vissza a főoldalra

 2015.12.11. 

Keresztény üzletemberek

Nem a profitot, hanem az embert kell előtérbe helyezni, különben rabszolgákká válunk

November közepén a Müncheni Főkonzulátus védnöksége alatt első ízben találkoztak a német Katolikus Vállalkozók Szövetsége, a BKU (Bund Katolischer Unternehmer) és a magyar ÉrMe Üzleti Hálózat képviselői Münchenben. Hogyan kapcsolódhat össze a profitra való törekvés a kereszténységgel? A gazdasági válság felerősítette-e az érdeklődést a keresztény hiten alapuló szolidárisabb gazdasági elvek iránt? Aki válaszol: Tóth József, az Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke.

 Melyik fél kezdeményezte a müncheni találkozót?

 – Közösen kezdeményeztük a találkozót. Még októberben elmaradt a találkozásunk, amikor a Máltai Szeretetszolgálat megtartotta a Danke Bayern! díszünnepséget, melynek fővédnöke a köztársasági elnök úr felesége volt. Akkor a BKU-val való konzultálást egy szomorú haláleset akadályozta meg. Mivel november 11-én Münchenben tartotta elnökségi ülését a DKU, így ezt az alkalmat választottuk ki.

 A BKU-ba beléphetnek magyar szervezetek is?

 – Nem, hiszen nem nemzetközi szervezetről van szó, hanem a német Katolikus Vállalkozók Szövetségéről. A BKU hosszabb múltra tekint vissza, és ugyanúgy üzleti szervezet, ahogy az ÉrMe, mely a magyarországi katolikus keresztény vállalkozókat tömöríti. Minden országban, ahol katolikus vállalkozók tevékenykednek, működik egy ilyen nemzeti szervezet.

 Mik voltak a főbb napirendi pontok, és miben állapodtak meg a német Katolikus Vállalkozók Szövetségével?

 – Ismerkedési találkozás volt. Konferenciákon, és nemzetközi szervezetekben való közös együttműködés során már volt szerencsénk szegről-végről megismerni a BKU néhány vezetőjét, de szervezeti szinten csak most mutatkoztunk be egymásnak. A novemberi találkozáson megismertettük a német féllel az ÉrMe magyarországi tevékenységét, és ők is elmondták azt, hogy miként működnek Németországban. Ezt követően személyesen bemutatkoztunk. Mindkét szervezetet 9 fő képviselte. Személyes kapcsolatot teremtettünk egymással, amit egy jó hangulatú kötetlen beszélgetés követett.

 Ha azt mondjuk, hogy üzlet, nagyon kevesen gondolnak a keresztény értékrendre. Hogyan kapcsolódik össze a profitra való törekvés a kereszténységgel?

 – Már ez a kérdés is érdekes, mert az üzleti élettel kapcsolatban máris a profitot említi. A neoliberális közgazdaságtan filozófiája ez; Milton Friedman hangoztatta azt, hogy a vállalatnak egyetlenegy kötelessége a profit termelése. Be kell látnunk, hogy ez így nem igaz! Nem azért léteznek a vállalatok, hogy profitot termeljenek, mert akkor nekünk, embereknek kell a profitcélt szolgálni. Ha ezt a filozófiát követjük az üzletben, akkor előbb-utóbb rabszolgákká válunk. A cégek első számú feladata az emberek szükségleteinek kielégítése. S ebből a tevékenységéből származhat profitja. Tehát nem a profitot, hanem az embert kell előtérbe helyezni. A katolikus vállalkozók úgy vélik, hogy kell a profit, de nem azon az áron, hogy az embert – legyen az vállalkozó vagy alkalmazott – szolgává alacsonyítsák le.

 Milyen céllal alapították meg 2000-ben az ÉrMe Üzleti Hálózatot?

 – Azzal szembesültünk, hogy szinte mindenki azt hangoztatta, hogyha céged van, akkor profitot kell termelned. Majd vasárnap elmentünk a templomba, ahol egy másik értékkel szembesültünk. Az ember méltóságáról, a szeretetről, a szolidaritásról, a kölcsönös segítségnyújtásról beszélt a miséző pap. Mindenki számára érezhető, hogy a neoliberális gazdasági filozófia és a keresztény értékek közt hatalmas az ellentmondás. Mi arra kerestük a válaszokat, hogy az üzleti vállalkozást hogyan lehet összekapcsolni a keresztény hittel. Hiszen az ember szabadnak született, feladatunk, hogy a Teremtő velünk szembeni terveit megvalósítsuk életünk folyamán, de ezt úgy kell megtenni, hogy például emberi méltóságában senkit ne bántsunk, ne alázzunk meg. Ezért is hoztuk létre az ÉrMe-t. A másik célunk: ha tudunk egymással üzletet kötni keresztényként, akkor tegyük meg. De ne jótékonysági, hanem piaci alapon. Tehát termékünknek ugyanolyan jónak kell lennie, mint bárki más szabad piacon szereplő árujának. Ezen az alapelven működünk ma is. Meg is fogalmaztuk, hogy az ÉrMe Üzleti Hálózat célja hálót szőni olyan emberek és szervezetek között, akik az üzleti életben a keresztény magyarság alapértékeinek megtartásával vesznek részt, s akik számára természetes, hogy az üzleti életben való részvétel célja nem önmagában az üzleti siker, hanem a szűkebb vagy tágabb környezetükben élő rászorulókkal való szolidaritás anyagi alapjainak megteremtése.  

A gazdasági válság felerősítette-e az érdeklődést a keresztény hiten alapuló szolidárisabb gazdasági elvek iránt?

 – Mindenképpen egy másfajta értékrend felé erősödött meg az érdeklődés, amely egyfajta választ adhat a problémákra a kereszténység, és azon belül is a katolikus álláspont szerint. Sokan belátták, hogy sántít a gazdasági elmélet, ha az emberek lettek a „szolgái” bizonyos szervezeteknek, és nagyjából arról szól az egész életük, hogy mennyi pénzt kell kifizetniük. Azt érzik az emberek, hogy csak azért dolgoznak, hogy a számláikat kifizessék. Tehát egy hihetetlen mókuskerékbe kerültek az emberek, a közösségek, az országok. Minden a pénzről szól. A pénz lett életünk központi eleme. Tehát a válság nagyon jól rávilágított arra, hogy amit addig csináltak az üzleti politikában, az fenntarthatatlan – változtatni kell. A gazdaság nem a társadalom célja, hanem csak egy alrendszere. Nem az a társadalom jó, amely az üzleti érdeket szolgálja ki, hanem amely a közjó megvalósulását tekinti céljának. A történelem során azt a társadalmat, politikai berendezkedést, történelmi pillanatot tekintettük jónak, azt idealizáljuk, amelynek a leginkább sikerült a közjót megvalósítania! És ez nem mond ellent az üzleti érdeknek, sőt ez a hosszú távú üzleti lét alapja is!

 15 év alatt mennyire bővül a hálózatuk?

 – Tizenkét vállalkozás alapította meg az ÉrMe-t, most körülbelül 230 tagot számlálunk. Emellett, ha a nem fizető tagokat, érdeklődőket is beleszámolom, akkor 300 keresztény vállalkozóról beszélhetünk. Nem célunk a hihetetlen gyors bővülés, mert a hálózat nem egy üzleti vállalkozás. Fontos, hogy aki hozzánk belép, annak hozni is kell valamit. No nem ajándékot, hanem vannak olyan programjaink, társadalmi tevékenységeink, melyeknek alapja a keresztény világnézet. És tagjaink is fontosnak tartják, hogy szabadidejüket feláldozva tegyenek valami nemeset a társadalomért. Azok a tagok, akik csak az üzleti lehetőséget tartották mindennél előbbre valónak, előbb utóbb eltávoztak tőlünk. Maradtak azok, akiknek fontos az, hogy vállalkoznak, valamilyen nyereségre szert tesznek, és ebből a nyereségből vissza is juttatnak valamit a társadalomnak.

 Önök kizárólag üzlettel foglalkoznak, vagy részt vesznek oktatási programokban is?

 – Tudvalévő, hogy minden vállalkozó hatással van a társadalomra. Embereket foglalkoztat, kultúrát teremt – adott esetben termelési kultúrát –, termékeket bocsát ki, nyereséget termel. Ezért erkölcsi kötelességünk, hogy visszajuttassunk a nyereségből valamit a társadalom felé. Egyrészt adózunk; a legmagasabb adót a vállalkozó fizeti meg. Emellett szociális, segítő tevékenységeket is végzünk. Elindítottuk a Magyar Püspökkari Konferenciával a Katolikus Társadalmi Napokat, ami nagy sikert aratott. A siker titka pedig abban rejlett, hogy a társadalmi igényhez társítottuk a vállalkozói profizmust. Hiszen tagjaink között számos marketingcég és rendezvényszervező vállalkozó működik, így tudjuk azt, miként kell egy fesztivált jól megszervezni. Az oktatásra vonatkozó kérdésére a válasz: elindítottuk, és részben mi üzemeltetjük a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzést a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán, ami azért sikeres, mert hitelesen tudunk beszélni a gazdaságról, de nem tanárként, elméleti szinten, képleteket a táblára felírva oktatunk, hanem a napi problémákat is megbeszéljük a diákokkal. A Corvinus Egyetemen elindított képzéseinkben is több mint 100 diák vesz részt. Arra keressük a válaszokat, hogy a döntési szituációkban hol nyer teret a keresztény értékrend. Az oktatási programunkon belül a másoddiplomások képzését támogatjuk, mentoráljuk is a fiatalokat. Emellett nagyon sok jótékonysági programban veszünk részt. Évente Karácsony előtt árverést tartunk, amikor is a tagok a saját maguk által hozott termékeket teszik ki az asztalra, s azokat mi magunk vásároljuk meg. S kiválasztjuk azokat a jó ügyeket, amelyeket az árverés bevételéből támogatni kívánunk. Négy fő célt támogatunk: a hátrányos helyzetűek táboroztatását, határon túli gyermekek magyarországi üdültetését, a templomépítést és a magyar kultúra terjesztését.

Medveczky Attila