|
 2015.12.04.
Hazánk élen jár
az akadálymentesítésben
Csak most figyeltek föl a fogyatékkal élők problémáira az
Európai Parlamentben
Az Európai
Parlamentben Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az Európai Parlament
alelnöke nyitotta meg azt a konferenciát, amelyen Kósa Ádám
fideszes EP-képviselővel, a rendezvény házigazdájával azt járták
körül, mire van szüksége a siketeknek és nagyothallóknak
ahhoz, hogy akadályok nélkül tudjanak élni és dolgozni. Dr. Kósa
Ádám szerint a személyes példamutatásnak van a legnagyobb hatása
a véleményformálásban, s azt is közölte szerkesztőségünkkel,
hogy az ENSZ vizsgálata önvizsgálatra késztette az EU intézményeit.
Brüsszel szinte éjjel-nappal az esélyegyenlőséget
hirdeti. Akkor hogyan lehetséges az, hogy bár az Európai
Parlament 1988-ban fogadott el határozatot a jelnyelvről, mégis
2015-ig kellett várni arra, hogy végre elinduljon egy jelnyelvi
tanfolyam az EP dolgozói számára?
– Sajnos valóban késéssel, de végül is megoldódott a
jelnyelvi tanfolyam elindítása. 2009-es megválasztásom óta
európai szinten is minden erőmmel a fogyatékossággal élő
személyekért küzdök, mégpedig velük együtt, az ő aktív részvételükkel.
A Fogyatékossági Munkacsoport elnökeként – jelenleg társelnökeként
– elértem, hogy a kérdés pártokon átívelve minden frakció
támogatását megszerezze. Rengeteg munkánk van abban, hogy a
fogyatékkal élő emberek hangja egyre erősebb az Európai
Parlamentben. Sokak számára példaképpé váltam, és a munkámon
keresztül megértették, saját szemükkel láthatták képviselőtársaim
és a parlamenti adminisztráció is azt, hogy mit jelent
jelnyelven kommunikálni.
Ezen a
tanfolyamon minden EP-dolgozónak kötelessége részt venni?
– Természetesen nem kötelező részt venni a
tanfolyamon. Az Európai Parlamentben dolgozók az anyanyelvükön
kívül legalább egy idegen nyelven beszélnek, ez alapkövetelmény.
Ezen kívül választásuk szerint tanulhatnak egy második vagy
harmadik idegen nyelvet is, de ez nem kötelező, ahogyan a
jelnyelvi oktatás is szabadon választható.
Miért tartja lényegesnek, hogy Helga Stevens konzervatív
EP-képviselővel együtt jelentést készítsenek, amelyben az EP
beszámol majd az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló
egyezményét vizsgáló bizottsága felé arról, milyen eredményeket
tud felmutatni az Európai Parlament a fogyatékossággal élő
személyek integrációja terén?
– Az ENSZ fogyatékos személyek jogaival foglalkozó
bizottsága 2015-ben vette górcső alá az Európai Uniót azt
vizsgálva, hogy mit tesz az EU a fogyatékossággal élő személyek
befogadása érdekében. Az ENSZ vizsgálata önvizsgálatra késztette
az EU intézményeit is. Számba kellett venni az eredményeket,
de azt is, hol vannak lemaradások. Az Európai Parlament az ENSZ
kritikáit és javaslatait komolyan veszi, ezért készítünk
jelentést arról, miként szeretnénk továbblépni, milyen konkrét
lépéseket szeretnénk tenni annak érdekében, hogy ahol ma még
nem teljes körű a fogyatékossággal élő személyek részvétele,
ott már a közeljövőben eredményeket tudjunk felmutatni.
Ha nem titok, kérem, közölje, hogy milyen lényeges elemeket fogalmaz
majd meg a jelentésben?
– A jelentés tervezetét Helga Stevens készíti majd el,
én „árnyék jelentéstevőként” a néppártot képviselem.
A szöveg tervezete még nem készült el, mert nagyon fontosnak
tartjuk, hogy előbb meghallgassuk a civil szervezetek véleményét.
Az ő álláspontjuk ismeretében és figyelembe vételével készítem
majd el én is módosító indítványaimat.
Hazánknak van-e bármilyen szégyenkezni valója az akadálymentesítésben?
– Magyarországnak az akadálymentesítés terén egyáltalán
nincs szégyenkeznivalója. Például a fővárosi közlekedés
európai mércével mérve is hozzáférhető a fogyatékossággal
élő személyek számára. Az elmúlt négy évben beszerzett több
mint 500 busz mindegyikét lehet használni kerekes székkel is, a
4-es metró minden állomása megközelíthető lifttel, és a
vakok számára is akadálymentesek a metróperonok. A siketek és
a hallássérültek megfelelő tájékoztatását is szolgálja a
megállókban egyre több helyen felszerelt interaktív FUTÁR –
Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer. Ugyancsak
a FUTÁR segíti a vakok és gyengénlátók biztonságos közlekedését,
mert a készülékek különleges innovációval – egyéni távirányítással
– hangos információt is szolgáltatnak a megállóhoz közeledő
rászorulók számára. Nem véletlen, hogy Budapest tavaly különdíjat
nyert az Európai Bizottság által szervezet „Access City Díj
2015”
ünnepségen a buszok akadálymentesítése terén elért előrehaladásért.
A kezdetektől részt vesz a magyarországi siketek és
nagyothallók számára kidolgozott Kontakt Tolmácsszolgáltatás
országos kiépítésében. Milyen technikai feltételeknek kell
teljesülniük ahhoz, hogy közintézményekben is használhassák
a Kontaktot?
– A tesztidőszakban az egyéni ügyfeleknek, a kormányablakoknak
és kórházi osztályok számára 1320 darab tesztkészülék került
szétosztásra. Három Invitel ügyfélszolgálati pont kapott
tabletet, valamint a veszprémi megyei kórházzal sikerült megállapodást
aláírni, ahová a tesztidőszakban 20 darab tablet került
kihelyezésre a kommunikációs akadálymentesítés érdekében.
A KONTAKT-hívásokat a jelnyelvi tolmácsok 12 tolmácsboxban
fogadták, amelyből 11 munkaállomás a SINOSZ fenntartású
jelnyelvi tolmácsszolgálatoknál és a KONTAKT Szolgáltató központjában
működött, egy pedig Győrben került kialakításra. A KONTAKT
Tolmácsszolgálat egy Európában is új és korszerűnek számító
táv-jeltolmácsolási rendszer. Azonban ma már a technika olyan
gyorsan fejlődik és az eszközök is egyre olcsóbbá válnak,
hogy az infokommunikációs akadálymentesítés egyre kevésbe pénz
kérdése.
Képviselő úr minden fogyatékkal élő, így a
siketvakok problémájával is foglalkozik. Az ő kommunikációjuk
sajátos formáját jogszabályi szinten is elismerik?
– A KONTAKT Tolmácsszolgáltatás a siketek és
nagyothallók mellett a siketvakok számára is lehetővé teszi a
jelnyelvi tolmács személyes jelenléte nélküli, önálló ügyintézést,
modern telekommunikációs eszközök közbeiktatása révén, így
kommunikációjuk akadálymentessé válik a munkahelyeken, az egészségügyben
vagy bármely közszolgáltatás igénybevételekor.
Mit tapasztal, az EU mennyire figyel arra, hogy a termékek
és szolgáltatások minden fogyatékossággal élő személy számára
hozzáférhetőek legyenek?
– Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy
decemberben végre megjelenik majd az Európai Akadálymentesítési
Jogszabálycsomag tervezete, amelyre hosszú évek óta várunk.
Ebben reményeink szerint nagy hangsúlyt fog kapni az akadálymentes
termékek és szolgáltatások követelménye.
Az Európában élő fogyatékkal élőket mennyire fogadja be a társadalom?
Tehát szükséges-e egy szemléletváltás a lakosság körében,
mert azt veszem észre, sokan – még az empátiával rendelkezők
is – kellemetlenül érzik magukat egy siket vagy vak ember társaságában.
– Azt tapasztalom, hogy a személyes példamutatásnak van
a legnagyobb hatása a véleményformálásban. Jól mutatja a saját
példám is. 2009-ben az első siket európai parlamenti képviselő
voltam az EP-ben. 2014 óta újabb siket képviselőt választottak
meg és a képviselők között van immáron vak és mozgáskorlátozott
személy is. Az ő munkájuk, a mi példánk segített abban, hogy
a fogyatékossággal élő személyek problémáit európai
szinten is komolyan vegyék. Ebben a munkában pedig mindig számíthatunk
a fogyatékos személyeket képviselő civil szervezetek támogatására,
amely elengedhetetlen a sikerhez.
Medveczky Attila
|
