|
 2015.08.28.
A méhészeti ágazat
megerősödött
Jó minőségű árut kizárólag a termelőtől tudnak vásárolni
A hazai mézfogyasztás
emelkedik, ami a méz esetében a tudatos táplálkozás fejlődését,
és javuló jövedelmi viszonyokat tükröz. A Földművelésügyi
Minisztérium folyamatosan szorgalmazza, hogy a hazai termékek
legjobbika a lehető legrövidebb úton, idehaza találjon gazdára,
a magyar fogyasztók asztalának kínálatát gazdagítsa, egészségét
szolgálja – közölte megkeresésünkre Czerván György, akit
az importtermékekkel kapcsolatos vizsgálatokról, az ágazatban
dolgozók megélhetéséről, a magyar mézértékesítés sajátosságairól
is faggattunk.
Tavasszal ellentmondó közleményeket olvashattunk a
magyarországi mézpiac helyzetéről. Az egyik hazai cég szerint
tavaly olyan kevés méz termett itthon, hogy import nélkül nem
lehet ellátni az országot, ráadásul a hazai méz olyan drága,
hogy nem lehet eladni. Ezzel szemben a méhészeti egyesület
szerint hiányról nem lehet beszélni, az importtermék vásárlásával
viszont jelentős kockázatot vállalnak a vásárlók. Melyik állítás
az igaz a minisztérium szerint?
–A különböző háztartások fogyasztási statisztikai,
felmérései igazolják, hogy a hazai mézfogyasztás éves
mennyisége mintegy 7 000 tonna körüli; - így az egy főre jutó
éves fogyasztás 0,7 kg-ra tehető, s ez komoly előrelépést
jelent az előző támogatási időszakban mért 0,4 kg/fő
fogyasztáshoz képest. Bátran kijelenthetjük, hogy ennek a belső
piacon felhasznált mennyiségnek még a leggyengébb termelési
években is a többszörösét termeljük meg. (Az ún. gyenge években
is 15.000 tonnát meghaladó mennyiséget termeltünk.) Ebből következően
az ezzel ellentétes kereskedői állítás nem fedi a valóságot.
A külföldről érkező mézek komoly vizsgálaton
esnek át?
–Míg az idehaza megtermelt méz nyomonkövethető a kaptártól
az asztalig, addig a külföldi import mézekről ez egyáltalán
nem mondható el. Ezek különösebb vizsgálat nélkül kerülnek
az üzletek polcaira, és gyakran csak hatósági ellenőrzés során
vizsgálják őket szúrópróbaszerűen.
Igaz, hogy az importtermékek közül a legtöbb gondot
korábban a kínai méz okozta?
–Igen, kétségtelen tény, hogy a kínai mézekkel elég
sok probléma volt. De nemcsak kínai mézek akadtak fenn a rostán,
hanem számtalan esetben olyan más kontinensről származó
gyenge minőségű tételt is találtak, amelyeket uniós
eredettel hoztak forgalomba. Ezek az esetek az utóbbi időben elég
sokszor ismétlődtek, és az olcsó „kínai méz” különböző
tranzit országokon keresztül már uniós mézként jelent meg
hazánkban is.
Mivel támasztja alá azt a kijelentését, hogy a méhészeti
ágazatnak jelentős a vonzereje?
–A magyar méhészeket tömörítő legnagyobb szervezet
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület taglétszáma évről-évre
dinamikusan növekszik, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az igény
az egyesület és tagszervezetei által szervezett ismeretterjesztő
előadásokra. Megnövekedett a médiaérdeklődés is a méhek és
a méz iránt, továbbá a méhészeti témájú országos és
helyi rendezvények száma is folyamatosan emelkedik, legyen szó
szakmai, vagy gasztronómiai eseményről.
Főleg a hazai fogyasztók igényeit elégítik ki a
termelők, vagy a nemzetközi keresletet? Tehát melyek a magyar mézértékesítés
sajátosságai?
–A magyar mézértékesítés sajátossága, hogy általában
a megtermelt méz 73 %-át nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek
hordósan, 1 %-át kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, 1 %-át
ipari felhasználóknak - mézeskalácsos, édesítőipar, 25 %-át
(a gyengébb években ennél többet, akár a felét is) pedig közvetlenül
a fogyasztóknak, értékesítik. A vásárlói bizalom (közvetlen
kapcsolat a méhész és a fogyasztó között) erősödése következtében
az így értékesített mennyiség folyamatos emelkedést mutat.
Ebben komoly szerepe volt a folyamatos mézvizsgálatoknak,
valamint a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalagnak,
és a termelői mézesüveg használatának. Mivel Magyarország
abban a szerencsés helyzetben van, hogy a saját szükségletein
felül tud mézet termelni, így képes a hazai igényeket teljes
körűen kielégíteni, ugyanakkor jelentős tényező a nemzetközi
piacon is. Közismert, hogy a magyar méz ”javítómézként”
funkcionál a külföldi piacokon, ez pedig azt jelenti, hogy
tisztán magyar mézet nem nagyon lehet kapni külföldön.
Jellemzően más országok gyengébb minőségű mézeihez keverve
értékesítik.
Magyarország az Alaptörvényben deklarálta az ország
GMO mentességét. Ez a tényt miként fogadták a méhészek?
–Jelen pillanatban a GMO mentesség hozzáadott értékként
funkcionál a méztermelés, mézértékesítés során, ezért a
méhészek számára gazdasági szempontból jelentős pozitívummal
bír. Továbbá számos olyan lehetőség nyílt meg a méhészek
számára, ahol javaslatot tehettek, vagy véleményt nyilváníthattak
egyes GMO problémakörrel foglalkozó jogszabály kapcsán.
Kellő számban működnek és megfelelő felszereléssel
a méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok?
–Egyre több helyen érhető el a piaci alapon működő,
jó minőségű szolgáltatás, az élelmiszervizsgálat, ezen belül
pedig a mézvizsgálat területén is. Sajnálatos módon az
akkreditált és komoly felszereléssel rendelkező laborok száma
kevés. A legtöbb mézvizsgálatot, a hazai mézkereskedők saját
laborjaikban végzik, a komolyabb vizsgálatokat pedig az itthoni
vagy külföldi akkreditált laborban rendelik meg.
Mi a 2013-ban elfogadott, és 2016-ig szóló Magyar Méhészeti
Nemzeti Program alapvető célkitűzése?
–Az első nemzeti program indulása óta számos olyan célt
tűzött ki magának a magyar méhésztársadalom, amely jellemzően
az egyes Nemzeti Program ciklusainak elejétől végéig tartott,
és amelyeket sikeresen meg is valósított. A 2013-ban elfogadott
Magyar Méhészeti Nemzeti Program már jóval hosszabb távra próbál
tervezni, célkitűzése: „a méhészet jövőjének biztosítása”
Többek között évtizedes kihagyás után újra elindulhatott a
magyarországi méhészeti célú kutatás, melynek célja, hogy a
méhekre és méhészetre, mint szakmára leselkedő veszélyeket
megelőzze, elhárítsa.
A méhészkedésből származó jövedelem biztosít-e
megélhetést és fejlesztési forrást az ágazatban tevékenykedők
számára?
–A méhészet csak bizonyos üzemméret és termelési színvonal,
valamint a kedvező környezeti feltételek megléte esetén képes
elfogadható megélhetést nyújtani az ágazat szereplőinek.
Ezen okokból kifolyólag önálló fejlesztésekre is csak korlátozottan
van lehetősége a méhészeknek. A Magyar Méhészeti Nemzeti
Program ehhez nyújt komoly segítséget.
Az ágazat továbbéléséhez nélkülözhetetlen a XXI.
századnak megfelelő tudás átadása. Mi jellemzi a hazai méhészképzést,
s azt mely szervezet koordinálja?
–Annak ellenére, hogy sok helyen folyik oktatás, egy-két
intézmény kivételével nincs tényleges méhész „képzés”.
Az oktatás óriási üzletté vált, a nagy verseny pedig a minőség
rovására ment. A jelenlegi rendszerben állami akarat nélkül
nincs lehetőség a méhészeti oktatás koordinálására. Az
Országos Magyar Méhészeti Egyesület évente az ország egész
területén több mint 100 helyszínen, több száz
ismeretterjesztő előadást tart különböző méhészeti témákban.
Ezen felül éves szinten százezres példányszámban készít
ismeretterjesztő anyagokat. Az előadások és az egyes kiadványok
ingyenesen hozzáférhetőek.
Mi teszi ki a program forrásainak legnagyobb részét?
–A Magyar Méhészeti Nemzeti Program legnagyobb részét
a Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatása teszi
ki. A Varroa elleni védekezés napjaink legnagyobb méhészeti
kihívása, ezért is kap ekkora hangsúlyt ez a téma.
Két évvel a program meghirdetése óta milyen jelentős
eredményekről tud beszámolni?
–A Nemzeti Program tíz évvel ezelőtti indulása óta számos
eredményt sikerült elérni. Főleg a méhegészségügy, oktatás-tájékoztatás,
műszaki fejlesztés és az élelmiszerbiztonság tekintetében.
Az új időszakban igyekeztünk a jelen kihívásaihoz igazítani
a korábbi jól bevált gyakorlatot, és a jelen biztosítása
mellett próbáltunk bátrabban a jövőbe tekinteni. A legjelentősebb
eredmény, hogy sikerült elindítani a magyar méhészeti kutatást,
melynek során az Országos Magyar Méhészeti Egyesület több
kutatóintézet együttműködésével számos olyan célt tűzött
ki maga elé, melyek elérésével nemcsak hazai, hanem globálisan
jelentkező méhészeti problémákra találhat megoldást. A
ciklus első évében az MMNP kihasználtsága: 98,76 %.
Mennyire lényeges a magyar méz marketingjére költeni?
–Rendkívül fontos, elengedhetetlen. Annak ellenére,
hogy a hazai mézfogyasztás viszonylag rövid időn belül (néhány
év alatt) a duplájára emelkedett, elérve a 0,7 kg/fő/éves átlagot,
az egy főre jutó éves 1,7 kg/fő/év EU átlagától még
nagyon messze vagyunk. Ahhoz, hogy a méz piacot találjon, a hétköznapi
értelemben vett marketingen túl szükséges a fogyasztók
ismereteinek bővítése is, többek között a mézminőséggel,
a mézfogyasztással és a mézvásárlással kapcsolatos tudnivalók
ismertetése. Például kevesen tudják, hogy igazán jó minőséget
kizárólag a termelőtől tudnak vásárolni, hiszen ezek a mézek
nem esnek át különböző ipari eljárásokon, továbbá az értékesítési
lánc rövidsége miatt a bolti és termelői mézárak különbsége
akár 30-40% is lehet.
2016 nyarától a Méhészeti Nemzeti Programon belül
milyen változásokat vezetnek be?
–A 2016-2019-es Magyar Méhészeti Nemzeti Program előkészítése
szeptemberben kezdődik, melyben ismételten lehetőséget kívánunk
adni minden magyar méhésznek a Nemzeti Program részleteit
kialakító javaslattétel révén. Az új programot a közvetlen
jelzések, illetve a szakmai szervezet javaslatainak figyelembevételével
fogjuk összeállítani. Előreláthatólag megőrizzük az értékes
jogcímeket, melyek az eddigi programok gerincét adták, s azokat
- az új uniós rendeletnek megfelelve - a termékfejlesztést és
a piacra jutást segítő jogcímekkel kívánjuk bővíteni. A
gyakorlatalapú és irányú méhészeti kutatásoknak pedig még
nagyobb szerepet szánunk a továbbiakban.
Medveczky Attila
|
