|
 2015.12.04.
Végveszélyben
a klasszikus európai kultúra
Ha egy vezető politikusnak az a legfontosabb kérdés, hogy
elvegye-e a szerelmét, aki férfi és ezt tartja a demokrácia csúcsának,
nagy a baj
A felvidéki
magyarságnak most nem csak a szlovákok packázásai, a
diszkriminatív jelenségek, a kisebbségellenes törvények ellen
kell határozottan fellépnie, mert új veszélyt jelent az illegális
bevándorlás – fogalmazott Csáky Pál.
Képviselő úr 1998–2006 között a szlovák kormány
miniszterelnök-helyetteseként tevékenykedett, több éven át
felelős volt Szlovákia Európai Unióba történő belépéséért,
illetve az erre való felkészülésért. Ilyen EU-ról álmodtak
a felvidéki magyarok?
– Nem ilyen uniót képzeltünk el. Természetesen nekem
is voltak elképzeléseim, álmaim. A ’80-as években részt
vettem a volt kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban.
1989–1990-ben már mint politikus tevékenykedtem. Arra nem is
gondoltam, hogy 2015-re ilyen hatalmas problémákkal kell megküzdenünk.
Az MKP képviselőjeként úgy vélem, az Európai Uniót gyökeresen
meg kell reformálni. Ezt át kell gondolni, s erről a kérdésről
a november végi strasbourgi plénumon akarok beszélni. Sokkal
hatékonyabb, emberbarát, és kevésbé bürokratikus unióra van
szükség.
Mit ért Európa fogalma alatt?
– Európa mindenképpen szélesebb, mint az Európai Unió.
Európa alatt az egész kontinenst értem; beleértve a Balkánt,
s az Ural vonulatáig kinyúló területet, így Fehéroroszországot,
sőt – nagyon óvatosan mondom – Oroszország bizonyos részeit
is. Nemrég jártam Szentpétervárott. S Oroszországnak a szentpétervári
részét is európainak látom. Létezett, s merem remélni, még
mindig létezik egy közös európai kultúra és habitus,
tapasztalatrendszer. Ezt akkor érezzük inkább, ha teljesen más
földrészen kirándulunk. Sajnos az európai identitásról ma már
alig lehet beszélni. Az európai kultúra, civilizáció komoly
jelentéstartalommal rendelkezik, és körülhatárolható módon
szól hozzánk a gótikától a barokkig. Ezt képviseli
Michelangelo, Shakespeare, Schiller, Janus Pannonius, Kodály és
Munkácsi Mihály. Pár száz éve világos volt, mit értünk Európa
alatt. Most már odáig jutottunk, nem merjük azt megfogalmazni
sem. A XX. sz. végén az Európai Alkotmány megbukott. Tehát végveszélybe
került a klasszikus európai kultúra.
Hogyan látja, a brüsszeli döntéshozók tudatában
vannak annak, milyen veszélyt jelentenek a kontinensre az illegális
bevándorlók?
– Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, egy érdekes történetet
mesélek el. November 12-én az Európai Parlamentben tartottuk a
petíciós bizottság ülését, és a Mikó Kollégium ügyének
napirendjéről döntöttünk. A bizottság elnöke, egy svéd
liberális nő, aki a tárgyalás szünetében, szégyenkezve azt
mondta nekem: nem igazán vagyok ma formában, mert két óra múlva
visszaállítja a kormányom a határellenőrzést. Tehát ezek az
emberek, akik az EP-ben valami búra alatti mesterséges világban
élnek, és a brosúraszövegeiket mondogatták, csak most szembesültek
a valósággal. A brüsszeli döntéshozók nem látják, Európa
komoly változások előtt áll. Beláthatatlan milyen kulturális
és civilizációs hatással lesz ránk a migráció. Most afgán,
közép-ázsiai hatás várható, amelyet komolyabb változások
is követnek majd. A német kancellár asszony meg nem tudja
indokolni saját kijelentéseit. Ferenc József is mindent
meggondolt és mindent megfontolt, csak éppen ebből lett a baj.
Az EU politikájában 28 tagállam játszik szerepet, de mindig az
történik, amit a németek akarnak. A baj csak az, hogy nem tudják,
mit akarnak. Végül a közvélemény fogja rákényszeríteni
politikusaikat, hogy reálisabban közelítsék meg a valóságot.
A folyamat elején tartunk. Az Európai Bizottság júniusban még
azt mondta felelőtlenül, nem kell ezzel foglalkozni. Jövőre
meg 3 millió ember érkezése várható. Olyan nagy a potenciális
rezervoár, hogy ez hosszú évekig is folytatódhat. Úgy látom,
minél több országot érint valóságban a migráció, annál több
országban változik a közvélemény. Látható és érezhető,
Európa nyugati fele másképp szocializálódott. Az elmúlt 30
évben szinte mesterséges problémákkal foglalkoztak. A nyugati
kereszténydemokrata politikusok olyan modellt, olyan társadalmi,
szociális, gazdasági megoldást találtak, mely többé-kevésbé
megoldást jelentett. Nyugat-Európa elpuhult a jólétben. Ha egy
vezető politikusnak az a legfontosabb kérdés, hogy elvegye-e
szerelmét, aki férfi és ezt tartja a demokrácia csúcsának,
nagy baj van. Európa keleti fele viszont 1945-től valós problémákkal
küzdött. A keleti blokkba kerültünk, visszazuhantunk a totalitárius
rendszerbe.1990-ben jött a nagy változás. A kelet-európai társadalmi
és politikai elit, a gondolkodók, művészek úgy vélték, oda
kell visszajutni, ahol 1945 előtt voltunk. Vissza kell állítani
a demokratikus játékszabályokat, biztosítani kell azok
tiszteletben tartását, de kétszer ugyanabba a folyóba nem léphetünk,
mert 50 év kimaradt. Mivel ebben a tömbben reálisak voltak a
problémák, ezért a V4 országok teljesen ésszerűen reagáltak
akkor, mikor megjelentek az illegális bevándorlók.
Fico baloldali politikus, és mégis ellenzi a kötelező
kvótát. Ebből arra is következtethetünk, hogy más Szlovákiában
baloldalinak lenni, mint Magyarországon, ahol a DK-sok, az
MSZP-sek és a liberálisok éjjel-nappal támadják Orbán Viktor
migránsválsággal kapcsolatos intézkedéseit?
– Az elmúlt egy évszázadban a magyarországi baloldal
nem tudott, vagy nem akart használható választ adni a nemzeti kérdéshez
való viszonyuláshoz. Míg Felvidéken az összes baloldali párt
nemzetileg elkötelezett. Ez a magyarok számára káros, de a
szlovákoknak üdvös. A szlovák baloldali politikus a szlovákok
érdekeit védi. Nem internacionalista. Távol áll tőle a
globalista-liberális gondolkodás. Sőt a cseh és szlovák
kommunisták még 1968 után is nacionalisták voltak. Ezek tények,
dehogyis védem őket, hiszen rengeteg magyarellenes intézkedést
hoztak. A felvidéki magyar értelmiségiek számára akkor, és
most is nagyon nehéz az élet. Pikáns fejlemény, hogy a V4-es
országok – melyek voltaképpen az egykori Osztrák–Magyar
Monarchia területét fedik le – most egymásra találtak. A
nacionalista szlovákok szemében népszerűbb a magyar kormány,
mint a szlovák. A lecsapódott ezer év visszaköszön.
Mit vár öntől a migránskérdésben a felvidéki
magyarság?
– Először is a kvótarendszer elleni kemény fellépést.
Másodszor: keményebb törvényeket kell hozni a bevándorlásra
vonatkozóan. Úgy látom, Soros György a saját elképzelését
akarja ráerőszakolni arra, aki neki enged. Egyik bécsi ismerősöm
már harmadszor törli a képembe, hogy 2008-ban Bécsben, az
Intercontinental szállóban látta szívélyesen beszélgetni
Soros Györgyöt, Bugár Bélát és egy harmadik, általa nem
ismert személyt. Nem sokkal később megalakult a Most-Híd,
amely szétverte a magyar egységet. Nemrég ismét megkérdezte:
honnan van Bugár rengeteg pénze? Az pedig tény, hogy Bugár
szinte egyedüli felvidéki politikusként hirdeti, hogy fogadjunk
be Szlovákiába – ő nem ejti ki a Felvidék szót – minél több
migránst.
Medveczky Attila
|
