|
 2015.08.28.
Maffiamódszerek
Szervezett embercsempészet zajlik
Az illegális migráció
nem csupán Magyarországot és az Európai Uniót, hanem a Föld
minden országát nyomasztó probléma. A Magyar Rendőrség az
Európai Unió szárazföldi határainak tíz százalékát védi.
2014-ben a szárazföldön érkező illegális migránsok hetven
százaléka az Európai Unió területére érkezett, 2015-ben
1600 migráns elfogása történt meg egy nap alatt, a tömegesség
mértéke egyre inkább szembeötlő. Melyek a bűnszervezetek főbb
jellemzői? Hogyan lehet jobban kiaknázni a nemzetközi együttműködésben
rejlő lehetőségeket? – kérdeztük Boross Zoltán rendőr
alezredestől.
A migránsokat szállító embercsempészek magányos
farkasok, vagy pedig egy szervezett bűnözői csoport tagjai?
–Alapvetően az embercsempészetre nem jellemző a magányos
részvétel, hanem a jól működő, szervezetszerű elkövetési
forma. Hiszen alaposan meg kell szervezni az adott migráns államhatáron
való átjuttatását, szállítását, pihentetését, élelmiszerrel
való ellátását. Mindez komoly logisztikai szervezést igényel.
Bár az utóbbi időkben azt tapasztaljuk, hogy annyira megnövekedett
a migránsok száma, hogy előfordul az is, hogy valaki azt
hallja, jó üzlet az embercsempészés, lemegy a szerb határra
egy autóval, és ő maga keres kuncsaftokat, felajánlkozik, mint
szállító, s viszi tovább Ausztriába a menekülteket. Ám az
esetek 98%-ában jól szervezett bűnözői csoport irányítja az
embercsempészést.
A vasúti szerelvények folyamatos ellenőrzése
miatt sok migráns közúton, taxival próbálja elhagyni nyugat
felé az országot. A taxisok viszont védekezhetnek azzal, hogy
őket leintették az utcán, s nem kérhetik el az utasok igazolványait.
Mit tud tenni ebben a helyzetben a rendőrség?
–A taxisok kedvelt védekezését említette. Minden
esetben, mikor ilyet észlel a hatóság, a taxisofőr felelősségét
is vizsgálja. Amennyiben bizonyos jelek arra utalnak, hogy nem
arról, vagy nem csak arról van szó, hogy a taxis személyszállítási
szolgáltatás keretében végzi ezt a tevékenységét, s tudomása
van arról, hogy utasai illegális módon jutottak be az országba,
akkor már vizsgáljuk a büntetőjogi felelősséget is. A sofőr
bűnös lehet embercsempészetben, vagy jogellenes tartózkodás
elősegítésében. Abban önnek igaza van, hogy nagyon nehéz velük
szemben annak a védekezésnek a cáfolása, hogy ők nem tudták,
kiket szállítanak, s nem kérhetik el a migránsok útlevelét.
Ám, ha migráns ruházatán és kinézetén látni, hogy most jött
át a zöldhatáron, az azt jelzi, hogy illegális bevándorlókról
van szó. Mindig konkrét esetben vizsgálódunk. A taxisokat első
körben tanúként szólítjuk meg, és a további vizsgálatok
vagy rácáfolnak az állításukra, vagy bizonyítékok híján
elfogadjuk a védekezésüket.
A
maffiafilmekből tudjuk, hogy a bűnszervezetekben ott vannak a végrehajtók
és a vezetők. A vezetők, szervezők belépnek hazánk területére,
vagy kintről irányítanak?
–Is-is. A
szervezet sejtszerűen működik. Mind a kibocsátó-, mind a
tranzit -és a célországban működnek kis szervezetek, sejtek.
S ezek a sejtek kapcsolatban állnak egymással. A bűnszervezetek
fő vezetői megtalálhatók a kibocsátó országokban, illetve a
különböző középszintű és alvezetők a tranzit-illetve a célországokban.
Tehát a főszervezők általában külföldről irányítanak, de
nem minden esetben tartózkodik a bűnszervezet vezetője más államokban,
Magyarországon is vannak szép számban. S ők kapcsolatban állnak
nyugat-európai országok szervezőivel.
A magyarok mennyire veszik ki a részüket az embercsempészetből?
–A bűnszervezetek tagjai közt itthon is nagy számban
fordulnak elő magyarok – elsősorban, mint végrehajtók. A
logisztikát biztosítják; pihentető helyeket „üzemeltetnek”,
és szállítási, sétáltatási feladatokat látnak el. Az osztályunk
nyomozási eredményei szerint az elkövetői kör 75%-a magyar.
Mit jelent az embercsempészet esetében az úgynevezett
telekocsis módszer?
–Ez nem újkeltű
módszer, már a 2000-es évek elején sokszor alkalmazták Németországban.
Ennek az a lényege, példával illusztrálva: ha valaki például
Münchenbe utazik, s egyedül van az autóban, s a benzinköltséget
meg szeretné osztani, akkor hirdetést ad föl egy internetes
honlapon. Megadja az indulási időpontot és a találkozás
helyszínét.
2015-ben mennyi embercsempészt fogott el a magyar nyomozóhatóság?
–Eddig közel 700 embercsempészt fogtunk el, s ez a szám
az illegális migrációval párhuzamosan jelentkező növekedést
mutat. Amennyiben az elkövető nem EU-s állampolgár, akkor általában
Magyarországon járunk el vele szemben. Csak extrém esetekben
fordul elő, hogy az embercsempészt átadjuk külföldi hatóságoknak.
Arra törekszünk, hogy az elkövető összes cselekményét
Magyarországon derítsük föl, s nálunk kapjon érte büntetést.
Tesszük ezt azért is, mert idehaza komoly büntetési tétellel
fenyegetik a bűnszervezetben elkövetett embercsempészést; akár
16 évet is kaphat érte az illető.
Melyek a legforgalmasabb embercsempész útvonalak
Magyarországon?
– Az embercsempészek elsősorban az autópályákat
veszik igénybe, amikor megszervezik magyarországi közlekedésüket.
Főleg azért, mert az autópályák többsége áthalad az országhatárokon.
Jelenleg a beléptetés a szerb határról zajlik, azon az útvonalon,
ami az M5-ös autópályára kapcsolódik rá. A kilépő oldalon
pedig az M7-es és az M1-e autópályákat használják. Mostanra
azonban egyre jellemzőbb az is, hogy az embercsempészek az alárendelt
utakon próbálnak migránsokat eljuttatni az osztrák határ irányába,
mert számolnak azzal, hogy az autópályákon rendőri ellenőrzésbe
botolhatnak.
A hazai rendőri szervek megfelelően aknázzák ki a
nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket?
– A rendőrség kiemelt feladataként kezeli az embercsempész-hálózatok
felszámolását, ennek érdekében összehangolt nemzetközi akciónapokat
szervez a bűncselekményben fokozottan érintett szomszédos országok
bűnügyi szerveivel együttműködésben. Magyarország, Ausztria
és Szerbia rendőreinek részvételével közös nyomozócsoport
(Joint Investigation Team) felállítására került sor, amelynek
feladata a bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűncselekmények
felderítése, a nyomozás eredményességének biztosítása. Más
együttműködési lehetőségei vannak a magyar rendőrségnek az
EU tagországaival, és a schengeni térség államaival elsősorban
az Europolon és az Interpolon keresztül, és más a harmadik
országokkal. Velük főleg a Délkelet-európai Rendészeti Központ
keretén belül tudunk együttműködni. Emellett rendőri összekötető
tiszteket küldünk ki különböző országokba, s közvetlen kétoldalú
együttműködést is kötünk. Ezek közül az egyes bűncselekmények
felderítésekor a leggyorsabb és leghatékonyabb formációt választjuk
ki.
Medveczky Attila
|
