vissza a főoldalra

 2015.08.25. 

MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM JÚLIUSI- AUGUSZTUSI SZÁMA!

A tartalomból:

SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRE
DR. PADÁNYI VIKTOR: VÁSZOLY

Ezt a könyvet a szerző az engesztelődés gondolatának szenteli, az engesztelődésnek, amely nélkül lehetetlen az összefogás, márpedig összefogás nélkül, egymással harcolva, örökké a múlt keserűségein, hibáin és sérelmein rágódva, a gyűlölet, a megtorlás és a bosszú álláspontját fel nem adva, képtelenek vagyunk kifelé harcolni. A megvakított Vászoly sorsa soha még olyan időszerű szimbólum nem volt, mint ma, különösen a magyar emigrációban. Ennek a szimbólumnak 950 éves üzenetét tolmácsolja az, itt következő dráma.

Amilyen elkeserítő módszerességgel torzította el egy „katolikus-Habsburg” irányzat politikai érdekvédelme Szent István első magyar király tiszteletreméltó és programmatikusan magyar alakját azzal, hogy a sokoldalú és gazdag Szent István-i eszmekör óriási anyagából következetesen az „egynyelvű ország gyengeségéről” szóló frázist ragadta ki és mutogatta a nemzetnek dédelgetett németajkú kisebbségeinek és az idegen uralkodóház érdekében

és igazolására, ugyanolyan alaptalanul és ugyanolyan merész felelőtlenséggel torzítják a magyar nemzeti egység és birodalmi gondolat halhatatlan történelmi szimbólumát az „antikatolikus-függetlenségi” túlzás bizonyos képviselői „véreskezű gyilkossá” napjainkban, az „idegenimádat” sunyi szimbólumává aljasítva le a kereszténység és nyugatiság keretébe ágyazott magyar öncélúság és függetlenség programjának örökérvényű és örökké időszerű megfogalmazóját, aki katolikus értelemben csak a katolikusok számára szent ugyan, de magyar értelemben mindnyájunk számára az lett, és az marad mindörökké…

 ÉVFORDULÓ
SEMMELWEIS IGNÁC
Győry Tibor: Semmelweis Ignác származása

Semmelweis magyar voltát teljességgel elismerték már Német- és Franciaországban. És meg kell hajtanunk az igazságos elismerés zászlaját az ünnepélyünkön felszólalt két bécsi professzor előtt is, kik egyértelműleg „Magyarország nagy fiának” nevezték Semmelweis Ignácot. De mindemellett is késztetve érezzük magunkat Semmelweis magyar voltát minden oldalról megvilágítani, mert hiszen nemrég jelent meg Bécsben Fritz Schürer von Waldheim munkája, aki - sajnos, egy pesti orvos: Hirschler Ignác adatai nyomán - kijelenti, hogy Semmelweis osztrák származású volt, amennyiben „szülei, legfeljebb nagyszülei vándoroltak be Ausztriából Magyarországba”. Ezzel szemben meg kellett állapítanunk a következő körülményeket, melyek Semmelweis magyar voltát bizonyítják, és össze kellett állítanunk családfáját, mely azt bizonyítja, hogy a nagy férfiú egyenes elődei már a 17. században bizton kimutathatólag magyar honosságúak voltak.

 Gortvay György: Semmelweis Ignác magyarsága

Semmelweis maga mindig büszkén említette magyar származását és magát állhatatosan magyarnak vallotta. Már középiskolája anyakönyvében is úgy az ő, mint testvéreinek nemzetisége mindig magyarként van bejegyezve. Magyarnak nevezte magát 1860. november 27-én a Magyar Tudományos Akadémiához intézett levelében is. A Rókus kórházi állásért benyújtott folyamodványban  így ír: „Tudományomat eddigelé Bécsben gyakoroltam, azonban ezután hazámban, különösen a város kebelében szándékozom, mint gyakorló orvos állandóan megtelepedni.”

 Tuszkai Ödön: Semmelweis Ignác egy barátja - C. H. F. Routh

Bécsben megismerkedik Semmelweisszel és vele szoros barátságba lép. Szereti és bámulja a lelkes fiatal tudóst, ki tanait mélységes meggyőződéssel és szokatlan hévvel hirdeti. Routh magába szívja azokat és midőn 1849-ben Londonba visszatér, első kötelessége mély meggyőződéssel hirdetni a tisztaság tanát, úgy, amint azt Semmelweistől hallotta, tanulta. Most, hogy vendége voltam, természetes, hogy ezen időpontról folyt leginkább köztünk a beszéd, mely alkalommal a különben szűkszavú öreg úr szinte felmelegedett és szokatlan bőséggel beszélt Semmelweisről. „Nekem úgy tűnt fel – beszélte az öreg úr –, hogy Semmelweis barátom úgyszólván szüntelen hősies önuralmat gyakorolt magán, mert kedves és nyugodt külső viselkedése mellett a hozzá közelebb állók előtt nem volt titok, hogy belsejében örökös forrongás és láz dúl. Mikor Kolletschka barátja teteménél, illetőleg annak boncolatánál mintegy villámszerűen hatotta át a gondolat, hogy a gyermekágyi lázban meghalt anyák ugyanilyen hullafertőzés áldozatai, mint jó barátja, akkor távolról sem gondolt hetek, sőt hónapok múlva arra, hogy e gondolatot, mely mint a láz járta át egész testét, lelkét, valami nagy felfedezésnek tartsa, hanem csak az járt eszében, hogy az osztályban lévő, még nem beteg gyermekágyasokat mentse meg a további fertőzéstől.”

 Hídvégi Jenő: Semmelweis Ignác felfedezése és vitája Virchow-val

Milyen nézeteket vallott Rudolf Virchow a gyermekágyi lázról, s milyen szerepet játszott Semmelweis ellenzői sorában? E kérdéssel a gazdag Semmelweis- irodalom több szerzője foglalkozott már, így A. Hegar, F. Bruck, O. Kleine, E. F. Podach, legutóbb pedig F. Boenheim és Farkas László.O. Kleine és F. Bruck kisebb cikkeitől eltekintve azonban a téma még nem volt tárgya önálló tanulmánynak, pedig orvostörténeti szempontból rendkívül tanulságos a Semmelweis – Virchow polémia rekonstruálása és követése. Az itt következő tanulmány kísérlet e feladat megközelítésére.

 HERMAN OTTÓ
Az osztráknak nem fogok szolgálni - Herman Ottó

1893-ban ő hozta létre a Magyar Ornitológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója volt, és részt vett a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában is. Talán legnépszerűbb műve, A madarak hasznáról és káráról, amely rövid idő alatt több kiadást is megért. Első magyar kiadásának éve 1901, de megjelent 1903-ban németül, 1909-ben pedig angolul is. A mű 81 madárfajt mutatott be a földet művelő ember számára is érthető módon. 1894- ben a madártani kutatásokkal foglalkozó Aquila című folyóiratot indította útjára. A madárvonulások megfigyelését nagymértékben segítette egy dán ornitológus, Cornelius Mortensen, aki 1899- ben bevezette a madárgyűrűzést. A Magyar Ornitológiai Központ munkatársai 1908-ban, a világon harmadikként kezdtek el szervezett gyűrűzéseket végezni. Herman Ottó hét hónapot töltött halászati gyűjtőúton. Járt minden jelentős magyar folyónál, a Szernye- mocsarakban, az Ecsedy-lápon, a Drávaköz ingoványos területein, a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei- tó mentén, a Gyilkós-tónál, a Székelyföldön és a Szinvánál, a Bükkben. Az ezeken a helyeken összegyűjtött anyagot a magyar halászati kultúra bemutatásának teljességre törekvő igényével állította össze, osztályozta és rendszerezte.

 MAGYAR ÖRÖKSÉG

Június 20-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Magyar Örökség Díjjal tüntették ki Nemeshegyi Péter jezsuita atyát, a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntes szórványszolgálatát, az 1530-ban alapított Mezőtúri Református Kollégiumot, valamint Kovács Gyula pórszombati gyümölcsész mintegy ezerféle egyedi gyümölcsfát felsorakoztató „tündérkertjét”. Jutalmazták Kű Lajos olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgót a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság megszervezéséért. Posztumusz elismerést kapott nemzeti elkötelezettségéért gróf Apponyi Albert (1846–1933), korának jelentős politikusa, az 1920-ban Párizsban tárgyaló magyar békedelegáció vezetője. Magyar Örökség Díjjal ünneplik a lengyel és magyar nép évszázadok óta tartó történelmi barátságát is. A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik, és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

 JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI
Vass Krisztián: A Magyar Élet jobboldali korszaka (I. rész)

A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle a Honszeretet Egyesület ténykedését, s ezen organizáció paravánja mögött megbújó titkos szervezet, a Magyar Testvéri Közösség szellemiségét propagálta. Első főszerkesztője Csuray Károly volt: ekkoriban a jobboldali gondolat jegyében fogant művek jellemezték a folyóiratot. Bár meghatározó súllyal nem bírtak, alkalmanként a népi írók neve is fel-feltűnt már a lap hasábjain. A földreformot szorgalmazó mozgalom Matolcsy Mátyás, s különösképpen ifjabb Fitos Vilmos szerkesztői korszakában vált uralkodóvá. Hatásukra harmincas évek végétől a népi, majd harmadik utas eszme legnagyobb példányszámú orgánumává érett. 1936. október elsején dr. Dömötör Mihály, a szabadkőművességet 1920-ban betiltó volt belügyminiszter nyitó írásával indult útjára a Magyar Élet.

 MAGYAR SORS
Szabó Lőrinc: Magyar sors és fehér szarvas

Kevéssel azután, hogy 1918-ban összeroppant a Német Birodalom, a legnagyobb német költő, a Rajna- vidéken élő Stefan George, a főpapi és királyi szellemű, különleges nyelvű és óriási nevelőhatású lírikus, három meglepő költeményt írt és adott ki. Kettőt közülük fordításomban a Magyarország mai száma közöl. A két vers örök dísze lehetne bármely megalázott és feltámadni akaró nagy nép modern hazafias lírájának, annyira általános érvényű a kritikája, annyira általánosak a posztulátumok, amelyeket felállít. Az irodalmi értéken kívül azonban más is van bennük: szuggesztió és prófécia. S ha a legmagasabb kritika kezdettő fogva csodálatosnak minősítette nyelvi szépségüket, még csodálatosabbnak találhatjuk ma, a feltámadás, a nagynémet birodalom megteremtése, a háború és Compiégne után, hogy a jóslatuk általánosságban és részleteiben mennyire beteljesedett. A költő már túl volt az ötvenen, amikor ezeket az utolsó verseit írta.

 TÁRCA, NOVELLA
Pósa Zoltán: FUTÁS ÉS LEBEGÉS
Kisregényrészlet három részben a SZÖKÉS ÉS VEZEKLÉS című nagyregényből

Imponáló tömeg. Előrefurakodunk, minél mélyebben benn lenni… testvéri testek testmelege… de most meg márványhideg a bensőm. A padozatot arénaformán képezték ki, egyre mélyül, mint egy amfiteátrum, Középen tagbaszakadt, vörösképű, – pingvinné stilizált, fantázia-kapucinus barát üvölt…

ELLENSÉGEIM, PRÓBÁLJATOK SZERETNI!

Ingem facsarható, alattam tócsa gyüledez. A vérbenforgószemű látnok megmered, szétterpesztett ujjal rám mutat. Az áruló újság is kikandikál a zsebemből. Barkóbandi kitépi magát acélmarkom szorító pántjából, suttogva a szennylap felé gesztikulál. Beszélnék, de csak károgó hangokat adok ki, a tógás mellett állok már, aki karomszerűen begörbített ujjakkal közelít felém ... szürke palota, gömbölydeddé szelidített térformák, a cégtábla fennen hirdeta híres-nevezetes vendéglő-fogadó-hotelt: Arany Bika. Megmosolyogtatóan figuratív, egydimenziós nagyszarvú neonállat. Arany helyett vörössel világol estenden.

 MEZŐGAZDASÁGI PANTHEON
KOZMA FERENC (1825-1892)

1825-ben született a Somogy megyei Sörnyepusztán. Haladó szellemű, feltörekvő nemesi családból származott; rokonai közül többen tűntek ki gazdasági, művészeti, közéleti tevékenységükkel. Alsófokú iskoláit Pápán végezte, s a katonai pályára készült. Kora gyermekségétől fogva vonzódott „a legnemesebb állat”, a ló iránt. Katonai szolgálatát 1844-ben szintén a lovasságnál kezdte, majd a lovastestőrségnél folytatta, ahol hamarosan tiszti rangot kapott. Hazafias érzelmei azonban a döntő pillanatban mindennél erősebbnek bizonyultak: a császári testőrtiszt a forradalom, a fellángoló szabadságharc oldalára állt. Vitézül küzdött a csatamezőn, egészen a nemzeti ügy szomorú bukásáig.

BAROSS LÁSZLÓ (1865-1938)

Baross László 1865. október 16-án Felsőzsember községben (akkor Hont megye, ma: Horné Zemberovce – Csehszlovákia) született, középbirtokos családból. Elemi iskoláit Körmöcbányán, középiskoláit a nagyszombati főgimnáziumban végezte, majd 1884-ben beiratkozott a magyaróvári Gazdasági Akadémiára, melynek ekkor indult első magyar nyelvű oktatási éve. Kedves tanára volt Cserháti Sándor, a növénytermesztéstan professzora, aki tulajdonképpen elindította a növénynemesítői pályán. Az akadémia elvégzése után 1887- ben József főherceg uradalmainak alkalmazottja lett. Először a Fejér megyei alcsúti uradalomban dolgozott, 1892-től a gyapjui (akkor Bihar megye, ma Románia) uradalomban volt segédtiszt, majd három év múlva Bánkútra került.

 KORUNK TÖRTÉNELME
Dr. Robert Hickson: A háborúról, amelyben már benne vagyunk és arról, amelyik még valószínűleg előttünk áll

Amit most látunk, az úgy hiszem, hazám sok mély és egyre mélyülő erkölcsi zavarának hosszan tartó, egymást fokozó együttes hatása, és úgy vélem, az elmúlt év szeptember 11-i, burkoltan irreguláris háborús cselekményei nagyon jelképszerű támadások voltak, nemcsak a Wall Street pénzügyi hatalmát megtestesítő World Trade Center, hanem a katonai hatalmunkat megjelenítő Pentagon ellen is. Ezek nagyon is szimbolikus támadások voltak az Egyesült Államok és életstílusunk: a dialektikus materializmus kultúrája ellen. Néhány téves alapfeltételezésünk belső logikája – úgy hiszem – most keserű gyümölcsöket hoz. Az a véleményem, hogy a „Nyugat” veszítette el a hidegháborút, mert fokról fokra egyre inkább azt utánoztuk, ami ellen korábban állítólag küzdöttünk, és ez nem egyéb, mint a történelmi és dialektikus materializmus forradalmi stratégiai kultúrája. És úgy hiszem, hogy mi, amerikaiak mint nemzet, kétségbeesett helyzetben vagyunk éppúgy, mint ahogy a szervezett zsidóság is egyre kétségbeesettebb helyzetben van, különösen Izraelben, és nemcsak demográfiailag; és azt hiszem, néhány nagyon-nagyon tragikus dolog van kialakulóban. Remélem, meglesz az érettségünk az önfegyelemhez, önmagunk visszafogásához és hibáink alázattal való beismeréséhez – és egy alapvető stratégiai „irányvonal-kiigazítás” végrehajtásához.

 TANULMÁNY
Dr. Diószegi György Antal: A Vizsolyi Biblia örök üzenete

A mű alapgondolata az a meggyőződés volt, mely a középkori metafizika XVI. századi hatását mutatta: a földön legfőbb jó, igazi boldogság nincs. A főgondolathoz a könyv bibliai és történelmi példázatok, és ókori keresztény írók műveiből vett idézetek hosszú sorát fűzte, amelyek a vallás és a humanizmus által felvetett ismeretekből táplálkoztak. A klasszikus és modern, a szent és profán példázatok híven tükrözték a XVI. századi ember naiv életbölcsességét: ezek a példázatok tették a könyvet a hazai német olvasók előtt is közkedveltté, amint ez a lőcsei kiadás előszavában is megtalálható. A híres és megbecsült orvosdoktor ajánló versében az ember mulandóságát állította szembe többek között Nagyó Sándor hatalmával, és hitet tett a földi életet követő boldogabb örök élet üzenete mellett.

 Dr. Sebestény Sándor ny. főiskolai docens, országgyűlési szakfőtanácsos: : Az Ungvári Unió létrejötte 1646-ban

A szálak visszavezethetők Boldog Romzsa Tódor munkácsi megyéspüspök 1947-ben történt meggyilkolásáig, illetve az egyházmegye 1949-ben történt formális megszüntetésig. Soha el nem múló érdemei vannak a görög katolikus öntudat fenntartásában – s mi magyarok ezt különösen mély tisztelettel hangsúlyozzuk – Chira Sándor (Irhóc, 1897. január 17. – Karaganda, 1983) püspök úrnak, aki 1920-ban a Budapesti Központi Hittudományi Akadémia elvégzése után, nőtlenként lett görög katolikus áldozópappá szentelve, majd hazatért Kárpátaljára. 1943-tól pápai prelátus, akit – egyes források szerint – Romzsa Tódor püspök atya titkokban szentelt fel. S feledhetetlen paptársa volt – a cikkünkben már idézett – Murányi Miklós (Berezna, 1911. május 1. – Ungvár, 1979. január 12.) görög katolikus káptalani helynök, az egyházmegye kormányzója, aki 1949. február 16-án kapott szigorú felszólítást az ungvári főszékesegyház és a papság minden épületének átadására az ortodoxoknak. Murányi atya erre közölte lelkésztestvéreivel, a továbbiakban utasításokat nem ad számukra, amit a Magyar Katolikus Lexikon szócikk írója szerint „a szovjet hatóság úgy magyarázott, hogy a munkácsi egyhm. [egyházmegye] föloszlatta önmagát”.

Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságárusoknál, a kiadóhivatalban (IX. ker. Ráday u. 32.).