|
 2015.08.21.
Húsz év múlva
Új törvény, új partnerségi megállapodások
A Földművelésügyi
Minisztérium újabb hat szakmai szervezettel és tudományos műhellyel
kötött stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást.
Dr. Bitay Mártont az új vadgazdálkodási törvénnyel
kapcsolatban faggattuk.
Miként választják ki, hogy milyen szervezetekkel köt
a szaktárca partnerségi megállapodást?
– Az általam irányított államtitkárság szakmai területeivel
kapcsolatos együttműködésekről tudok beszámolni. Esetünkben
vadászati és erdészeti szakmai területekről beszélhetünk.
Az együttműködést az indukálta, hogy új vadgazdálkodási törvény
készül, és külön munkacsoport dolgozik az erdőgazdálkodási
jogszabály megújításán. Ezért úgy határoztunk, hogy keressük
meg azokat a partnereket, akik a jobbítás szándékával hajlandók
részt venni ebben a munkában. Már eddig is együttműködtünk
a Nyugat-magyarországi Egyetem Faanyag-tudományi és Erdőmérnöki
Karával. Most ezt a szakmai kapcsolatot legitimáltuk a partnerségi
megállapodással. Ezenkívül a minisztérium stratégiai
partnerségi és együttműködési megállapodást kötött a Vadászati
Kulturális Egyesülettel, a Magyar Vadászíjász Egyesülettel,
a Magyar Vadgazdálkodók Egyesületével és a Magyar Országos
Vadászkutyás Kulturális Egyesülettel a vadgazdálkodást megújító
jogszabályok miatt.
A megállapodás szerint milyen kötelezettségi
vannak a minisztériumnak, és a szakmai szervezeteknek?
– A klasszikus stratégiai partnerségi megállapodás, a
már meglévő közös munkálkodás formalizált együttműködése
nem tartalmaz bíróságon számon kérhető jogokat és kötelezettségeket.
A megállapodás meghatározott pontjai például az egyeztetések
vonatkozásában a jogszabályok kidolgozása, a törvények előkészítő
folyamataiban való részvétel. Tartalmi szempontból ezek az együttműködések
azért lényegesek, mert nem gondolhatjuk magunkról, hogy mindent
tudók vagyunk, nálunk van a bölcsek köve. A
partnerszervezetek, az egyetemi karok jelentős tudásanyaggal segítik
a minisztérium munkáját. Mindez nem helyettesíti a szaktárca
tevékenységét, hanem kiegészíti.
Ez a megállapodás hosszú távú, vagy csupán addig
tart, míg el nem fogadja az országgyűlés az említett jogszabálytervezetet?
– Mivel a joganyagok folyamatosan megújulnak, s mindig
lesznek olyan kihívások, melyekkel meg kell küzdenünk, ezért
a megállapodások hosszú távra szólnak, hiszen nagyon hasznos,
ha a stratégiai partnerek ellátnak bennünket megfelelő információkkal.
Miért kell új vadgazdálkodási törvényt alkotni?
– A jogszabály a magyar vadgazdálkodás megújításáról
szól. Az előző törvényt húsz esztendővel ezelőtt fogadta
el az Országgyűlés. A két évtized alatt pedig megváltozott a
jogi környezet, a földművesek, a vadászok köre s a természeti
környezet is. Mindemellett a jogszabály lehetőséget ad arra,
hogy válaszolni lehessen olyan kérdésekre, mint a nagyvadállomány
túlszaporulata, az apróvad-állomány visszaszorulása, a trófeaállomány
minőségének csökkenése, de meg kell találni azokat a jogi
megoldásokat is, amelyek rendezik a korábbi konfliktusos
helyzeteket a földtulajdonosok és -használók, illetve a vadászatra
jogosultak között. A ’96-os törvényből nagyon sok olyan
passzus kimarad, ami az ágazatot szervezettebbé teheti. Erre egy
példa: a földtulajdonosi közös képviselőnek az a feladata,
hogy az adott földterületen vadászat szempontjából az összes
földtulajdonost képviselje, de eddig nem volt jogszabályban rögzítve,
hogy mik ezek a kötelezettségek. Emellett olyan vadgazdálkodási
tájegységekben gondolkodunk, ahol figyelnek a tájra jellemző
vadállomány mozgására.
Megkapják a földtulajdonosok a vadászati jog után járó
díjat?
– Eddig is meg kellett, hogy kapják. De mivel ezt a kérdést
nem megfelelően szabályozták, ezért nagyon sok kirívó eset
fordult elő. Célunk, hogy a hasznosítási díj pontosan, akár
négyzetméterre is levetíthetően megjelenjen a földtulajdonosok
számláján. Ahogy az is, hogy mind a vadászok, mind a földtulajdonosok
jogai és kötelezettségei rendezetten, világosan szerepeljenek
a törvényben. Még idén elfogadhatják ezt a jogszabályt,
amelynek rendelkezései 2016. január 1-jével hatályba lépnek.
A hazánkban vadászó külföldi állampolgárok jogait
is meghatározzák?
– A hazánkba érkező bérvadászok nagyon komoly gazdasági
hasznot hoznak a vadgazdálkodók számára. Meg kell határozni,
hogy tevékenységüket miként tudjuk kiszolgálni. A jogi hátteret
a fegyvertartás-és használat vonatkozásában kell rendezni.
Fontos, hogy a magyar vadászati kultúra fejlesztése mellett
jobban figyeljünk a bérvadászok számára nyújtott minőségi
szolgáltatásokra.
Medveczky Attila
|
