|
 2015.12.04.
A tanodaprogram
sikeréért
Elemi érdekünk a végzettség nélküli iskolaelhagyás
visszaszorítása
A tanodák számára
megnyíló 5 milliárd forintos támogatásnak köszönhetően bővül
a pedagógiai szolgáltatással támogatottak száma – közölte
Dr. Köpeczi-Bócz Tamás államtitkár, akit arról is kérdeztünk,
hogy sikeresnek tekinthető-e a tanodamozgalom, és hogy ezek az
intézmények mely területeken segítik leginkább a tanulók
fejlődését.
Mi a tanoda szerepe? Az iskola helyettesítése, vagy inkább
annak kiegészítése, feladatellátásának megkönnyítése?
– A tanoda nem köznevelési intézmény, a legtöbb nem
az iskolában, hanem kifejezetten társadalomépítési céllal létrehozott
külön épületben működik. A tanodák fenntartói általában
az egyházak, vagy civil szervezetek. Tehát nem állami szereplő
végzi a működtetésüket. A tanodáknak mára kialakult az egységes
szakmai kerete, ennek az előírásnak megfelelően működtethető
ilyen intézmény. A cél nem közvetlenül az oktatás, sokkal
inkább az iskolán kívüli szabadidő hasznos eltöltésének
biztosítása. Ebből következik, hogy a tanodákba olyan
fiatalok járnak, akiknek a családi hátterük nem teszi lehetővé
az iskolán kívüli tanulmányi tevékenységek folytatását. Így
a tanoda lehet kulturális vagy sportorientáltságú, de a
szocializációt, a közösségfejlesztést, és az életpálya-építéssel
kapcsolatos elképzeléseket is képes fejleszteni, támogatni. A
tanoda természetesen az iskolai eredmények javítását is szolgálja,
ezzel hátránykompenzációs feladatot is ellát. A tanoda a hátrányos
körülmények közt élő családokban felnövők számára jobb
esélyt nyújt, aminek eredménye részben az iskolai teljesítmény
javulásában mérhető. Sokkal fontosabb azonban a társadalmi
beilleszkedés elősegítése, a továbbtanulás igényének, a
teljesítményalapú élet elismerésének, elfogadásának
kialakítása.
Ha a magyarországi tanodák történetét
vizsgáljuk, milyen messzire kell visszamenni az időben?
– Az első hagyományos – elemi – iskolák tanodák is
voltak. Hiszen azokba nemcsak azért jártak a gyerekek, hogy
megtanulják a betűvetést, az olvasást vagy a számtan
alapjait, hanem hogy egymással is megismerkedjenek, és így létrejöjjön
az adott generációkon belül egy olyan közösség, amelynek
tagjai később egymást segítik, támogatják. A rendszerváltoztatás
után újrafogalmazták ezt a gondolatot, és az igazán hasznos
és jelentős eredményeket elérő tanodák ma is főleg a kisebb
településekhez, közösségekhez kapcsolódva működnek. De
vannak kiváló tanodák budapesti kerületekben is. Tehát a
tanodarendszer „gyökere” a közoktatásba nyúlik vissza.
Viszont a tevékenység mára eltérő. Hiszen az iskolai
foglalkozások rendkívül szabályozottak, míg a tanoda több
segítséget ad annak, aki nehezebben veszi a tanulás közben föllépő
akadályokat.
Milyen végzettségű szakemberek vezetik a foglalkozásokat?
– A tanodákban jellemzően pedagógus diplomával
rendelkező szakemberek dolgoznak. Számukra folyamatos továbbképzés
biztosított a tanoda specifikációjának megfelelően. A mostani
előírás szerint három szakembernek kell dolgoznia egy tanodában.
Mennyi ilyen speciális közösségi tér működik, és
hány gyereket sikerült elérni?
– Körülbelül 200 tanoda működik, és ez a mostani pályázati
kiírás, számításaink szerint 172 tanoda között oszlik majd
meg. Egy-egy tanodában általában 30 gyerek ellátását biztosítják.
3500-4000 tanuló vesz részt a programokban, és ezt a számot
szeretnénk 6000 főre emelni. Amikor egy alapítvány, egyházi
jogi személy vagy egy egyesület pályázik, a dolgozók bérköltségét
fedezheti az elnyert összegből, illetve olyan, kisebb értékű
eszközöket vásárolhat, melyeket a tanodában használnak a
gyerekek. Nagyobb beruházást – építkezést, épületek felújítását
– ebből a forrásból nem tudunk támogatni, vagyis jellemzően
bérköltségről beszélünk.
A bérköltség fedezésével hogyan lehet elérni, hogy
többen tanuljanak a tanodákban?
– Egyértelmű,
hogy több – kettő helyett három – szakember több gyerekkel
tud foglalkozni. Másrészt egy minimális számot is meg kellett
határozni, mert volt olyan tanoda, ahová még húsz fiatal sem járt.
Jelenleg legalább 20 fő bevonása kötelező, s ha a jövőben
30 diákkal és 200 tanodával számolunk, akkor kijön a hatezres
tanulói létszám. A gyerekek azt a szolgáltatást kapják, hogy
a szakemberek térítésmentesen foglalkoznak velük.
A tanoda elősegítheti az iskolázatlan és roma szülők
bevonását gyermekeik iskolai karrierének támogatásába?
– Ez a rendszer nem működhet a szülők bevonása nélkül.
A pályázati felhívás is tartalmazza a szülőkkel történő
aktív kapcsolattartást, a családok segítését. A tanoda és a
szülők közös célja optimális esetben a gyermek személyiségének
fejlesztése, és a hátrányok leküzdése. Jellemzően olyan
családokat szólítanak meg az üzemeltetők, akik különböző
gyermekvédelmi kedvezményekben részesülnek. Ez még inkább igényli
a szülőkkel való folyamatos konzultációt.
A tanodák céljai kapcsolódnak-e valamilyen módon a
Biztos Kezdet Gyerekházak projekthez?
– Természetesen, mert mindkét szolgáltatás a társadalmi
segítségre szoruló gyermekek számára jött létre. A Biztos
Kezdet Gyerekházak célja a hátrányos helyzetű településeken,
településrészeken nehéz körülmények között élő családok
gyermekei számára olyan szolgáltatások biztosítása, melyek
hozzájárulnak későbbi iskolai sikerességükhöz. A tanoda a
személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó, komplex
szolgáltatást nyújt, amelyet a társadalmi perifériára szoruló
gyermekek és fiatalok máshol nem érhetnek el. Tehát a Biztos
Kezdet Gyerekházak átadják a „stafétabotot” a tanodáknak.
Reméljük, hogy ezt az együttműködést a jövőben intézményesíteni
is lehet. Új tanoda megnyitásánál jelenleg is előny, ha megállapodást
kötnek az adott településen működő Biztos Kezdet Gyerekházzal.
Hány éves korig lehet tanodába járni?
– Általános iskola első osztályától akár 18 éves
korig, illetve amíg a fiatal el nem végzi a szakiskolát vagy a
gimnáziumot. Nyilván egészen más szolgáltatást kell nyújtani
a gimnazistáknak, mint a szakiskolában tanulóknak – utóbbiaknál
azt kell elérni, nehogy a bizonyítvány kézhezvétele előtt
fejezzék be tanulmányaikat. Magyarországnak elemi érdeke, hogy
a végzettség nélküli iskolaelhagyást visszaszorítsa.
Medveczky Attila
|
