vissza a főoldalra

 

 

 2015.12.11. 

Közlekedés és közeledés

Látnoknak kellene lennem ahhoz, hogy megjósoljam Szerbia EU-tagságának pontos időpontját

Deli Andor délvidéki származású EP-képviselő közösen szervezett konferenciát a Szerb Gazdasági- és Iparkamarával az Európai Parlamentben „A Nyugat-Balkán összekapcsolása az EU-val – hogyan tovább?” címmel. Deli Andor úgy véli, hogy csupán egy autópálya nem jelent megoldást minden problémára. Ráadásul a vasúti hálózatot nagyon elhanyagolták.

 Nyugat-Balkán alatt csak Szerbiát kell érteni, vagy más országokat is?

 – Nyugat-Balkán egy politikai-földrajzi fogalom, amely a volt Jugoszlávia utódállamait fedi le, hozzá értve ehhez a körhöz Albániát is. Jelen pillanatban a Nyugat-Balkán kifejezés főként a tagjelölt országokra értendő, köztük Szerbiára is, amely a térség legnagyobb és legnépesebb országa.

 Hogyan látja, abból a határ menti térségből, ahol a délvidéki magyarok élnek mennyire nehéz árut, szolgáltatást kijuttatni az EU-ba?

 – Jelen pillanatban is létezik autópálya Belgrádtól a magyar határ irányába, ugyanakkor egy autópálya nem jelent megoldást minden problémára. Sem a személyszállítás, sem pedig az áruforgalom tekintetében. Ez utóbbi vonatkozásában külön fájó pont az a körülmény, hogy a vasúti hálózat nagyon elhanyagolt állapotban van. A bánsági térség önkormányzatai pedig távol vannak ettől az autópályától, és sajnos minden földrajzi közelség ellenére, sem Magyarország sem pedig Románia felé nem rendelkeznek nagy kapacitású, modern közlekedési összeköttetésekkel. Ugyanakkor megemlíthetjük azt a tényt is, hogy a nyugat-balkáni térségen belül is hiányos az az infrastruktúra, legyen az autópálya vagy vasúti pálya, amely megkönnyítené és gyorsítaná a szállítást.

 A nehézséget az okozza, hogy Szerbia nem tagja az uniónak, vagy pedig az infrastruktúra hiánya?

 – A gondok forrása az infrastruktúra hiánya, de mindez könnyebben lenne kiépíthető és fenntartható abban az esetben, ha Szerbia is hozzáférhetne azokhoz a pénzforrásokhoz, amelyek a tagállamok előjogai.

 Éppen az árufuvarozás miatt szervezték közösen ezt a konferenciát a Szerb Gazdasági- és Iparkamarával?

 – Igen. A személyszállítás fontos, de teljesen egyértelmű, hogy a gazdaság csak akkor tud megmozdulni, ha az áruforgalom megfelelő szinten biztosított. A Szerb Gazdasági- és Iparkamara és tagsága számára a szerbiai infrastruktúra hiányosságai milliós károkat, illetve többletköltségeket okoznak. A konferencián a szerbiai cégek képviselője is elmondhatta meglátásait és elvárásait, mind a szerb kormányzat, mind pedig az uniós intézmények irányában.

 A szerbiai pártok mára fölismerték, hogy a közlekedés mennyire fontos téma?

 – Úgy vélem, hogy Szerbiában nincs olyan párt, amely ne vélné úgy, hogy a közlekedés és szállítás rendkívül fontos az ország számára. Ugyanakkor arra volna szükség, hogy a politikai szólamokon túlmenően konkrét, stratégiai és operatív gondolkodás is megjelenjen. Itt elsősorban nem a kormányzati vezetésre gondolok, hanem az alacsonyabb, helyi politikai szintre, ahol nagy az alultájékozottság annak vonatkozásában, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, illetve milyen igényei vannak a gazdaság képviselőinek.

 Az EU-nak, vagy a szerb kormánynak kell meghozni azokat a döntéseket, hogy Szerbiát sikeresen rá lehessen kapcsolni a fő európai közlekedési hálózatokra?

 – A csatlakozási tárgyalások során két fejezetbe összpontosul a közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok kérdése. Az Európai Bizottság ezekre a területekre már elkészítette úgynevezett screening jelentését Szerbiáról, amellyel a szerb és az EU-s joganyagok összehangoltságát értékeli. Ezekből kiviláglik, hogy Szerbia nem áll rosszul, ugyanakkor további lépésekre van szükség a teljes jogharmonizáció érdekében. Ugyanis mindez előfeltétele az EU-s eszközök hatékonyabb kihasználásának.

 A Belgrád–Budapest gyorsvasút korszerűsítése vagy a Szabadka–Szeged vasútvonal projekt mennyiben segíti elő a kitűzött célok elérését?

 – Úgy gondolom, hogy ezek olyan projektek, amelyek megvalósulása nélkül nem képzelhető el az áruszállítás hatékonyságának növelése. Különösen igaz ez a Belgrád–Budapest gyorsvasút esetében. Ugyanakkor nem csak a vertikális, észak–dél irányú vonalak fontosak. A horizontális pályák azok, amelyeken keresztül eljutnak a vállalkozásokhoz, polgárokhoz mindazok a gazdasági előnyök, amelyeket egy fő közlekedési folyosó korszerűsítése jelent. Ezért fontos a Szabadka–Szeged vasútvonal projektje az egész régió számára.

 A konferencián részt vettek az Európai Fejlesztési Bank munkatársai is. Ez az intézmény nem tudná hitelezni a beruházásokat?

 – Mivel az infrastruktúra fejlesztése rendkívül költséges, Szerbia számára különösen fontos bőséges és fenntartható forrásokat találni. A fenntarthatóság elsősorban a különböző kölcsönfelvételi lehetőségek vonatkozásában fontos, hiszen a szerb állami költségvetés állandó megszorításokkal küzd és a Nemzetközi Valutaalap szigorú ellenőrzése alatt áll. Ennek okán az állam kötelezettségvállalási képessége erősen limitált. A másik körülmény, amely jelentősen befolyásolja a helyzetet, hogy az EU-s pénzforrások legjelentősebb hányada a teljes tagság elnyerésétől kezdve lesz majd elérhető Szerbia számára. Ami azonban biztató, hogy az ún. Berlini kezdeményezés köré – amelyet Angela Merkel német kancellár asszony indított útjára 2013-ban és amelynek keretében az idén nyáron a nyugat-balkáni országok miniszterelnökei megegyeztek a folyosók pontos útvonalában – az európai forrásokból 1 milliárd eurós keret áll majd rendelkezésre a jelen európai költségvetési időszak végéig. A bizottság részéről a konferencián is elhangzott a felhívás Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország felé, hogy jól előkészített projektek beérkezését várják az elkövetkező időszakban. Az Európai Fejlesztési Bank pedig ezek előpénzelésében játszhat szerepet.

 Csak gazdasági előnyökkel jár az úgynevezett egységes európai közlekedési folyosóhoz való csatlakozás? A közlekedés fejlesztésével közelebb kerülhet a teljes jogú tagság elnyeréséhez?

 – A tagság elnyerése egy komplex politikai döntés, amelyhez számos feltételnek teljesülnie kell. A közlekedés fejlesztése, a szűk keresztmetszetek felszámolása az EU tagok számára is állandó jelleggel napirenden szereplő feladat. Köztudott, hogy Nyugat-Balkán országainak infrastruktúrája minden szállítási mód tekintetében érett a korszerűsítésre és bővítésre. A mai gazdaság „tempója” és elvárásai nagyon magasak. Ezek az országok nem számíthatnak komoly beruházók megjelenésére, az ipari termelés fellendülésére, ha nem biztosított a termékek gyors és olcsó szállítása. A gazdaság megerősítése nélkül pedig nincs arra garancia, hogy a tagjelölt országok állni tudják azt a nyitott versenyt, amit az EU tagsággal járó nyitott belső piac jelent. Ezért úgy gondolom, hogy a közlekedés fejlesztése, a gazdasági versenyképesség erősítésén keresztül segíti a tagság elnyerését is.

 Mikorra tartja valószínűnek Szerbia EU-csatlakozását, és az milyen előnyökkel jár a délvidéki magyaroknak?

 – A jelenlegi világpolitikai kihívások, a migránsválság és terrorizmusveszély fényében, látnoki képességek kellenének ahhoz, hogy az ember megjósolja Szerbia EU-tagságának pontos időpontját. Ugyanakkor a tagság elnyerése fontos üzenetet tartalmazna és talán véglegesen választ adna arra a kérdésre, hogy Szerbiának hol is a helye az európai politikai színtéren és tisztázódna a viszonya Oroszországgal. A délvidéki magyarság számára pedig ez azért fontos, mert a tagság által Szerbia végleg elköteleződik egy olyan értékközösség, értékrend irányában, amelyhez tartozónak érzi magát magyar közösségünk is.

 

Medveczky Attila