vissza a főoldalra

 2015.12.04. 

Orvosi kart szeretnének Győrben

Egy éven belül egészségtudományi kar alakulhat a Széchenyi István Egyetemen

Kiegészítette a tavaly megkötött együttműködési megállapodást a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház és a győri Széchenyi István Egyetem. Ennek legfontosabb pontja arról szól, hogy a felek hosszú távú célként tűzik ki orvostudományi kar létrehozását Győrben. Dr. Tamás László Jánost, a kórház főigazgatóját az orvostudományi kar létrehozásának feltételeiről, az oktatókórház szerepéről, a kollégák továbbképzéséről, és az orvoshiányról kérdeztük.

 Kik és mit oktatnak majd az egészségügyi karon?

 – A válaszhoz vissza kell nyúlni az időben. Intézményünk mintegy három évtizede oktatókórház, akkor még a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem volt az „oktatógazdánk”. Az oktatókórház fogalma alatt esetünkben azt értjük, hogy a posztgraduális forma dominál, tehát három évtizede aktívan részt veszünk a szakorvosképzésben. Azt követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek is létrejött az oktatókórháza hasonló feladatok ellátására. A feladatok jelentősen bővültek a graduális képzésben, hiszen a hatodik év gyakorlatilag klinikum – képzés. Azt az időt a szigorló orvosok nálunk, illetve más akkreditált képzőhelyen töltik. Ahhoz, hogy egy egészségügyi intézmény oktatókórházzá váljon, akkreditálnia kell az adott törzsképző helynek, tehát az egyetemeknek a legkülönbözőbb szintekre. Csaknem minden szakma területén hármas, tehát legmagasabb szintű oktatóintézmény vagyunk. Tehát ez még nem egy újdonság. Ezenkívül a nyári gyakorlatok is nálunk zajlanak – nagyon nagy létszámban. Ez a kiindulópont, és amit mi tervezünk, az ennek a kibővítése lenne. Tárgyaltunk már több egyetemmel, ahol a harmad-negyed-ötödévnek a kli nikumi képzés nehézségekbe ütközik. Jómagam a ’70-es években tanultam a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, és már akkor azt tapasztaltam, hogy a graduális képzésnek jelentős része tanszékeken, vagy tanszékké minősített közkórházak osztályain folyt. Nyilván a klinikumi képzésnek az a lényege, hogy minél kevesebb hallgató minél több beteggel és minél több képzőorvossal találkozzon. A bővítés a kulcsszó. Hiszen az egyetemek abba az irányba mozdulnak el, hogy a törzsképzés, pontosabban a klinikum, a graduális képzés gyakorlati képzőhelyeken is történjen, ne csak az egyetemi klinikákon. Ez önmagában még nem újdonság. Az újdonságot az jelenti, hogy a több éve az egyetemmel megkötött együttműködési megállapodásokat több ponton, mind az oktatás, mind a képzés területén bővítettük. 1998 óta létezik az akkor még Széchenyi Főiskolának nevezett intézménnyel együttműködési megállapodásunk; közösen létrehoztunk egy egészségtudományi intézetet, ahol egészségtudományok képzése történik. Az első években a diplomás ápoló és szociális munkás főiskolai képzések folyamatos szakmai fejlesztése, megszilárdítása és elfogadtatása volt a legjelentősebb feladat. 2002. január 1-jén a győri főiskola egyetemi rangot kapott, s azóta a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet az egyetem kari jogállású, önálló intézeteként működik tovább. A hallgatók szakspecifikus oktatása 2003 óta az intézet saját campusán folyik, területi közelségben a legnagyobb klinikai gyakorló területet adó Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal. Az első lépés az lenne, hogy az intézetből egészségügyi kar jönne létre, ami nem egyenlő az orvosképzéssel. A következő lépés, hogy hazai egyetemeinkkel – első lépésben a pécsivel – tárgyalunk; megpróbáljuk kiterjeszteni a graduális klinikai képzést, és vagy blokkokban, vagy teljes egészében tudnánk vállalni az akkreditációt követően a klinikum oktatását. Tehát nem kívánunk alaptudományokat, például anatómiát, biológiát oktatni, mert ezek nagyon komoly infrastruktúrát és képzési potenciált igényelnek, hanem klinikai gyakorlati képzőhellyé szeretnénk akkreditálni azokat az osztályainkat, ahol megfelelően képzett és kvalifikált kollégák dolgoznak. 18 minősített szakember és 2 akadémiai doktor dolgozik nálunk, és ezt a létszámot növelni szeretnénk, és akkor egy klinikumi képzéssel indulna el az orvosképzés graduális része. Távlatként jelöltük meg az együttműködési megállapodásban, hogy önálló orvostudományi kar jöhet létre a Széchenyi István Egyetemen. Tehát apró lépéssekkel haladnánk végig ezen a feladatsoron, támogatva a klinikumi képzés minőségét, és nem egy monstrum egyetem alapítása a célunk.

 Szükségesnek tartja, hogy legyen még egy orvostudományi kar? Szegeden, Budapesten, Pécsett és Debrecenben működik az egyik legköltségesebb tanítási forma. Hiszen óriási infrastruktúrára van szükség.

 – A komoly infrastruktúra és a beruházások az első három évhez szükségesek, amikor az alaptudományokat adják át. A klinikai gyakorlati képzéshez, melyen belül a szakmákat tanulják a hallgatók, már meglévő infrastruktúrákkal rendelkezünk. A felsorolt egyetemeken jelentős létszámban tanulnak külföldi diákok, s ez a sok hallgató nem képes megfelelő módon, közvetlen a beteg mellett megszerezni a tudást. Az a jó, ha kisebb csoportokban történik ez a képzés, és egyre több klinikai képzőhely alakul ki. Nálunk főleg szellemi befektetések szükségesek, tehát a munkatársainkat kell tovább képezni ahhoz, hogy megfelelő klinikai oktatást nyújthassanak. Tény, hogy a Balatontól északra 1,2 millió ember él, és nem rendelkezik orvostudományi karral ez a régió. Tehát hiánypótlásról is beszélhetünk.

 Az intézet vezetése tehát elvárja munkatársaitól a folyamatos önképzést és továbbképzést?

 – A klinikai tevékenységtől függetlenül is elvárjuk a kollégáktól, hogy továbbképzéseken vegyenek részt. Kórházunk alapfeladata a betegellátás, míg másod- és harmadrendű feladata a képzésekben való részvétel, a tudományos tevékenység és az oktatás. Intézményünkben egyetemi szintű tudományos tevékenység zajlik, amit remekül bizonyít, hogy csak az idén számos nemzetközi közleményt jelentettünk meg, melyek 100 feletti összesített impact faktor számot képviselnek.

 Több kórházvezető nyilatkozott úgy, hogy bár nagyon sok drága, modern műszert kaptak, de orvoshiánnyal küzdenek. Ez jellemi a Petz-kórházat is?

 – Felemás a helyzetünk. 2015. január 1-jéig meg volt határozva a büdzsénkhez mérten a foglalkoztatott orvosok és szakdolgozók száma. Azóta szabadon növelhetjük a forrásainkhoz képest a létszámot. Jelenleg az orvoslétszám valamivel több, mint amit korábban megengedtek. Az adatok változók. 15-20 évvel ezelőtt 450 orvos dolgozott, most 360. A 2007-es esztendő volt a mélypont, akkor csak 300 orvossal tudtuk megoldani a betegek gyógyítását. Most minden orvosi állás betöltött, csupán néhány szakmán belül van hiányunk. És kevés a 40-50 év közötti orvosunk, akik az ellátás és az oktatás bázisát képzik. 2010-től évente egyre több frissen végzett orvos lép be hozzánk. Idén például 40. Tudnánk még felvenni szakorvosokat, vagy szakorvosjelölteket, de jelentős orvoshiányban nem szenvedünk. Tény, hogy az orvosképzés költséges, de az is tény, hogy az ország orvoshiányban szenved.

Medveczky Attila