|
 2015.12.11.
Több pénz a bölcsődei
diplomás nevelőknek
Itthon hosszabb ideig kapnak támogatást a gyermekes családok,
mint Németországban
Együttműködési
lehetőségekről és a fiatalok aktivitását ösztönző kezdeményezésekről
tárgyalt Novák Katalin államtitkár asszony Berlinben, majd részt
vett a Német–Magyar Ifjúságért Egyesület kuratóriumának
első, alakuló ülésén a Bundestagban. Mint elmondta: a
szervezet olyan programokat támogat, melyek fókuszában a magyar
és német fiatalok együttműködése, kapcsolatépítése áll.
Mi volt az apropója berlini hivatalos útjának?
– Német magánszemélyek kezdeményezésére, a magyar
kormány támogatásával, az év elején létrejött a Német–Magyar
Ifjúságért Egyesület a két ország közötti barátság további
erősítésére. A társaság kuratóriumának tagjai különböző
területeket képviselnek, a parlamentet, a kormányt, a vállalatokat,
a médiát és a sportot. Felkérést kaptam a kuratóriumi tagságra,
melyet örömmel elfogadtam, és Berlinbe utaztam az alakuló ülésre
a Bundestagba, hogy megbeszéljük az eddig elért eredményeket,
és jövőbeni terveket, közös célokat határozzunk meg.
Kikkel tárgyalt, és milyen témában?
– A kuratóriumi ülés előtt találkoztam dr. Ralf
Kleindiekkel, a Család-, Idős-, Nő- és Ifjúságügyi Minisztérium
államtitkárával, akivel a közös demográfiai kihívásokról,
de a család- és ifjúságügyi területen tett lépésekről is
szó esett. Így például beszéltünk a gyed extrához hasonló
Németországban bevezetett Elterngeld Plusról. Találkoztam továbbá
Michael Reiffenstuellel, a német Külügyminisztérium kulturális
diplomáciáért felelős helyettes vezetőjével, akinek beszámoltam
a Jugendwerk eddigi eredményeiről, így például a nyáron
Magyarországon rendezett nagy sikerű ifjúsági táboráról.
Együttműködési lehetőségekről és a fiatalok aktivitását
ösztönző kezdeményezésekről beszéltünk.
Németország – területéhez mérten – ugyanolyan
demográfiai problémákkal küzd, mint Magyarország?
– Németországban
a termékenységi arányszám az utóbbi évtizedben 1,3-1,4 körül
alakult, ezáltal az EU28-tagországokban az alacsony termékenységű
országok között foglalt helyet. Annak ellenére, hogy a természetes
fogyás jelensége évek óta megfigyelhető, az ország népessége
folyamatosan emelkedik, a bevándorlásnak köszönhetően. Komoly
demográfiai problémát jelent az országban a tudatos
gyermektelenség kérdése. A Kelet- és Nyugat-Németország közötti
különbségek ugyan demográfiai szempontból is csökkentek az
újraegyesítést követően, keleten még mindig valamelyest
jellemzőbb a korai gyermekvállalás, kevésbé jellemző a
tudatos gyermektelenség, és magasabb a párok által tervezett
gyermekek száma.
Mennyiben különböznek a demográfiai kihívásokra
adott magyar és német válaszok?
– Mindkét országban biztosítási jogviszonyhoz kötött
ellátások vannak, azonban Magyarországon hosszabb ideig részesülhetnek
támogatásban a gyermeket nevelő szülők. Németországban az
anyasági ellátást a szülés előtt hat hétig, és a szülés
után nyolc hétig folyósítják. Németországban a kisgyermekek
nappali ellátását széles körű intézményrendszer biztosítja,
ide tartoznak a bölcsődék, az óvodák, a szülő–gyermek
centrumok mellett a családi napközik (Hort), pótmamák (Tagesmütter)
és egész napos iskolák is. Mindezek azt a lehetőséget kínálják
a fiatal pároknak, hogy a „gyermek vagy hivatás” helyett a
„gyermek és hivatás” megoldását tudják választani.
Magyarország is arra törekszik, hogy az ellátások széles körét
biztosítsa, és ezáltal megadják az anyák számára a választás
szabadságát a munka melletti gyermeknevelésre. 2016 januárjától
már a gyermek féléves kora után (a csed lejártakor) is
visszamehet a szülő dolgozni az ellátás igénybevétele
mellett.
Miben állapodott meg német kollégájával?
– Megállapítottuk, hogy a sok hasonló kezdeményezés
tapasztalatairól, az összekapcsolódási pontokról érdemes és
fontos egy még aktívabb párbeszédet folytatni a két ország között.
A szakmai együttműködés megerősítése érdekében összehangoljuk
a szaktárcák munkáját.
Szóba kerültek az idén alapított Német–Magyar Ifjúságért
Egyesület eddigi eredményei is?
– Természetesen, mindkét találkozáson szóba kerültek.
A magyar kormány támogatja a kezdeményezést. Fontos, hogy ezt
az illetékes német minisztérium, valamint a német külügyminisztérium
felé is jelezzük. Így tudjuk az egyesületet sikeresebbé
tenni, kapcsolódási, támogatási pontokat, támogatókat találni,
hogy minél több közös projekt és program jöjjön létre,
mellyel elősegítjük a magyar és német fiatalok közötti
kapcsolatot, barátságot.
Térjünk rá a hazai témákra. Hogyan változik a bölcsődei
modell 2017-től?
– A legutóbbi törvénymódosítás értelmében a
gyermekjóléti alapellátások közül a 3 éven aluli gyermekek
számára biztosított gyermekek napközbeni ellátásának ellátási
formái bővülnek. A tervezet szerint a bölcsődei ellátás területén
a „klasszikus” bölcsőde mellett bevezetésre kerülne három
új ellátási forma: a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde
és a családi bölcsőde. A bölcsődei ellátás biztosításának
ellátási formája attól függ, hogy ki és hol biztosítja a
szolgáltatást, illetve az adott településen milyen igény, szükséglet
jelentkezik a 3 éven aluli gyermekek ellátására.
Jelenleg nem minden településen működik bölcsőde.
Hogyan oldják meg ezt a problémát?
– Az intézkedés
célja, hogy minden településen elérhető legyen a gyermekek
napközbeni ellátása, ahol erre igény jelentkezik. Az intézkedés
következtében a 10 ezer fősnél kisebb települések tekintetében
(ahol eddig nem volt kötelező a bölcsőde működtetése) is köteles
lesz az önkormányzat a 3 éven aluli gyermekek ellátására, ha
arra legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik vagy a
településen a 3 éven aluli gyermekek száma meghaladja a 40 főt.
A települési önkormányzatok kötelezettségük teljesítését
a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások
bármelyik formájának (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde,
családi bölcsőde) biztosításával, önállóan, társulásban,
nem állami vagy egyházi fenntartóval ellátási szerződés útján
is eleget tehetnek. A települési önkormányzatoknak kellő felkészülési
időt biztosítva 2018. december 31-éig kell eleget tenniük kötelezettségüknek.
A többféle bölcsődének más lesz a fenntartója?
– A bölcsődei ellátás különböző formáit bármely
fenntartó (állami, nem állami, egyházi) létrehozhatja. A 3 év
alatti gyermekek ellátásának kötelezettsége azonban a települési
önkormányzatokat érinti. Ugyanakkor a jogszabály nagyobb
rugalmasságot enged a tekintetben, hogy e feladat ellátásának
az önkormányzat saját maga önállóan, társulásban vagy ellátási
szerződés útján tesz eleget. Az ellátási szerződés értelmében
a bölcsődének az lesz a fenntartója, akivel az önkormányzat
szerződést köt, akin keresztül ez a szolgáltatás működik.
A 3 éven aluli gyermekek ellátását megszervező fenntartó (állami,
civil, egyházi fenntartó) a központi költségvetésből támogatásra
lesz jogosult.
Mi lesz a családi napközik sorsa?
– A 3 év alattiak ellátására a családi napközik átalakulhatnak
családi bölcsődévé vagy napközbeni gyermekfelügyeletté, e
tekintetben a családi napközi fenntartója dönthet. A jelenleg
működő családi napközik tehát nem szűnnek meg, hanem átalakulnak.
A rugalmasságuk ugyanúgy megmarad, mint korábban, csak az
elnevezésük változik. Több lehetőség lesz az új szabályozás
alapján, mint korábban, és lehetővé tesszük azt is, hogy a
fejlesztési forrásokból létrejött családi napközik, amelyek
átalakulnak napközbeni gyermekfelügyeletté a fenntartási időszakban,
amennyiben állami támogatásban részesült továbbra is biztosított
lesz a költségvetési forrás. A 3 év feletti gyermekek ellátását
sem szüntetjük meg, hiszen a továbbiakban is lehetőség lesz
egészen 14-éves korig ellátni a gyermekeket úgy, hogy sokkal
nagyobb rugalmasságot engedünk, így például nem kell az óvodás
korú gyermekek ellátásához óvodapedagógust alkalmazni, nem
kell segítő személy, illetve a sajátos nevelési igényű
gyermekek ellátását egészen 16 éves korig lehetővé tesszük.
Az önkormányzatok kapnak-e a bölcsődeépítéshez
elegendő forrást?
– A 2015–2016-ban kiírásra kerülő Versenyképes Közép-Magyarország
Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program pályázati konstrukciók keretén belül lesz
lehetőségük az önkormányzatoknak fejlesztési forrásokhoz
jutni, illetve új intézményeket létrehozni, vagy a jelenlegit
bővíteni, korszerűsíteni. Jelentős forrás, mintegy 100 milliárd
forint áll rendelkezésre bölcsőde és óvoda fejlesztésére
az említett VEKOP és TOP keretein belül.
Tudják-e növelni a bölcsődei diplomás nevelők jövedelmét?
– A pedagógus életpálya kiterjesztése a jelenlegi bérezéshez
képest nemcsak növekményt jelent majd a bölcsődében felsőfokú
végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők részére, hanem
egy olyan előmeneteli rendszer bevezetését is, amely figyelembe
veszi az adott dolgozó iskolai végzettségét és a pályán eltöltött
időt is. A pedagógus életpálya kiterjesztésével 2016. januártól
átlagosan havi nettó 40-60 ezer forinttal is többet kaphatnak a
felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők.
Miként bővülne az ingyenes gyermekétkeztetésbe
bevontak száma?
– A kormány elkötelezett a rászoruló gyermekek helyzetének
javítása iránt. A kormány döntése alapján 2015. szeptember
1-jétől jelentősen, mintegy három és félszeresére – 92
ezerről körülbelül 318-321 ezerre – emelkedett a bölcsődében
és óvodában ingyenes étkezésre jogosult gyermekek száma.
Eddig csak a szociálisan leginkább rászoruló gyermekek – az
összes érintett alig több mint egynegyede – étkezhettek
ingyen, emellett a nagycsaládban (3 vagy több gyermekes háztartásban)
élő, vagy súlyosan beteg, illetve fogyatékkal élő gyermekek
fél áron ehettek, azonban a többségnek a teljes árat kellett
megfizetnie. Szeptembertől az addig fél áron étkező gyermekek
szülei is mentességet kaptak, továbbá azoknak sem kell fizetniük,
akik családjában az egy főre eső nettó jövedelem a minimálbér
130%-át, 2015-ben 89 408 Ft-ot nem haladja meg.; így az
ingyenesen étkezők aránya 90%-ra emelkedett, és csak a
legtehetősebb, az átlag feletti jövedelmű 10%-nak kell továbbra
is fizetnie. Az ingyenes nyári gyermekétkeztetésben részesülő
gyermekek száma a 2014-es 124 ezerről 2015-re tovább
emelkedett, közel 142 ezer főre. Közöttük mintegy tízezerrel
több rászoruló gyermek étkezhetett idén nyáron, mint
2010-ben. A gyermekétkeztetés egyre jelentősebb helyet foglal
el a gyermekek számára biztosított természetbeni ellátások között
– a bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése
és a gyermekétkeztetésre fordított növekvő költségvetési
forrásokra tekintettel is.
A gyermekétkeztetés
szabályozása a jövő évtől kiterjed az iskolai szünidő,
valamint a bölcsőde és óvoda zárva tartása esetén biztosítandó
szünidei gyermekétkeztetésre is, melyre a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult gyermekek, közük a hátrányos,
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lesznek jogosultak
ingyenesen. A települési önkormányzatok a többi gyermek számára
– különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosult gyermekek számára – szintén biztosíthatnak a nyári
szünidőben ingyenes szünidei gyermekétkeztetést. A Magyarország
2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény
2. számú mellékletének III. 5. pontja összesen 71 740 millió
Ft előirányzatot biztosít a települési önkormányzatok részére
az intézményi gyermekétkeztetés, valamint a rászoruló
gyermekek intézményen kívüli étkeztetésének egyes kiadásaihoz.
Az eddigi 3 milliárd forint helyett jövőre 4,5 milliárd
forintot fordít a kormány a hátrányos helyzetű gyerekek
tavaszi, nyári, őszi és téli tanszünetekben történő étkeztetésére.
Előzetes adatok alapján a szünidei gyermekétkeztetés a bölcsődébe,
óvodába, iskolába járó hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek esetében várhatóan mintegy 207 ezer főt érint.
Végeztek-e arra vonatkozólag hatástanulmányokat, hogy
ezek az intézkedések mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy több
gyermek szülessen Magyarországon?
– Minden egyes előterjesztés esetében feltétel egyrészt
a hatásvizsgálat elvégzése, amely többek között a gyermekes
családok helyzetére gyakorolt hatások figyelembe vételét is
magában foglalja, másrészt az érintett szakmai és civil
szervezetek széles körének bevonását is előírja a vonatkozó
szabályozás a társadalmi egyeztetés keretében. Ezzel a
szakma, az érintettek véleményét is megismerhettük az előkészítés
során.
Medveczky Attila
|
