vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.28. 

Családalapítás és munkavállalás

Minél több gyermek szülessen

Folyamatosan emelik a két gyermeket nevelők családi adókedvezményét 2019-ig. Január elsejétől havonta ötezer forinttal több maradhat náluk. Ez önmagában elegendő a népességcsökkenés megállítására? – kérdeztük Fűrész Tünde helyettes államtitkártól.

 Korábban több egy-, illetve kétgyerekes család úgy érezte, hogy őket a kormány negligálja, és csak a három és annál több gyermeket nevelőkre fókuszálnak. Ezért döntöttek úgy, hogy emelik a két gyermeket nevelők családi adókedvezményét?

 –Az alapvető ok, hogy évek óta azt tapasztaljuk: a kétgyermekes családok aránya egyre inkább csökken. Egyre több az egygyermekes család, és kis mértékben növekedett a három és annál több gyermeket nevelő családok aránya. A régi kétgyermekes családmodell egyre inkább háttérbe szorult. Míg 2001-ben a családok 37%-a volt kétgyermekes, addig 2011-ben, a legutóbbi népszámláskor, csak 34%. Elő szeretnénk segíteni a testvérek megszületését, mert nagycsalád is csak akkor jöhet létre, ha a második gyermek is világra jön. Ezért tartjuk lényegesnek, hogy a kétgyermekesek családi kedvezménye, fokozatosan, 2019-ig duplájára nőjön.

 Mit jelent az, hogy ez az adókedvezmény megosztható?

 –Azt, hogy a szülők a kedvezményt egymás között megoszthatják. A család összjövedelmét vizsgáljuk, s a kedvezményt fele-fele, de másféle arányban is megoszthatja egymást közt az anya és az apa. Nemcsak a személyi jövedelemadódóból, hanem a járulékokból is igénybe vehető ez a kedvezmény, amennyiben az alacsonyabb jövedelme miatt valaki nem tudná a teljes kedvezményt igénybe venni csak az szja-ból.

 2016-ban mekkora összeg jut családi adókedvezményre a költségvetésből?

 –Idén több mint 240 milliárd forint, s ez az összeg 2016-ban további 14,5 milliárddal növekszik a kétgyermekesek bővített családi adó-és járulékkedvezménye miatt. Hiszen 2016-ban a kétgyermekes családok gyermekenként havonta nettó plusz 2500 forintot kaphatnak, ami így 5000 forintot, s évente 60. 000 forintot jelent. S ez az összeg fokozatosan növekszik 2019-ig.

 Ezzel a lépéssel elérhető, hogy minél több gyermek szülessen, és javuljon a demográfiai mutató? Ez azért is lényeges kérdés, mert az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re Magyarországon 8,3 millióan élnek majd, 2075-re 7,2 millióan, míg 2100-ban 6,5 millióan.

–Természetesen az a célunk, hogy minél több gyermek szülessen. Több mint másfél éve azt mutatják az adatok, hogy folyamatosan nő a gyermekszületések száma. Lényeges, hogy ne csak egy gyermek, hanem lehetőség szerint minél több testvér szülessen a családokban. Mindez a népességfogyás csökkenése felé vezethet. Kiemelendő, hogy küzdünk az úgynevezett Ratkó- hatással. A ’70-es években született nagyszámú generáció, akik a Ratkó –gyerekek gyermekei, mostanában kezdenek kiöregedni a gyermekvállalási korból. Sajnálatos módon az ő generációjuktól nem született annyi gyermek, mint amennyi valószínűsíthető lett volna. Tehát a szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken, s emellett kéne elérni azt, hogy aki szül, minél több gyermeknek adjon életet. Emellett az is lényeges, hogy ne növekedjenek a halálozási számok, hiszen ezek kettős hatásaként mérséklődhet a népességfogyás üteme. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az idős kort is minél tovább tartó egészségben, aktivitással, éljék meg a 60-65 év felettiek.

 Feleségemmel együtt három gyermeket nevelek, s jól tudom, mennyire fontos a megfelelő lakás, az óvoda, és a munkahely. Korábban a Fészekrakó program elég sok anomáliát idézett elő. Hogyan tudják megoldani azt, hogy azok, akik családot szeretnének alapítani, megfelelő lakáshoz jussanak, és a gyermekes famíliák anyagiakban ne nélkülözzenek?

 –Ezért vezettük be többek között például a testvérek megszületését elősegítve a testvér GYES/GYED intézményét. Az új szabályozás szerint mindegyik gyermek esetében folyósításra kerül a gyermek után járó valamennyi ellátás a gyermek három éves koráig. Amennyiben tehát a nagyobb gyermek három éves kora előtt születik meg a kistestvér, a szülők jogosultak lesznek a nagyobb gyermek és az újszülött gyermek után járó ellátásokra egyaránt. Abban az esetben, ha nagyon rövid idő telik el az egyes szülések között, még az is előfordulhat, hogy egy ideig egyszerre akár három gyermeke után kapjon ellátást a szülő –például a legidősebb után GYES-t, a középső után GYED-et, a legfiatalabb után pedig CSED-et, azaz csecsemőgondozási díjat, régi nevén terhességi-gyermekágyi segélyt. Valóban nagyon fontos ezen kívül, hogy a családalapítás egyik elengedhetetlen feltétele, az otthon megteremtése, kialakítása érdekében is kapjanak támogatást a családok. Ezért vezettük be idén július elsejétől a családok otthonteremtési kedvezményét, amely vissza nem térítendő állami támogatás abban az esetben, ha valaki a gyermekekre, vagy az előre vállalt gyermekekre tekintettel lakást vásárol – legyen az új építésű vagy használt lakás –, vagy lakását bővíti egy plusz szobával, hogy abban még egy gyermek elférjen.

 Azt látom, hogy azok a nők, akik fiatalon azt hangoztatják, nem akarnak gyereket, számukra első a karrier, amikor azt veszik észre, hogy barátnőik közül egyre többen vállalnak gyermeket, hirtelen meggondolják magukat, és a családalapítás mellett döntenek. Tehát a gyermekvállalás területére is jellemző a példakövető magatartás?

 –Valószínűleg igen, de nem jó, ha egymással szembehelyezzük a családalapítást és a munkavállalást. Hiszen akkor lehet igazán biztonságosan családot alapítani, ha munkajövedelem, és biztos egzisztencia áll mögötte. Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire fontos a munka és a család összeegyeztetése. Éppen ezért a munkába visszatérő anyák 2016 januárjától már akár a gyermekük fél éves korától igénybe vehetik a gyed extrát. Ez azt jelenti, hogy az a nő, aki visszatér dolgozni – akár teljes vagy részmunkaidőben –, a fizetése mellett megkapja a gyermeke után járó gyed-et vagy gyes-t is.  

A demográfiai mutatók javulása érdekében szükséges egy társadalmi szemléletmód-váltás is?

 –Természetesen; akár a család és a munka összeegyeztetése kapcsán is nagyon fontos volna, hogy a társadalom többsége elfogadja azt, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás, nemhogy nem zárja ki egymást, hanem igenis egymást erősítő tényezők. Ez azért is lényeges, mert a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy azokban az államokban – így a Skandináv-országokban, Franciaországban, Nagy-Britanniában –, ahol a család és a munka egyensúlya hatékonyabban megvalósul, ott több gyermek születik.

 

Medveczky Attila