való távozásra, ha mégsem
sikerült volna célt érni, fegyveres erő alkalmazását
helyezte kilátásba. Mivel az iraki elnök a megszabott határidőig
nem vonult száműzetésbe március 19-én egy amerikai légicsapással
kezdetét vette az invázió.
Nyolc és fél évig
tartott a hosszú háború, melynek ötezer amerikai is áldozatául
esett. Az iraki áldozatok százezres nagyságrendben mérhetők.
Az Egyesült Államok vagy ezermilliárd dollárt költött a
katonai akciókra és a háborúban megfordult másfél millió
katonára. Szaddámot kivégezték Az egyik szemtanú szerint mielőtt
a kötelet a nyaka köré csavarták, azt kiáltotta: Alláhu
akbar. A nemzet győzni fog!
Hiába neveztek ki
helytartót Irakba, a fegyveres összecsapások sorozata, a
fegyveres harcok 2007 végére 2008 elejére állandósultak.
Amerika mossa kezeit
Az iraki háború hivatalos végét Barack Obama
amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájából közvetített
beszédében jelentette be: az amerikai csapatok harci küldetése
Irakban véget ért!
Ma este
bejelentem, hogy az amerikai harci küldetés Irakban véget ért.
Az Iraki Szabadság Hadművelet befejeződött, és most már az
iraki népé a fő felelősség az országa biztonságáért.
Kissé cinikusnak
tűnnek ezek a mondatok. El van törve kezük lábuk, kiszúrva a
szemük, mehetnek amerre látnak! Irak északi, szunnita vidékein
az az ISIS nevű, lényegét tekintve terrorista csoport kikiáltotta
a kalifátust, és nevét Iszlám Államra változtatta.
Következmények
És azóta az egész „művelt világot” sokkolják a
dzsihadisták ténykedéseiről közzétett képsorok, amelyek az
iraki kulturális örökségében végzett pusztítást mutatják.
Az IÁ korábban már több vallási szentélyt – köztük
muzulmánt is – tönkretett, az ókori felbecsülhetetlen
kincseket a fekete piacra vitte. Moszult és a környező Ninive
tartományt is elfoglalta az IÁ. A térségben mintegy 1800
archeológiai helyszín található, köztük négy ősi város
– Ninive, Kalhu, Dúr-Sarukkín és Asúr – maradványai is.
Ezek a települések egykor az asszír birodalom fővárosainak számítottak.
A cél – mondják
–, hogy teljesen „megtisztítsák” a környéket a nem
iszlamista gondolatokat közvetítő tárgyaktól. Sorozatosan
pusztítják el a könyvtári ritkaságokat, archeológiai ereklyéket,
gyanús, hogy a muzulmán emlékeket sem kímélik. A dzsihadisták
Moszul központi könyvtárát fosztották ki, és mintegy kétezer
könyvet megsemmisítettek.
Sz.
|
