vissza a főoldalra

 2015.12.18. 

Háború minden fronton

Magyar kormányzati tisztségviselők (államtitkárok, minisztériumi vezetők) az utóbbi hetekben visszatérően hangoztatják sajtószerepléseikben, hogy az új lengyel kormány nagyon erősen rokonszenvez az Orbán-kabinet célkitűzéseivel. Valóban, a Jog és Igazságosság (PiS) által létrehozott kormány számos kérdésben követendő mintának tekinti a budapesti vezetés lépéseit, az elmúlt öt évben hozott döntéseit. Az új varsói kormány határozottan egy húron pendül velünk, magyarokkal. Többek között a multinacionális kereskedelmi hálózatok megadóztatásának gondolatát is a második Orbán-kormánytól kölcsönözte. Az elmúlt hetekben (a PiS az október 25-i választások során győzedelmeskedett) a varsói illetékesek jogalkotási előkészítő lépéseket is tettek az új adónem bevezetése érdekében. A 250 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek megadóztatásáról van szó, és ez az előzetes számítások szerint 3,5 milliárd zloty többletet hozhat az államháztartás számára.

Természetesen a kereskedelmi hálózatok sem tétlenkednek – cseppet sem meglepő módon tiltakoznak, mert féltik a tisztességtelen mértékű hasznukat. A legfrissebb hír szerint a lengyelországi hipermarketeket irányító multik összefogtak egymással, hogy közösen megakadályozzák az adó kivetését. Nyilvánosan hadat üzentek a kormánynak. Létrehozták a Lengyel Kereskedelmi Fórumot, amely a legjelentősebb, lengyel tőkére épülő kereskedelmi láncokat fogja össze. Hatásvadász módon azzal érvelnek, hogy a forgalom két százalékára tervezett adót elsősorban a hazai kereskedelem szenvedné meg, miközben a nagy külföldi cégek gond nélkül átvészelnék a változást. Becsületükre szól, hogy a tiltakozás mellett egy saját adójavaslattal is előálltak, melyet egy parlamenti bizottsági ülésen terjesztettek elő: az adó kivetésekor teljesen figyelmen kívül hagynák az üzlet méretét, és minden kiskereskedelmi üzletet adóalannyá tennének. Még az internetes áruházakat is. Vagyis a multik azt akarják, hogy a 3,5 milliárd zlotys adóbevételt ne csak ők dobják össze, hanem az összes élő és mozgó kereskedő együttesen. Indoklásuk szerint ezáltal nehezebbé válna a lengyel földön szerzett nyereség külföldre menekítése, és megfékeződne az újabb külföldi üzlethálózatok erőszakos terjeszkedése.

A nyugati balliberális körök persze nem nyugszanak bele a varsói és a budapesti kormány kölcsönös rokonszenvébe: aki Orbán Viktorral és a magyarokkal szimpatizál, annak bűnhődnie kell… Ennek megfelelően a nemzetközi liberális sajtóban mindjárt a PiS-kormány megalakulása után beindult a lejárató kampány. Legutóbb a svájci Neue Zürcher Zeitung múlt vasárnapi számában látott napvilágot egy gyalázkodó cikk. A lap arról károg, hogy „veszedelmes autokratikus trendek tapasztalhatók Lengyelországban”, azaz a Beata Szydlo vezette új kormány veszélyezteti a demokráciát. Régi nóta ez, s csupán annyi történt, hogy az Orbán Viktorra és a Fideszre alkalmazott mocskolódást áthangszerelték Beata Szydlo és a PiS nevére. A lap szerint az a tény, hogy a PiS javaslatára Andrzej Duda államfő kinevezett öt új alkotmánybírót, „arcátlan eljárás”, és az egész Európai Unió számára „figyelmeztető jelzés”. A valóságban annyi történt, hogy a lengyel alkotmánybíróság öt tagjának megbízatása lejárt, és a kormánypárt a törvényeknek megfelelően felterjesztette az államfőnek az új jelöltek névsorát. Az államfő pedig beiktatta őket. A Neue Zürcher Zeitung szerzője arról is értekezik, vajon miért nyerte meg az októberi választásokat a PiS. A bértollnok szerint három magyarázat adható: a nemzetközi menekülthullám felkorbácsolta a lengyel társadalom indulatait; a migrációs válság erőtlen, téves uniós kezelése csalódottá tette a választópolgárokat; a nyugati uniós országok és Lengyelország között jelentős életszínvonalbeli különbség tapasztalható, és ez kormányváltást idézett elő. A svájci lap szerint mindez a „nacionalizmus erősödéséhez vezet” Lengyelországban, márpedig a nacionalizmus egy liberális szemében roppant veszedelmes és elítélendő. A liberális politikai elemzők szívesen hasonlítják a PiS-t a Fideszhez, és a svájci lap is kijátssza ezt a kártyát. Az Orbán Viktorra szórt rágalmakat és gyalázkodást most a PiS-re is irányítják. Különböző internetes gazdasági oldalakon és blogokban összehasonlításokat gyártanak a magyar és a lengyel kormány gazdaságpolitikájáról. A varsói tőzsde „érdekes módon” hirtelen gyöngélkedni kezdett, és persze ezt is a PiS intézkedései elleni érvként használják. Amúgy magától értetődő, hogy az efféle svájci cikkeket bizonyos magyar sajtótermékek boldogan szemlézik, két kézzel kapnak utánuk. Például a Privátbankár.hu című világhálós oldalon is olvasható egy ismertetés a svájci lap írásáról – a megfelelő liberális hangulatkeltő elemmel: a PiS választási győzelme kapcsán beillesztettek egy fényképet, amelyen az látható, hogy az egyik szavazókörben egy szerzetes éppen bedobja a voksát az urnába. A fotó alá pedig odaírták: „Egy apáca adja le szavazatát október 25-én.” Az internetes lap ezzel azt üzeni: lám csak, a PiS a katolikus egyház és az ókonzervatív erők támogatásával győzhetett. Márpedig egy modern balliberális szemében kevés nevetségesebb, elavultabb társadalmi jelenség létezhet, mint a történelmi egyházak, főként a katolikus. Hát még egy öreg apáca…

Az adónemek, a multinacionális cégek és a balliberális média frontja mellett az államhatárokon is valóságos háború zajlik – még ha éppen nem dörögnek is a fegyverek. A legtekintélyesebb lengyel lap, a Rzeczpospolita hétfői számában arról olvashatunk, hogy Lengyelország nagyon komolyan megerősíti déli és keleti határának védelmét, tekintettel a nemzetközi migrációs útvonalak állandó változásaira. A szakértők egyetértenek abban, hogy három hónap múlva, jövő év tavaszától a migrációs útvonal a Balkánról áttevődik Ukrajna felé. A magyar, a horvát, a szerb és immár a macedón államhatár lezárása után az ázsiai tömeg csak északkeleti irányban, Ukrajnán keresztül indulhat Nyugat-Európa felé. A lengyel határőrség egyik vezetője szerint „sok jel utal arra, hogy a bevándorlók mostantól a hosszabb és nehezebb útvonalat választják”, ezért időben fel kell készülni az új forgatókönyvre. Ennek érdekében a lengyel határőrség 23 millió euró értékben vásárolt új felszerelést: hőkamerákat, terepjárókat, megfigyelő drónokat, robotrepülőgépekként is használható vitorlázó repülőket. A határőröket hosszú csövű lőfegyverrel is ellátják, az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi terület határára pedig tizenkét, egyenként 35- 50 méter magas megfigyelőtornyot emeltek. Az ország keleti határát jelenleg nyolcezer határőr védi.

Zsille Gábor