|
 2015.12.04.
Tisztelet a hősöknek
A kommunista pártfunkcionárius hétvégi házába vitette az emlékmű
kovácsoltvas kerítését
Békés város
polgármesterének célja, hogy 2016 nyarára megújuljon az első
világháborút és a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző,
a hősöknek és áldozatoknak emléket állító emlékmű.
Mit kell tudni a békési emlékműről?
– Városunk I. világháborús emlékművét 1924.
november 9-én avatták föl. A műkőből készült szobor Pásztor
János alkotása. A háromalakos szobor, mely a város főterén
áll, a harcba induló katonát, őt átölelő feleségét, és lábuknál
guggoló gyermeküket ábrázolja. Az emlékmű posztamensén az
I. világháború 707 békési áldozatának neve található.
Sajnos a műkövet kikezdte az idő, ezért több helyen
megcsorbult, és a nevek többsége alig olvasható. Ezért szükséges
az emlékmű teljes felújítása, ami összesen 4,5 millió
forintba kerülne. Most a Közép- és Kelet-európai Történelem
és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány XX. Század Intézete
által meghirdetett pályázaton 2 millió forintra pályáztunk 1
milliós saját erővel. Az elsődleges cél a nevek láthatóvá
tétele, ami nem egyszerű, mert nem lehet vésni ebbe az anyagba.
Ezért úgy beszéltük meg a tervezővel, hogy az eredeti műkőhöz
hasonló márvány- vagy gránitlapra vésnék föl a neveket. S
ezeket a lapokat az emlékmű oldalaira rögzítenénk. Ebben a pályázatban
ezt tudnánk véghez vinni, s a további cél a szobor restaurálása,
hiszen a négyszemcsés műkő emlékművön sok helyütt kikopott
a kötőanyag. A lépcső, a feljárat is rendbetételre szorul.
Ezt a felújítási munkát 2018-ig be szeretnénk fejezni, ha másként
nem sikerül, akkor saját erőből.
Támogatottság
esetén mikor újulhat meg az emlékmű?
– A kiírás elég szűk határidőt szabott meg; a pályázatunkban
leírtakat fél éven belül kell kivitelezni.
Hogyan viszonyultak a szoborhoz a pártállam idején?
– Sorsára hagyták, nem törődtek vele. Koszorúzás,
megemlékezés akkoriban soha nem volt itt. Az emlékműtől kétszáz
méterre építettek egy nagy vörös csillagos monstrumot, ahol a
pártállamhoz kötődő megemlékezéseket tartották. A református
templom, az emlékmű és a városháza közti háromszög alapú
területen akkoriban egy gyönyörű kovácsoltvas kerítés volt,
és a szobor előterét szép virágos kertecske díszítette. Ezt
a területet elhanyagolták. Sőt a felújításra szoruló vaskerítést
a kommunista éra alatt lebontották, és az egyik pártfunkcionárius
hétvégi kertjébe szállították. A főtérre 1996-ban állították
föl a II. világháborús emlékművet, Kiss László György
alkotását, mely egy eltört harangot ábrázol. Ezen a téren
tartunk megemlékezést a Hősök és Áldozatok Napján, június
4-én a trianoni békediktátum borzalmait idézzük föl, és a háborúban
elesettek előtt is itt hajtunk fejet. A kommunista emlékmű
pedig kikerült a temetőbe.
Az iskola helyi tantervében szerepel Békés városának
története, s így az első világháború is?
– Még nem, de tervezzük, hogy mintegy 50 millió forint
értékben pályázatot nyújtsunk be a TOP-hoz – aminek egyik
eleme a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló
helyi szintű komplex programok megvalósítása – azért, hogy
a helyi tantervbe Békés város helyi történelmét is beemeljük.
Készültek már helytörténeti anyagaink, de még nem
szerepelnek az iskolai tantervben. A témán dolgoznak történészek,
tanárok, és bízunk benne, hogy egy-két éven belül elkészül
a tankönyv is.
Ha már az iskolánál tartunk, közölték, hogy október
végén fejeződött be a békési Dr. Hepp Ferenc Általános
Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola József Attila utcai épületének
több mint 34 millió forintos energetikai korszerűsítése. Megéri
fényből áramot nyerni?
– A beruházás igen drága, így ezt a fejlesztést saját
forrásból nem tudtuk volna megvalósítani. Viszont esetünkben
100%-os uniós támogatásról van szó, ami része a megújuló
energia programnak. Nagyon fontos változtatnunk az energiához
való hozzáállásunkon, hiszen az évmilliók alatt kialakult
fosszilis energiákat, az olajat, a földgázt, a szenet az elmúlt
100 évben rohamos tempóban felhasználta az emberiség, így ezt
a fogyó és a környezetet is erősen szennyező energiaforrást
más módon kell pótolni. Az iskola tetőszerkezetének dél-nyugati
fekvésű részére mintegy 228 darab panelből álló, összesen
57 kilowatt teljesítményű fotovoltaikus rendszert építettek
be. Mindez éves szinten 2,5-3 millió forintos megtakarítást
jelent.
Más közintézmény energetikai korszerűsítésére is
pályáztak?
– Az elmúlt ciklusban tizenegy épületet újítottunk föl
energetikailag: iskolákat, óvodákat, rendelőintézetet; a polgármesteri
hivatal korszerűsítése pedig most fejeződött be. A jövőben
a járóbeteg-szakellátó, a kulturális központ és a
sportcsarnok felújítását tervezzük, hogy azokat is ellássuk
napelemes kis erőművel.
Medveczky Attila
|
