vissza a főoldalra

 

 

 2015.12.18. 

Az űrtevékenység Magyarországon szélesebb körű, mint hinnénk

Magyar asztronauták is utazhatnak a világűrbe

Több évtizedes együttműködés után hazánk az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává vált. Megtérülő befektetés számunkra a csatlakozás? Egyetemek, vállalkozások is részt vesznek az ESA programjaiban? Aki válaszol: Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

 Milyen előnyökkel jár az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás?

 – A csatlakozás, amellett, hogy új alapokra helyezi a globális csúcstechnológiai piacon eddig is fontos eredményeket felmutató hazai űripart, pozitív hatással lehet a hazai munkahelyteremtésre is. Hiszen a tagság által a nagy volumenű, átfogó programokba bekapcsolódhatnak a magyar kis- és középvállalkozások, az egyetemi és akadémiai kutatóintézetek, továbbá az ipari beszállítók is. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, valamint a magyar vállalkozások versenyképessége, mindez pedig segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.

 Meghozta gyümölcsét az ESA-val való több évtizedes együttműködés?

 – Az űrtevékenység Magyarországon szélesebb körű, mint hinnénk. Az űrbe eddig több mint 100 magyar fejlesztésű műszer került ki. Mára több mint ötven kis- és középvállalkozás, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban. Eredményeik olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, az orvostan, a navigációs alkalmazások. 2003 óta 125 szerződést kötött az Európai Űrügynökség a magyar űripar és űrkutatás szereplőivel. Sok izgalmas kutatás és fejlesztés folyik már most is.

 Mondana ezekre példákat is?

 – A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE hallgatóiból álló kutatócsoport nemrégiben egy ballisztikus rakéta fedélzetén folyó kísérletben vett részt. A hallgatók egy olyan új, rendszeres kozmikus sugárzást mérő eszköz kifejlesztéséhez járultak hozzá, amelynek eredményei később a polgári repülés számára is hasznosak lehetnek. A svéd kutatók által vezetett programban a REXUS 17 rakéta fedélzetén idén március 17-én a csapat sikeresen elvégezte a kísérletet. Az eredmények rendkívüliek – első alkalommal sikerült ugyanis geomágneses vihar idején ilyen mérést végezni. A távközlés terén hosszú idő óta kiemelkedő sikereket mutat fel a magyar űripar. Adóvevő egységeket gyártunk például a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, és az India által elindított és sikeresen működő Mars szondához is. A Rosetta üstökös kutató űrszondájának hazai fejlesztései is mérföldkőnek számítanak a magyar űrtevékenységben. A MASAT–1 műhold, amely a Budapesti Műszaki Egyetemen készült, 1061 napig működött és keringett a Föld körül, míg élettartama végével visszazuhant a légkörbe és elégett. Ezzel, tudomásunk szerint, a világon a leghosszabb élettartamú, úgynevezett CubeSat-szabvány szerinti műholdként vonult be az űrtörténelembe. A kis műholdas platformok fejlesztésében így kiváló magyar szaktudás halmozódott fel, amely az ESA-csatlakozás keretében tovább vihető és új piaci igényekre reagálhat.

 Anyagilag is megérte a csatlakozás?

 – Igen, mert csatlakozásunk egyben megtérülő befektetést jelent, hiszen az Európai Űrügynökség által kiírt pályázatokon ezentúl a hazai űripar szereplői is részt vehetnek. A Magyarország tagsági viszonyából eredő éves befizetési kötelezettség két fő részből áll: a kötelező programokra szánt hozzájárulásból és az önkéntes programokhoz történő hozzájárulási elemből. Minden tag a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján kalkulált összeg mértékéig köteles hozzájárulni az ESA működéséhez, kötelező tudományos programjaihoz, amely esetünkben a jövő évre 5 millió eurónak megfelelő összeget jelent. Ezt és az önkéntes programokra befizetett összeget is szinte teljes egészében visszapályázhatják a hazai vállalkozások és kutatóhelyek. A szokásos ESA-pályázatok mellett, melyekre a magyar szereplők pályázhatnak, megállapodásunk alapján az első hat évre szóló felzárkóztatási időszakban az ESA külön pályázatot is kiír kifejezetten a magyar szereplők számára, amelyet tartalmi és működési szempontból egy munkacsoport felügyel.

 A magyar űripar szereplői tisztában vannak a tagság nyújtotta lehetőségekkel?

 – Az ESA-hoz való csatlakozás számos előnyt kínál a magyar űripar szereplői számára. A jelenlegi résztvevők már elég jól ismerik a szakterületet és nyitottak új szereplőkkel együttműködni, amely igen fontos az űripari szabványok elsajátításában és a csúcstechnológiai területekre jellemző speciális ismeretek feltárása miatt. Szeretnénk, ha minél többen tájékozódnának erről és élnének a lehetőséggel, ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium információs napokat szervez a szakma részére a már az iparágban tevékenykedő vállalkozások és új érdeklődők bevonásával. Elsőként 2015. december 9-én, a győri Széchenyi István Egyetemen, majd 2016 elején Budapesten, az NFM-ben és Debrecenben.

 Elképzelhető, hogy hamarosan magyarok is kijutnak a világűrbe?

 – Farkas Bertalan épp 35 évvel ezelőtt indult el küldetésére. Ez az űrutazás nemcsak azért jelentős, mert a magyarokat a világon hetedikként beemelte az „űrhajós nemzetek” sorába, hanem azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig ható fejlődési irányait is. A Szaljut 6 űrállomáson egy hét alatt elvégzett magyar kísérletek bebizonyították, hogy a magyar tudósok és műszaki szakemberek képességei a földön túl is megállják a helyüket. Elég csak a Pille nevű sugárzásmérő műszerre gondolnunk, amelyet az MTA Atomenergia Kutatóintézete kifejezetten Farkas Bertalan űrutazására fejlesztett ki. A műszer a mai napig annyira sikeres és megbízható doziméternek számít, hogy továbbfejlesztett változata jelenleg is segíti a Nemzetközi Űrállomás legénységének munkáját. Az „emberes” űrrepülés fontos, hiszen számos kísérletet, vizsgálatot gyorsabban és hatékonyabban lehet elvégezni így. Az asztronauták, amellett, hogy ők maguk végeznek kísérleteket, gyakran egyúttal a kísérletek alanyai is, amely az orvostudományt és a gyógyszeripart is fejleszti. Azzal, hogy beléptünk az Európai Űrügynökségbe, a szervezet űrhajósait sajátunknak is tekinthetjük, hiszen az Európai Űrügynökség Columbus modulja a Nemzetközi Űrállomás része. Ennek fedélzetén pedig rendszeresen tartózkodnak az Európai Űrügynökség által kiképzett és delegált űrhajósok. Az Európai Űrügynökség által a csatlakozásunk hatályba lépését követően kiírt űrhajós válogatás során a szervezet a magyar jelentkezőket is ugyanúgy fogadja, mint a többi tagállamból érkezőket. Tekintettel arra, hogy a Columbus modul 2024-ig biztosan működik a Nemzetközi Űrállomáson, elképzelhető, hogy egy újabb kiírt válogatás esetén akár magyar asztronauta is bekerülhet valamelyik „emberes” űrprogramba.

 

Medveczky Attila