vissza a főoldalra

 

 

 2015.12.18. 

Útra kel a múzeum

Zárva tartásunk idejére vándortárlatokat tervezünk a határon túlra

A Néprajzi Múzeum 1974-ben költözött az egykori Igazságügyi Palota keleti szárnyába. Most a Liget-program tervei szerint az intézmény újabb költözés előtt áll. Meddig látogatható a múzeum? Hol lesz az új épület? Hogyan tudják megoldani a biztonságos költözést? – többek közt ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Kemecsi Lajos főigazgatót.

 A Városligetben megvalósítandó öt múzeumi épületre 2014 februárjában írtak ki építészeti tervpályázatot. Decemberben arról tudósítottak, hogy a Néprajzi Múzeumot francia, a Magyar Zene Házát japán, a Magyar Építészeti Múzeumot és a Fotómúzeumot magyar építészek tervezhetik. Ki döntött úgy, hogy mégsem a nyertes francia terv alapján épül föl a Néprajzi Múzeum, hanem meghívásos tervpályázatot írnak ki?

 – A tavaly kiírt és nyílt pályázat győztese egy francia cég volt. A pályázat speciális jellemzőjére a cég érdemben jól reagált: a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára tervezte az épületet, ami az elhelyezést kihasználva – kis túlzással – L alakú lett volna. Arra is ügyeltek, hogy ne sérüljön a közelben lévő platánfákkal tarkított gyönyörű park. Közben megváltozott a Liget-projekt koncepciója, és kikerültek belőle egyes korábban oda tervezett múzeumok. Ezért már „múzeumligetről” nem is célszerű beszélni – viszont a projektbe plusz elemek kerültek. Ilyen például a cirkusz, amelynek az elhelyezését még pontosítani kell, és az éppen az említett sarkon eredetileg állt színház visszaépítése. Így nyilvánvaló, hogy a Néprajzi Múzeumnak új helyet kellett keresni. Ezt meg is találták az Ötvenhatosok terén, így nem ott lesz a jövőben az eredetileg az emlékmű mellé tervezett Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum. Az L alakú épület-terve így dugába dőlt, mert hosszanti épülettervezést kell biztosítani. A meghívásos pályázatra azért került sor – okulva az Új Nemzeti Galéria megismételt versenyéből –, mert az sokkal gyorsabb. A meghívásos pályázaton magyar és nemzetközi résztvevők együttesen vesznek részt.

 Az új tervpályázat kiírásával mennyire módosult a költözésük az eredeti elképzelésekhez képest?

 – A megvalósítás realitását segíti, hogy a céldátum 2018-ról 2019-re módosult. Nem lesz nagy késés az eredeti elképzelésekhez képest, körülbelül háromnegyed évet jelent a módosított határidő. Számunkra ez a vázolt ütemezés megnyugtató és vállalható is, ha a kiállítás-tervezéseket és az intézményi költözést vesszük figyelembe. Tehát az átadásra a Liget-projekt második ütemében kerül sor.

 Változtattak-e az új épület koncepcióján?

 – Az az idő, ami a tavaly bejelentett győztes francia terv és a változást bejelentő kormánydöntés között eltelt, elegendő volt a koncepció pontosítására. Változatlanok maradtak az alapterületi igények például a múzeumpedagógiai foglalkoztatókkal és a kiállítóterekkel kapcsolatban. De rájöttünk a francia terv ismeretében, hogy jobban ki kell hangsúlyozni azt: hogyan lehet az említett tereket a legjobban megközelíteni, mert nem szeretnénk, ha a például diákcsoportok és a tudományos konferencia résztvevői zavarnák egymást. Tehát pontosítottuk a tervet, de alapvetően nem változtattunk rajta.

 Ha egy család elköltözik egy másik lakásba, akkor nagyon ügyel a tárgyak biztonságos szállítására. A múzeum esetében, gondolom, ez kiemelten lényeges.

 – Azért örülök ennek a kérdésnek, mert általában a sajtó és a közvélemény a kiállításokkal azonosítja a múzeumokat, holott bennük jelentős kutatómunkát is végeznek, és óriási értékeket őriznek. Közép-Európa legnagyobb néprajzi szakkönyvtárát működtetjük, több millió oldalnyi archívumunk, több százezres fotótárunk van, és ezeket is mind költöztetni kell a több mint 200 ezernyi műtárgy mellett. Ehhez nagyon jól elő kell készíteni a költözési folyamatot, szakemberek által kidolgozott módszertannal – ami nem is olcsó, de szerencsére a szaktárca a költöztetésre célzott forrást biztosít. A Szabolcs utcában elkészülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ őrzi majd minden egyes műtárgyunkat 2018-tól. Kidolgoztuk, hogy a gyűjtemény egyes tárgyait hogyan kell csomagolni, szállítani. Egyes külföldi adatok a költöztetés kapcsán hét-tíz százalékos műtárgyveszteségről számolnak be, mi viszont arra törekszünk, hogy ne legyen 1%-os kárunk sem.

 Meddig látogatható a múzeum?

 – 2016-ban még az eddigi színvonalon kívánjuk kiszolgálni a közönséget. Addig is szervezzük szokásos tárlatainkat, például a közelmúltban nagy sikerrel zajlott World Press Photót. Jövő év végére tervezzük a Kossuth téri épületünkben az utolsó nagy időszaki kiállítást, mely egy lábbeli-válogatás lesz, jelképezi a közelgő költözést, a múzeum útra kelését. Ezt 2017-ben még lehet látogatni, miként a megújult, műtárgyösvénnyel bővített állandó kiállítást is. Tehát úgy tervezem, hogy 2017-ben már nem nyitunk új tárlatot, mert az nagyon sok erőforrást, energiát kötne le. Ameddig csak lehet, fogadjuk a látogatókat, és csak 2017 végén zárnánk be. 2019-ben pedig már az új helyszínen megnyílt múzeumot lehet megtekinteni.

 Ez a kétévnyi bezárás mekkora bevételi kieséssel jár?

 – Ez is egy fontos szempont, de ha azt vizsgáljuk, hogy világszerte hogyan is zajlanak a múzeumi költözések, akkor azt láthatjuk, hogy a két év bezárás nagyon rövid idő. A jegybevételünkből származó kiesést pedig a tervek szerint a fenntartó kompenzálja.

 Elképzelhető, hogy 2017 végétől külső helyszíneken tartanak majd rövid ideig látogatható kiállításokat?

 – Összeállítottunk gyűjteményeinkből egy olyan kínálati palettát, mely által – a Balassi Intézettel együttműködve – határon túli és magyarországi időszaki tárlatok szervezhetők. Tehát lesznek vándortárlatok külföldön, vidéken egyaránt. Tíz olyan kiállítást terveztünk, mely a magyar népi kultúrát, és a fotóanyagunk egy részét mutatja be a határokon kívül és Magyarországon.

 

Medveczky Attila