vissza a főoldalra

 

 

 2015.08.28. 

Önállóan képviseljük a felvidéki magyarságot

A szlovák többsége az autonómia szó hallatán határmódosításra gondol

A pozsonyi Új Szóban arról értekeztek, hogy az MKP tárgyalásokat folytatott a Szabadság és Szolidaritás Pártjával (SAS, ejtsd: SzASz), és ez bizonyára választási koalíciót jelent. Közben egyre több szlovákiai politikai elemzőműhely felmérése szerint az MKP 2016-ban bejutna a pozsonyi törvényhozásba. Lesz-e választási koalíció? Miről folytak a tárgyalások? Miről szól a helyi magyar közösség önkormányzatisági koncepciója? Miért nem használják az autonómia kifejezést? Aki válaszol: Berényi József.

 Volt már arra példa az MKP történelmében, hogy a választások előtt szlovák pártok keressék meg, hogy az esetleges együttműködésről tárgyaljanak?

 –Erre nem tudok pontos választ adni, mert amikor még Bugár Béla állt az MKP élén, akkor nem jutott el hozzám minden információ. Egy biztos: mióta én vezetem a pártot, azóta ilyen jellegű megkeresés nem történt.

 Vajon miért kereste föl ez a két párt az MKP-t?

 –Azért, mert a Szabadság és Szolidaritás Pártja, hozzánk hasonlóan, a parlamenti bejutási küszöbön áll, és a lehetséges szövetségest keresi. Azt pedig megértem, hogy politikai ellenfeleink, köztük a Most-Híd politikusai nem nézik jó szemmel, hogy szlovák parlamenti pártok partnerként tekintenek ránk, hiszen ezzel igazolást nyert, hogy az a ténykedésük, hogy az MKP-t elszigetelt pártként tüntessék fel, nem járt sikerrel.

 Miben állapodtak meg az SAS, és Polgári Konzervatív Párt (OKS) vezetőivel?

 –A SAS-szal nem tárgyaltunk koalícióról; ők a széleskörű együttműködés lehetőségét vetették föl. Mi pedig azt mondtuk: helyes, ha már most megvizsgáljuk, hogy egymás programjának mely elemeit tudnánk támogatni, amennyiben bekerülünk a parlamentbe, mert ez elősegítheti mindkét párt lényeges céljainak elérését. A Polgári Konzervatív Pártnak mi kínáltuk föl, hogy jelöltjeik szerepeljenek a választási listánkon, s így általunk jussanak be a parlamentbe. Az OKS több magyar jellegű kérdésben is mellénk állt az elmúlt években, legyen szó kettős állampolgárságról, nyelvhasználatról, kollektív bűnösség elvéről, és az önkormányzati elképzeléseinket is fölvállalták. Tehát ebből a szempontból Szlovákiában egy igazi unikális, humánus, bár igaz, kis pártról beszélhetünk.

 Választási koalícióban nem gondolkodnak?

 –Nem, mert ha két párt indul koalícióban, akkor 7%-ot kell elérnie, míg ha egyedül indulunk, akkor 5% elég a parlamentbe való bejutáshoz. Plusz 2%-ot pedig nem hozna az OKS-szel való koalíció. Így a polgári konzervatívok a mi listánkon független jelöltként szerepelhetnek.

 2010-ben az OKS jelöltjei a Most-Híd listáján szerepeltek. Azóta a polgári konzervatívok csalódtak Bugár pártjában?

 –2010 óta az OKS és a Most-Híd eltávolodott egymástól; a parlamenten belül is komoly feszültség keletkezett a két párt között.

 Tárgyaltak az OKS-szel, a SAS-szal, de tudtommal a Bugár Béla által vezetett Most-Híddal, a vegyespárttal nem. Ez Magyarországról nézve kissé abszurdnak tűnik.

 –A tavalyi helyhatósági választásokat követően, még decemberben, a Most-Híd vezetői kijelentették, hogy nem akarnak tárgyalni velünk az együttműködésről, csak a parlamenti választások után. Én pedig többször hangsúlyoztam, hogy mi tárgyalnánk velük, de részükről erre nincs hajlandóság.

 Szinte az összes – talán a Medián kivételével – politikai kutatóintézet felmérése szerint bejut az MKP a pozsonyi parlamentbe. Ügyel arra a párt országos és helyi vezetősége, hogy ezzel ne „altassák el” önöket?  

–Természetesen, mert a bejutási lehetőségeink a hibahatáron belül vannak. Ez is mutatja, hogy még sokat kell dolgoznunk a választói bizalom elnyerése érdekében.

 Az előző választáson a kormányzó Smer ígéretek tömkelegével halmozta el a déli országrészen élő magyarokat, akik közül többen Fico pártjára szavaztak. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a felvidéki magyarok ne higgyenek a Smernek?

 –Az elmúlt négy év a déli országrészben nem a beruházásokról, nem az útfelújításokról és a munkahelyteremtésről szólt. A választások előtti évben igyekszik a Smer a magyarok által lakott térségekben hangulatjavító intézkedéseket hozni, de ezek messze elmaradnak attól, amit négy évvel ezelőtt ígértek. Mi erre kívánunk rámutatni, valamint arra, hogy amikor az MKP bent volt a parlamentben, s kormányzati tényező volt, akkor a déli régió helyzete jóval kedvezőbb volt, mint az elmúlt időszakban. Ha a magyarok vissza akarják hozni azt az időt, mikor jobban éltek szülőföldjükön, azt úgy érhetik el, ha az MKP-t beszavazzák a parlamentbe.

 Az ellenzéki pártok fő célja Fico megbuktatása. De van-e olyan karizmatikus politikus, aki az ellenzék „arca” lenne?

 –Egyelőre még nincs. De nem volt ez másként 1997-98-ban sem, amikor Meciar uralta a szlovák politikát, hasonlóképpen, ahogyan most Robert Fico. S aztán a választási eredmények, a politikai folyamatok után lett Dzurinda a jobboldali ellenzék arca, vezetője. Most sem lehet kizárni, hogy 2016-ban színre lép egy hasonló kaliberű vezető.  

Amennyiben az MKP bekerülne a parlamentbe, koalícióra lépne azokkal az erőkkel, melyek egy Smer nélküli kormányban érdekeltek?

 –Amennyiben Robert Fico leváltásához nélkülözhetetlen az MKP szerepe, akkor a szavazóink sem bocsátanák meg nekünk, ha nem lépnénk koalícióra a többi jelenlegi jobboldali ellenzéki párttal.

 A Martosi Szabadegyetemen azt mondta: „műhelyükben elkészült a helyi magyar közösség önkormányzatisági koncepciója”. Direkt nem beszélt autonómiáról?

 –Azért nem használjuk az autonómia kifejezést, mert a szlovákok többsége ezt a szót meghallván nem decentralizált államigazgatásra, hanem határmódosításra gondol. Ezért azt hangoztatjuk, hogy a szórványmagyarságnak oktatási-és kulturális, míg a tömbmagyarság számára a területi önkormányzatiság lenne a megoldás gazdasági fejlődésünk és megmaradásunk biztosítására.

 

Medveczky Attila