vissza a főoldalra

 2015.12.11. 

Csorja Gergely: Klerikális szocializmus

A magyar kormány és az Iráni Iszlám Köztársaság között a hét elején létrejött megállapodások fontos lehetőséget nyithatnak meg Magyarországnak. A megállapodás beleillik, sőt bizonyos tekintetben megelőzi azt a folyamatot, mely az Egyesült Államok és Irán közeledéséből adódik. A közeledés alapja, hogy Irán és az amerikaiak által felállított iraki kormány is síita, valamint, hogy a szunnita szervezetek elleni harcban – különös tekintettel az ISIS-re – Irán és Amerika érdekei egybeesnek. Irán kikerülhetetlen hatalma a térségnek, olyannyira, hogy ma már részben Irak is ellenőrzése alatt van. Ráadásul az iráni vezetés egyetért Putyinnal abban, hogy Aszadot hatalomban kell tartani Szíriában.

Az Irán elleni szankciók évtizedei alatt az iráni gazdaság nem omlott össze, így a 80 milliós állam egészen életképes gazdaságot hozott létre. Ma már az iráni állam bevételeinek csak 20 százalékát adja az olaj. Igaz, a közel 20 milliós Teherán épületein, az autóparkon, a magas munkanélküliségen és sok mindenen látszik, hogy a szankciók, különös tekintettel Irán kizárása nemzetközi pénzügyi rendszerből és a tőkepiacból, megtették hatásukat.

Persze, hogy ez a hatás hosszútávon inkább előnyös vagy hátrányos, azt nehéz megmondani. Gazdaságilag mindenképpen hátrányos, ezért az iráni hatalom mindent megtesz, hogy a szankciók megszűnjenek.

Irán alapvetően különbözik a többi iszlám államtól. Elsősorban azért, mert a többségében perzsa lakosság kétségtelenül meghatározó kulturális értékekkel jelenik meg a térségben, mentalitását tekintve a tudomány és a művészetek felé nyitott, alapvetően toleráns társadalom. Ennek megfelelően a radikális iszlám irányzat is relatíve gyorsan a háttérbe szorult, és bár ettől függetlenül nekünk, európaiaknak nehezen érthető és sok tekintetben merev az iráni iszlám is, Irán mégis élhető helynek tűnik a többi iszlám államhoz képest.

Ezt az iráni vezetés és lényegében az iráni lakosság is azzal magyarázza, hogy míg az amerikaiak által elfogadott szaúdi vezetés támogatja a szunnita és részben vahabita alapú, általuk terroristának nevezett csoportokat, addig Irán az alapvető emberi értékeket magáénak tudja.

A hivatalos iráni magyarázat szerint Amerika kizárólag azért támadta Iránt, mert Izraellel szemben elismeri a palesztinok jogát saját országukhoz és megkérdőjelezi Izrael jogát a háborús lépések megtételére. Ezt a támogatást a cionista lobbi éri el.

Meglepő, hogy Iránban jelentős zsidóság található és különösebb hátrányok nem érik őket, mint ahogy a keresztényeket sem.

Ebben az értelemben Irán nem tekinthető szélsőséges államnak. Ugyanakkor az iráni iszlám forradalom egy sajátos társadalmi berendezkedést alakított ki. Egyrészt bevezette a mereven értelmezett síita vallási szabályokat és ezeket vallási rendőrséggel tartatta be, másrészt egyfajta államszocializmust alakított ki. Mondhatnók valamiféle klerikális szocializmus jött létre, ahol az államosítás gyakorlatilag az egész gazdaságra kiterjedt, ugyanakkor minden úgy kezdődik, hogy Allah nevében, legyen az szerződés vagy jogszabály.

Az elmúlt években azonban mindkét folyamat megfordult. A vallási szabályok betartatása lényegesen enyhébb, például különösebb nehézség nélkül lehet alkoholhoz jutni a fekete piacon. És megindult a privatizáció is, az állami vállaltok jelentős részét értékesítik. Irán ma semmi másra sem vár, mint hogy a szankciókat eltöröljék, hogy Irán újra bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe.

A változás hatalmas és jelentős pénzügyi potenciállal rendelkező piacot és tulajdonképpen egy egész térséget nyithat meg. Ezt persze nem csak mi magyarok, de más Európai államok is tudják. Ezért a magyar delegáció előtt nem sokkal járt Teheránban az olasz, és a többi sem késik sokáig.

Mégis, azt kell mondjuk, hogy a korábban kényszerűségből elhalasztott, de végül most létrejött legmagasabb szintű magyar–iráni találkozó hatalmas lehetőség hazánknak. Orbán Viktort nemcsak a politikai, de a vallási vezető is fogadta, mely gesztus jelentősége felbecsülhetetlen. Orbán újra jókor lépett, ráadásul kiváló beszéddel erősítette az iráni félben a bizalmat, hogy nem csak egy 10 milliós – hozzájuk képest – törpeállammal, de Európa legstabilabb politikai rendszerével sikerült több megállapodást tető alá hozni. Várjuk a folytatást.