|
 2015.12.04.
Két év múlva
több lesz a magyar cukor
Kevesebb importra szorulunk
A hazai cukoripar
versenyképessége szempontjából döntő kérdés, hogy a
cukorkvótarendszer 2017. évi eltörlése után várható piaci környezetre
és az éleződő piaci versenyre is tekintettel a hazai termelési
hatékonyságot tudjuk-e növelni a termékpálya egészén – közölte
Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár, akit a kaposvári
cukorgyár fejlesztéséről, a szerencsi üzem esetleges újraindításáról,
és a cukorárak alakulásáról kérdeztük.
A 2004-es uniós csatlakozás, majd a Gyurcsány-kormány
agrárpolitikájának egyik legnagyobb vesztese a hazai cukorgyártás
volt. Az, hogy 2017-ben megszüntetik az úgynevezett uniós
cukorkvótát, akár azt is jelentheti, hogy újra fellendül az
ágazat?
– A hazai cukoripar versenyképessége szempontjából döntő
jelentőségű kérdés, hogy a cukorkvótarendszer 2017. évi eltörlése
után várható piaci környezetre és az éleződő piaci
versenyre is tekintettel a hazai termelési hatékonyságot
tudjuk-e fokozni a termékpálya egészén.
Tehát két év múlva annyi cukrot gyárthat Magyarország,
amennyit csak akar?
– A kormányzat számára stratégiai cél a termesztési
súlypontok fenntartása annak érdekében, hogy a kvótarendszer
2017. évi eltörlését követően a termelés a főbb cukorrépa-termesztő
körzeteinkben bővíthetővé váljék.
Viszont hazánkban a kaposvári az egyetlen
cukorgyár. Egyszerűbb ezt a gyárat fejleszteni, mint újakat építeni?
A kaposvári üzem képes lesz ugrásszerűen növelni a termelést?
– Azt látjuk, hogy az Agrana cégcsoport tulajdonában álló
kaposvári cukorgyár velünk együtt érdekelt a stabil termelési
háttér biztosításában, a folyamatos fejlesztések révén
2017 után lehetővé válik a termelés növelése, a gyár képessé
válhat évi 140-160 ezer tonna cukor előállítására. Nem
feledkezhetünk meg természetesen arról sem, hogy a cukorgyártó
vállalkozások, így a Magyar Cukor Zrt. jelenlegi piaci lehetőségeit
számos negatív tényező befolyásolja. Ilyennek számítanak a
6 éves mélyponton lévő világpiaci árak és a régiónkban a
cukor kereskedelmében tapasztalt, hatóságaink által minden
eszközzel üldözött feketekereskedelem. Sajnálatos, hogy a
Magyarország által is szorgalmazott fordított ÁFA intézményét
ebben a termékkörben nem sikerült elfogadtatni az Európai
Bizottsággal.
Igaz, hogy a kaposvári – még az uniós szakemberek
szerint is – az egyik leghatékonyabban termelő gyár?
–Az Agrana terve
szerint Kaposvár a cukorkvóták 2017. évi eltörlését követően
140-160 ezer tonna répacukrot állít elő magyar cukorrépából.
Ez tette szükségessé a 2013-ban felavatott 60 ezer tonnás
cukorsiló (3 milliárd forintos beruházás), valamint a most átadásra
kerülő csomagolóüzem (csaknem 6 milliárd forint) megépítését
is. Hétmilliárd forint értékű beruházást adtak át a kaposvári
cukorgyárban. Elkészült a minden igényt kielégítő, 7000 négyzetméteres
cukorcsomagoló-üzem és a biogáztisztító állomás. A beruházások
másik fő célterülete a biogázgyártás kiépítése volt,
melyre eddig 4 milliárd forint fölött ruháztak be. Hosszas kísérleti
munka után, 2007-ben épült meg az első két, egyenként 15
ezer köbméteres biogáz fermentor, melyek mind méretükben,
mind a gázkihozatal hatékonyságában világszerte egyedülállók.
A fermentorok a cukorgyártás és más fel-dolgozóipari ágazatok
szerves melléktermékeit és hulladékait hasznosítják. Az üzem
azóta egy utófermentorral egy újabb nagyfermentorral, valamint
most az ország legnagyobb biogáztisztítójával egészül ki,
melyek a magyar állam és az EU 50%-os támogatásával épülhettek
meg.
Mi a lényege a kaposvári biogáztisztító állomásnak?
– A tisztító
blokk óránként
1500 m3
nyers biogázt dolgoz majd fel, 800 m3/ó földgázhálózatba táplálható
biometánt termelve. Ez lesz Magyarországon az első olyan biogáz
tisztító, ami a földgázhálózathoz kapcsolódva, a hálózatban
kötelező minőségi paramétereknek megfelelő gázt lesz képes
betáplálni. A gáztisztítás lényegi része a szén-dioxid
membrános leválasztása a metánról, amit megelőzően a nyers
biogázt víztelenítik és kénmentesítik, a mechanikai szennyezőket
kiszűrik. A több lépcsős technológiának köszönhetően a
tisztított gáz 98% metántartalmú, amelyhez a megfelelő fűtőérték
beállítása érdekében propánt adagolnak. A biogáztisztító
beruházás révén a kaposvári lesz az első olyan répacukorgyár
a világon, mely teljes energiaigényével azonos mennyiségű
biogázt állít elő, így energetikailag önellátónak
tekinthető. Az évente megtermelt mintegy 35 millió köbméter
biogázt kizárólag a cukorgyártásban keletkező és más üzemektől
vásárolt élelmiszer-ipari melléktermékekből és hulladékokból
állítják elő, ami a földgázzal ellentétben szén-dioxid-kibocsátás
szempontjából teljesen semleges energiaforrás.
Mennyire fontos, hogy 2016 végére a Magyar Cukor Zrt.
mind a termelők számát, mind pedig a leszerződött répaterületeket
jelentősen növelhesse?
– Természetesen fontos a bővülés. 2015–16-ban a
Magyar Cukor Zrt. mind a termelők számát, mind pedig a leszerződött
répaterületeket jelentősen növelni tudta, elsősorban a Földművelésügyi
Minisztérium által meghirdetett termeléshez kötött répatámogatás
eredményeként. A 14 900 hektárnyi területen csaknem 400 termelő
termel cukorrépát. A várt átlagtermés 58-60 tonna, a várt
cukortartalom meghaladja a 16%-ot. A kaposvári gyár az egész
ország területéről: többek között a Dél-Dunántúlról, a
Kisalföldről, a Mezőföldről, Bács-Kiskun megyéből és a
Hajdúság területéről szállít be cukorrépát. Mind az
Agrana, mind a kormányzat számára kiemelten fontos ezeknek a
termesztési súlypontoknak a fenntartása, hogy a kvótarendszer
2017. évi eltörlését követően a termelést mindenhol fel
lehessen futtatni. Jelenleg 80-
100 km
feletti távolságról kizárólag vasúton történik a beszállítás,
ami az összes cukorrépa kb. kétharmad részét teszi ki.
Mivel tudja a kormány segíteni a cukorrépa-termelőket?
– A cukorrépa-termesztők mintegy 2,5 milliárd forintos
termeléshez kötött támogatásban részesülnek 2015-ben,
amelynek kifizetése december elsejétől várható, a támogatás
összege mintegy 160 ezer forint lesz hektáronként. A cukorrépa
ágazat helyzete stabil, a termőterület bővüléséhez nagymértékben
hozzájárult a közösségi forrásból évi 8 millió euró
keretösszegben biztosított termeléshez kötött támogatás
meghirdetése.
Elképzelhető, hogy újraindítják a hét éve bezárt
szerencsi gyárat?
– Minisztériumunk részére az elmúlt években számos
cukorgyár-építési javaslat érkezett, részletes megvalósíthatósági
tanulmányok azonban nem készültek, forrásokat nem jelöltek
meg, konkrét befektetőről nem szereztünk tudomást. Az eddig
beérkezett koncepciók általában a korábbi, bezárt cukorgyárak
településeiről érkeztek. A javaslatokban szereplő projektek fő
célja a hazai cukor-ellátottsági szint növelése, amely összhangban
van az FM stratégiai céljaival.
Állami szerepvállalással is elképzelhető új gyárak
beindítása?
– Egy új cukorgyár indításának megvalósíthatóságával
kapcsolatban figyelembe kell venni a piaci környezet alakulását,
a becsült létesítési költségeket, valamint a régiónkra
jellemző alacsony fogyasztói árszintet, és a nyitott közösségi
piacot is. Jelenlegi, előzetes számításaink alapján, egy
ilyen nagyságrendű zöldmezős beruházás megtérülése még
egy nagyon kedvező piaci scenárió esetén is hosszú távon
lehetséges. Az esetleges kormányzati szerepvállalás lehetőségét
a 2017 utáni piaci helyzet értékelésével, konkrét befektető
jelentkezése és előtanulmányok, indikatív ajánlatok
rendelkezésre állása esetén lehet érdemben megvizsgálni. Az
eddig megismert cukorgyár-projektjavaslatokban a hazai
cukordeficit megszüntetéséhez elméletben szükséges 2 új gyárat,
valamint üzemenként 60-80 milliárd forint nagyságrendű bekerülési
költséget jelöltek meg. A leírt beruházások az állami támogatásokra
és az egyes EU-s operatív programokra vonatkozó szabályok és
lehetőségek figyelembevételével, szakmai-pénzügyi befektetők
részvételével képzelhetők el.
A jelenlegi cukorárak mellett a hazai gyártók fel tudják
venni a versenyt a külföldi termékekkel?
– Az EU cukorpiacán az átlagárak a világpiaci tendenciákat
is követve 2013 januárjától kezdve 2015 júliusáig
folyamatosan estek, számos cukorgyártó került kritikus
helyzetbe. Jelenleg kisebb korrekció figyelhető meg a piacon,
ugyanakkor a közép- és hosszú távú előrejelzések is mindössze
a 400-450 euró/tonna sávban prognosztizálják az EU-s átlagcukorárat,
amely rövid és középtávon is a világpiaci árhoz közelíthet
majd. A cukorrépa minimálára 2017-től eltörlésre kerül, az
előrejelzések a cukorrépa átvételi árának csökkenésével
számolnak, mely árszinten valószínűsíthetően csak a termelési
mutatóikban leginkább versenyképes régiók termelői tudnak
majd gazdaságosan cukorrépát termelni a kvóták eltörlését
követően. Magyarország a cukorrépa-termesztés főbb gazdaságossági
mutatóit tekintve jelenleg csupán az EU középmezőnyéhez
sorolható. A kvótaszabályozás megszűnése után az elemzők
az EU cukortermelésének akár 15-20%-os növekedésére számítanak,
az import szerepe várhatóan csökken, egyes években az EU önellátóvá
válhat cukorból. A termelés növekedése azonban főként a
jelenleg is a termelés élmezőnyében található, magas termelési
hatékonyságú, német, francia, brit, lengyel, holland és belga
cukorrépa termőterületeket érintheti majd, a termelés földrajzi
koncentrálódása, a piaci verseny fokozódása várható. Ezek a
körülmények döntően meghatározzák a már meglévő, de ki
nem használt kapacitások üzemeltetését, bővítését, a
beruházási terveket, esetenként a kevésbé versenyképes
termelés racionalizálását.
A termelőknek mekkora cukorár lenne megfelelő?
– 2017. szeptember 30. után az EU-ban megszűnnek a
cukorkvóták, ezzel együtt megszűnik a cukorrépa minimálára
is (26,29 euró/t), az előrejelzések szerint a cukorrépa uniós
átlagára a jelenlegi minimálár szintjén stabilizálódhat. Az
európai uniós cukor átlagára jelenleg közelít a világpiaci
árhoz, az EU-gyártelepi cukorátlagárakat középtávon 400-450
euró közötti sávban jelzik előre a vezető piaci elemzők, a
termelő szektor ilyen valószínűsített alap és végtermék árszintek
mellett tervezheti jövőbeni tevékenységét.
Mikorra érhető el, hogy a magyar piacot magyar cukorral
lássuk el, s ne kelljen importra szorulnunk?
– A hazai előállítású cukor mennyisége a termeléshez
kötött támogatásnak is köszönhetően 2017 után várhatóan
növekedik, ennek mértéke és üteme, nyílt közösségi piacról
lévén szó, számos piaci tényező függvénye, jelenleg nem
megjósolható.
Medveczky Attila
|
