|
 2015.08.21.
Piacképes diploma és versenyképes
kutatás
A régió legkiválóbb felsőoktatási rendszere a cél
Fenntartható felsőoktatási
rendszerre van szükség, ehhez pedig bizonyos változtatásokat
meg kell tenni – közölte Palkovics László. Az államtitkár
hangsúlyozta, hogy az oktatás színvonalát szeretnék emelni,
és jelezte, ha egy egyetem létszáma drasztikusan lecsökken,
akkor az olyan problémát jelent, amelyet kezelni kell.
Melyek azok a strukturális problémák, melyek miatt a
felsőoktatásban bizonyos változtatásokat kell bevezetni?
– A piaci visszajelzések alapján egy magasabb minőségű,
színvonalasabb oktatásra kell törekednünk, egy szervezettebb
rendszert kell létrehoznunk, amely a nemzetközi versenyben is
megállja a helyét. A felsőoktatási stratégiában
megfogalmaztuk az összes célkitűzést és akciótervet, amelyek
mentén történik az átalakítás, ez a munka zajlik jelenleg.
Hogy néhány példát említsek: a hatékonyabb intézményirányítás
érdekében bevezettük a kancellári rendszert, a képzési
szerkezetet a társadalmi és munkaerő-piaci igényekhez igazítottuk,
a hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében
elkezdődött a közösségi képzőközpontok kialakítása,
jelenleg pedig zajlik az intézményhálózat átalakítása. Többféle
problémával küzdhet egy intézmény, a leggyakoribb a hallgatói
létszám drasztikus csökkenése, és a PPP-konstrukcióban épült
kihasználatlan ingatlanok finanszírozása.
1990-től szinte mindegyik kormány bevezetett
valamilyen oktatási reformot. Ezek közül egyik sem érte el a kívánt
eredményt?
– A probléma inkább az volt, hogy nem sikerült az intézményekkel
és a munkaerőpiac szereplőivel is egyszerre elfogadtatni a változtatásokat,
márpedig egy ilyen robusztus rendszer megújítása csak úgy
lehetséges, ha minden érintett egyaránt érdekelt a reformok
bevezetésében és az átalakítások véghezvitelében.
Igaz, hogy egyes egyetemeken drasztikusan csökkent a
hallgatói létszám?
– Igen. Ennek egyik oka a demográfiai adatok változása,
a másik ok pedig az, hogy ezek az intézmények nem tudtak elég
vonzó képzéseket meghirdetni, ezért a diákok inkább máshová
mentek. Hogy a legdrasztikusabb példát említsem, van olyan intézmény,
amelynek a 2005–2006-os tanévben még 5500 hallgatója volt, a
2014–2015-ös tanévben azonban már mindössze csak 1400. Ez közel
75%-os csökkenést jelent, ami már komolyan veszélyezteti az
intézmény fennmaradását.
Mi a változtatás fő célja?
– A felsőoktatási stratégiában megfogalmaztuk azt a
szempontrendszert, amelynek meg kell felelnie a felsőoktatási
intézményhálózatnak. Az átalakítás ezt az irányt követi.
Az intézményátalakítá sok legfontosabb célja, hogy a szakmai
munka, a tudományos eredmények és a finanszírozás javuljon,
az intézmények hosszú távú stabilitása biztosított legyen.
Ki kell iktatni a felesleges párhuzamosságokat és felesleges
kapacitásokat, és világos profilú, versenyképesebb intézményeket
kell kialakítani. Specializált, határozott képzési profillal
rendelkező intézményekre van szükség, mert ez javítja
nemzetközi megítélésüket is. Minden diák számára egyértelmű
lesz, hogy melyik intézményben mit érdemes tanulni, minden vállalkozás
tudja majd, kivel kell adott szakterületen együttműködni, és
honnan tudja felvenni az adott szakmában legjáratosabb
fiatalokat.
Mondana példákat az intézményi átalakításokra?
– Az átalakítások az intézmények nagyjából
egynegyedét érintik. Az egyik a Nyugat-Magyarországi Egyetem. A
tervek között szerepel a Mosonmagyaróváron működő Mezőgazdasági-
és Élelmiszer-tudományi Kar, valamint a Győrben lévő Apáczai
Csere János Kar csatlakozása a győri Széchenyi István
Egyetemhez. A soproni képzési helyen működő faipari és erdészeti
kar önálló intézményként folytathatná működését, kibővülve
műszaki, faanyag-tudományi és művészeti képzéssel. Önálló
egység lehet az egykori szombathelyi pedagógusképző főiskola,
s kiegészülhetne a profilja gépészmérnöki, informatikai és
műszaki menedzseri képzéssel. A gödöllői Szent István
Egyetemből kiválna az állatorvosi kar, s a jövőben önálló
egyetemként folytathatná tevékenységét. A Károly Róbert Főiskola
és az Eszterházy Károly Főiskola fúziójával új, önálló,
erős egyetem jöhetne létre, amelyhez csatlakozhat a Szent István
Egyetem jászberényi pedagógusképzési kara is. A szolnoki és
a kecskeméti főiskola szintén összeolvadhatna, és egy intézményként,
két campuson, de optimált struktúrában folytathatná tovább a
működést. A Budapesti Corvinus Egyetem budai campusán működő
Kertészettudományi Kar, a Tájépítészeti és Településtervezési
Kar, valamint az Élelmiszer-tudományi Kar pedig a Szent István
Egyetem részeként működhetnének tovább.
A szerkezeti változásokról egyedül az államtitkárság
dönt, vagy konzultálnak a témában több szervezettel is?
– Az érintett felsőoktatási intézmények képviselőinek
és az intézmény környezetéhez kapcsolódó külső
szakembereknek (akik nem politikusok és nem önkormányzati képviselők)
projektcsoportokat kell alakítaniuk, és egy olyan koncepciót
kell kidolgozniuk, amelyben megmutatják, hogy hogyan és milyen
formában tudnák tovább működtetni intézményüket. Az államtitkárság
az érintett intézmények javaslatai alapján augusztus végén dönt
a szükséges átalakításokról.
Be lehet vezetni olyan módosításokat, melyek minden érintett
számára megfelelők?
– Úgy gondolom, minden szereplőnek meg kell értenie,
hogy minden változtatás, módosítás a versenyképesebb tudás
biztosítását, az oktatás minőségének növelését és a képzés
színvonalának javítását szolgálja. Egyes intézmények esetében
az elmúlt években olyannyira lecsökkent a hallgatói létszám,
hogy veszélybe került az intézmény hosszú távú működése.
El lehet zárkózni az átszervezésektől, de akkor olyan megoldásokat
kell találni, amelyek ismét vonzóvá teszik az adott egyetemet
vagy főiskolát, illetve amelyek biztosítják az intézmény
optimális működését.
Mi lesz azokkal a hallgatókkal, akik érintettek az intézmény-átalakításokban?
– Augusztus végén születik meg a döntés arról is,
hogy az egyes intézményátalakítások milyen időpontban jöhetnek
létre. Azok a hallgatók, akik az intézményátalakításokban
érintettek – jelenlegi hallgatók, illetve a 2015–2016-os tanévben
beiratkozó hallgatók – változatlan feltételek mellett, de
adott esetben egy másik intézményben fejezhetik be tanulmányaikat,
szerezhetik meg diplomájukat, a jogelőd intézmény nevének
feltüntetésével.
De gondolom, az azért nehézséget jelent, ha valaki például
egy pesti egyetemen kezdi el a tanulmányait, s jövőre vidéken
kell azokat folytatnia… Már csak utazás és kollégiumi ellátás
szempontjából is.
– Az átszervezés nem jár együtt intézménybezárásokkal,
tehát egy-egy érintett kar ugyanott működik majd tovább, de már
más intézmény részeként. Ebben is az optimális megoldást
keressük.
Az egyes átalakítások nem járnak oktatói elbocsátásokkal?
– Mivel nem szűnnek meg intézmények, így elbocsátásokkal
sem jár az átalakítás. Ha egy kar összeolvad egy másikkal,
vagy egy másik intézmény részeként működik tovább, attól
az oktatás az adott karon változatlan formában folyik tovább.
Hogyan érhető el, hogy a magyar diákok nemzetközi
szinten is értékelhető tudást, értékes diplomát kapjanak, s
miként kapcsolódik ehhez a Campus Mundi program?
– Ma már elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásból kikerülő
hallgatók ne beszéljenek jól legalább egy idegen nyelven. Ezt
a célt szolgálja az a törvénymódosítás is, melynek értelmében
a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség,
illetve térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt
kredit tíz százalékáig terjedően immár nem magyar nyelven
oktatott tárgyat is felvehet. Szintén a nyelvtudást hivatott elősegíteni
az a tervezet is, miszerint 2020-tól a felsőoktatásba való
bekerülés egyik feltétele lesz a középfokú „C” típusú
nyelvvizsga megléte. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy mindezek
mellett nagyon fontos lenne az, hogy egy hallgató a tanulmányai
során külföldi tapasztalatokra is szert tegyen. Éppen ezért a
felsőoktatás jelenleg zajló átalakításának célja a felsőoktatás
nemzetköziesítése, vagyis az, hogy minél több külföldi
hallgató érkezzen magyar egyetemekre, s legalább ennyi magyar
hallgató szerezzen tapasztalatot a nemzetközi egyetemeken.
Fontos azt is kiemelnem, hogy a cél nem a hallgatók kivándorlása,
hanem az, hogy a minél több külföldi tapasztalattal rendelkező
diák végül itthon kamatoztassa tudását. A kormány a Campus
Hungary program folytatásaként a következő években – 9,2
milliárd forintos összegből – elindítja a Campus Mundi
programot, amely egyebek mellett a külföldön részképzésen
tanuló fiataloknak ad támogatást.
Mitől válhat versenyképessé a magyar felsőoktatás?
– Elsősorban együttműködésre, s minél több,
gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatóra van szüksége a
felsőoktatási intézményeknek ahhoz, hogy magasabb színvonalú,
vonzó képzéseket tudjanak kínálni a hallgatóknak. Emellett
– a piaci visszajelzések alapján – a színvonal emelésének
érdekében a követelményrendszeren is változtatni kell. De
legalább ilyen fontos, hogy az intézmények minél nagyobb
szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztés, az innováció területén
is: ahhoz, hogy nemzetközi összevetésben a magyar felsőoktatás
ne szakadjon le tartósan a többi ország felsőoktatásától,
szükség van arra, hogy az intézmények a közösségi forrásokat
képesek legyenek kipótolni saját működésükből eredő külső
források bevonásával.
Medveczky Attila
|
