|
 2015.12.18.
Fenntartjuk hazánk
GMO-mentes állapotát
Magyarország vetőmagtermesztésben nagyhatalom
Hölvényi György
kereszténydemokrata EP-képviselő társvédnökletével néppárti
konferenciát szerveztek az Európai Parlamentben az uniós
GMO-szabályozás jövőjéről. Ahogy eddig, úgy a jövőben sem
engedjük génmódosított növények termesztését – hangsúlyozta
Rácz András helyettes államtitkár.
Készült-e felmérés arról, hogy az EU-s tagországok
polgárai kívánnak-e genetikailag módosított élelmiszereket
fogyasztani?
– A legutolsó átfogó felmérés a génmódosított élelmiszerek
vonatkozásában az Eurobarométeré volt 2010-ben, mely megállapította,
hogy az európai polgárok 70%-a úgy véli, a GM-élelmiszerek
alapvetően nem természetesek, 61%-uk pedig nyugtalankodik
miattuk. 59%-uk nem ért egyet azzal, hogy a GM-élelmiszerek a
saját vagy családjuk egészségére nézve biztonságosak
lehetnek, és hasonló (58%) azok aránya, akik szerint a jövő
generáció számára sem lehet az. A magyarok hasonló arányban
gondolkodnak így.
Emellett az unós
állampolgárok fele, és a magyarok többsége szerint a génmódosított
élelmiszerek nem tesznek jót a gazdaságnak.
Jónak tartja azt az uniós jogszabálymódosítást,
mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok szuverén módon döntsenek
arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni, vagy sem?
– Mivel Magyarország évek óta a GMO-mentes mezőgazdaság
megőrzését szorgalmazza, ezért üdvözölte a jogszabály módosítást.
A megállapodásért éveket dolgoztunk, és a magyar kormány következetes
és elkötelezett munkája nagyban járult hozzá annak eléréséhez.
Országunk – az uniós tagállamok közül – elsőként ültette
át jogrendjébe az új irányelvet, és élt az általa nyújtott
lehetőséggel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai
Unió területén engedélyezésre kerülő, illetve már korábban
engedélyezett GM-fajták nem lesznek termeszthetők Magyarországon,
mivel az engedélyek területi hatálya nem fog kiterjedni
Magyarországra. GMO-mentességünk megőrzése nem csak az Alaptörvényben
foglalt kötelezettségünk, hanem konkrét gazdasági előnnyel
is jár: a világ számos országa csak GMO-mentes kukorica-vetőmagot
hajlandó vásárolni, és a garantáltan GMO-mentes kukorica is
magasabb áron adható el, legnagyobb exportpiacaink (pl. Dél-Korea)
kizárólag akkor veszik meg tőlünk a vetőmagot, illetve árukukoricát,
ha garantálni tudjuk GMO-mentességünket. Erről minden egyes szállítmány
mellé hatósági bizonyítványt állítunk ki. Az európai vásárlók
többsége elutasítja a GMO-kat, és azokat az állati termékeket
(tojás, tej, tejtermékek, hús) keresi, amelyek GMO-mentes
takarmányon tartott állatokból származnak. Ezek piaca az Unión
belül egyre nő. Hazánk GMO-mentességének fenntartásakor nem
csak a jövő nemzedékekre, a környezet biztonságára kell
gondolnunk, hanem GMO-mentes státusunkból fakadó és
fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre, s ebből fakadó
gazdasági érdekeinkre.
Milyen kockázattal jár Magyarország számára, hogy az
Európai Parlament elutasította azt a javaslatot, amely lehetőséget
adott volna az egyes országoknak a GMO-takarmányok területükről
való kitiltásra?
– A bizottság 2015. április 22-én nyújtotta be új
javaslatát, melynek alapján – a köztermesztéshez hasonlóan
– a tagállamok saját hatáskörben tilthatnák az EU-ban már
élelmiszer, illetve takarmánycélú felhasználásra engedélyezett
GMO-k saját területükön való felhasználását. Az új
javaslat, a jelenlegi formájában nem kellően kidolgozott, azon
sokat kell még dolgozni ahhoz, hogy egy jogi szempontból is védhető,
és a gyakorlatban is használható eszköz álljon a tagállamok
rendelkezésére a tiltás bevezetésére. A javaslattal
kapcsolatban az alábbi fő aggályaink vannak: a tiltás alapjául
használható indokrendszer nem lett kidolgozva (mint ahogy az a köztermesztéses
irányelv esetében megtörtént); nem világos, hogy a közös
piaci szabályok adta keretek között, az áruk szabad áramlása
mellett hogyan lehetséges a tagállami tiltás gyakorlati megvalósítása;
nincs meghatározva, hogy mit ért a jogszabály felhasználás
(„use”) alatt, vagyis mire vonatkozhat a tilalom. Ezek alapján
úgy véljük, hogy a javaslat elhamarkodott volt. Ugyanakkor magával
a lehetőséggel – hogy tagállami szinten tilthassuk a GM-élelmiszerek
és takarmányok behozatalát és felhasználását – természetesen
egyetértünk. Ez illeszkedik Magyarország hosszabb távú célkitűzéseihez,
GMO-politikájához, melynek megfelelően hosszú távú célunk,
hogy az egész mezőgazdaságot, élelmiszer- és takarmány-előállítást
GMO-mentessé tegyük a jövőben. Úgy gondoljuk, hogy bár a
javaslat a jelenlegi állapotában nem elfogadható, jó alapja
lehet a jövőbeli, tagállami tilalmakat lehetővé tevő módosításnak,
ezért biztosítottuk az elnökséget és a bizottságot is arról,
hogy a jogalkotási folyamat során Magyarország konstruktív
javaslatokkal kívánja támogatni ezt a munkát. Az Európai
Parlament 2015. október 28-i plenáris ülésén – többek között
a fenti indokokra való hivatkozással – a képviselők elutasították
a jogszabálytervezetet. A bizottság jelezte, hogy nem vonja
vissza a javaslatot, hanem tovább kíván dolgozni a tanáccsal a
megfelelő megoldás megtalálása érdekében. Tehát a javaslat
még az asztalon van, arról várhatóan a tanácsban folytatódik
a vita.
Az európai országok mezőgazdaságai a hagyományos növénytermesztéssel
és állattenyésztéssel is megőrizhetik versenyképességüket?
– Az új irányelv által nyújtott lehetőséggel az európai
országok többsége (19 ország) élt, vagyis gyakorlatilag a
legtöbb tagállamban nem lesznek termeszthetőek az EU-ban engedélyezésre
kerülő GM-növények. Az irányelv népszerűségéből is látható,
hogy Európa zöme – hazánkhoz hasonlóan – nem szeretne GM-növényeket
termeszteni, és erről saját hatáskörben kíván dönteni.
Országunk számára a GMO-mentes politikának egyértelmű gazdasági
előnye van, mert mezőgazdasági terményeink egy jelentős részét
külföldön értékesítjük, és az exportpiacaink a GMO-mentes
gabona-, zöldség- és gyümölcstermékekre tartanak igényt.
Gyakran kérnek a magyar géntechnológiai hatóságtól
GMO-mentességi igazolást, még olyan országokból is, ahol egyébként
van GMO termesztés. Magyarország vetőmagtermesztésben is
nagyhatalom, a világ hatodik legnagyobb vetőmagexportőre
vagyunk Franciaország, Hollandia, az USA, Németország és Chile
után. Hazánk éghajlati és termőhelyi adottságai kedveznek a
vetőmag-, valamint a jó minőségű mezőgazdasági termékek előállításának.
Ezeket a kedvező feltételeket a GMO-mentes politikával ötvözve
tudjuk biztosítani, hogy exportpiacainkon a vásárlók elégedettek
legyenek. Szilárd meggyőződésünk, hogy ebben rejlik a jövő:
a természeti értékeinkre tekintettel lévő, kímélő mezőgazdálkodásban,
amely jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszereket
állít elő. Hisszük, hogy a versenyképes és fenntartható Európa
jövője a GMO-mentes termelésben van.
Az FM milyen intézkedéseket hozott a fehérjetakarmány-import
kiváltására?
– A takarmányok esetében más a helyzet: azok nagy része
ma még Dél-Amerikából származó GM-szóját tartalmaz. Ennek
kiváltására számos lépést tettünk: Az Unió Közös Agrárpolitikájának
keretében ez évtől Magyarország a korábbiakhoz képest több
mint négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást
tud nyújtani a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági
ágazatok számára. Ezzel a lehetőséggel élve a fehérjenövények
termelésének támogatására is többletforrást tudunk biztosítani
a termelőknek európai uniós forrásokból. A termeléshez kötött
szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatás célja
a hazai fehérjetakarmány-előállítás mértékének növelése.
E folyamat során a minisztérium célja, hogy a támogatás ösztönző
hatása révén az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb,
hazai előállítású és GMO-mentes fehérjeforrás álljon
rendelkezésre.
A támogatás
nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként
hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények
termelésére is. A jelenleg például nagyon alacsony jövedelmezőséggel
vagy talán veszteséggel termelhető lucernára pl. közel 35
ezer Ft/ha, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval
megegyező összeg adható (közel 53 ezer Ft/ha). A termelők várhatón
– jól felfogott érdekeiket szem előtt tartva – igyekeznek a
támogatások révén elérhető forrásaikat maximalizálni. Ezért
a támogatással érintett kultúrák területét növelni fogják
vagy eddig nem termesztett kultúrák művelését kezdik meg. Az
első mérhető eredmény, hogy várakozásainkat felülmúlóan a
tavalyi év 40-42 ezer hektáros szója vetésterülete az idei évben
várhatóan növekszik, az előrejelzések alapján akár 77 ezer
hektárra. 2020-ig úgy számolunk, hogy csak a támogatásoknak köszönhetően
120 ezer hektárra nőhet a szójatermő területek nagysága,
amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő
piaci kereslet segíthet elő még nagyobb mértékben.
Fontos célkitűzés
továbbá a szója kiváltását célzó kutatási programok segítése.
Ennek egyik eleme az alternatív fehérjenövényekre ajánlott
termesztés- és feldolgozási technológiák fejlesztése, új összetételű
fehérjetakarmányok receptúrákban való alkalmazása.
Az nem jelent problémát, hogy az itteni éghajlaton
ugyan megterem a szója, de messze nem akkora terméshozamokkal,
mint Dél-Amerikában?
– Ha a természeti adottságainkból fakadó termelési
korlátok miatt nem is lehet a teljes GMO-mentes fehérjeigényt
hazai forrásból kielégíteni, a GMO-mentes szója és az
alternatív fehérjenövények termesztése hatalmas lépést
jelenthet a magyar GMO-mentes takarmányfehérje biztosítása és
a GMO-mentes szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet
kielégítése felé, ami számos termelő számára jelenthet
nagyobb jövedelmet, biztonságosabb gazdálkodási hátteret.
Egyes szakértők szerint akár 10-20 százalékkal is
megdrágítaná az élelmiszerek árát, ha Magyarország tisztán
GMO-mentes gyártásra állna át. Mi erről helyettes államtitkár
asszony véleménye?
– Itt ketté kell választanunk az élelmiszerek és a
takarmányok kérdését. Az élelmiszereknél jelenleg nem
jellemző, hogy GMO-t tartalmaznának. Mivel a fogyasztók elutasítják
a GMO-kat, ezért a kereskedők nem tesznek génmódosított élelmiszereket
a polcokra. Növényi eredetű termékeknél tehát nem kell drágulásra
számítanunk. A takarmányok kérdése már összetettebb.
Magyarország jelenleg nem képes saját maga előállítani azt a
mennyiséget szójából, amire szüksége lenne az állatállománya
fenntartásához, így jelentős szójaimportra szorulunk.
10-20%-os drágulást csak akkor tartok elképzelhetőnek, ha
egyik pillanatról a másikra át kéne állnia az állattartóknak
GMO-mentes takarmányra. Állataink fő tápláléka a szója,
amit 80-90%-ban külföldről, elsősorban Dél-Amerikából
importálunk, ennek nagy része génmódosított. Mint azt az imént
kifejtettem, sok intézkedés és terv született a Földművelésügyi
Minisztériumban a célból, hogy ez a helyzet változzon, és
fokozatosan átálljunk az import GM-szójáról a hazai
GMO-mentes szójára. Ezzel egy időben bővülhet a magyarországi
szójafeldolgozás. A GMO-mentes jelölés tervezett bevezetésével
megteremtjük a GMO-mentes termékek piacát és a hozzá tartozó
ellenőrzött előállítási láncot.
Egyre többet hallani arról, hogy különböző génmódosított
élelmiszerek lépik át a magyar határt és kerülnek az
asztalunkra. Ha ez igaz, akkor mit tud ez ellen tenni a kormány?
– Az élelmiszercélú GMO-k engedélyezése uniós hatáskörben
van, így a már engedélyezettek az áruk szabad áramlása miatt
valóban bekerülhetnek Magyarországra is. Ugyanakkor az élelmiszerek
esetében a GMO-tartalmat az előállítók, forgalmazók kötelesek
jelölni a terméken. A jelölési kötelezettség alól kivételt
képez, ha a termékbe véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen
módon került bele GMO és az nem haladja meg a 0,9%-ot. A
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) rendszeres
monitorozó vizsgálatai alapján elmondható, hogy ugyan előfordulnak
a kereskedelemben GMO-val kis mértékben szennyezett élelmiszerek,
azonban ezek egy esetben sem érték el a jelöléskötelesség
határát, sőt döntő többségük a kimutathatósági határ
(0,1%) alatt maradt. A kormány nagy hangsúlyt fektet arra is,
hogy a magyar fogyasztóknak legyen lehetőségük teljes mértékben
GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek megvásárlására.
Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium kidolgozta a
GMO-mentes jelölés jogszabályi alapjait. Az erről szóló
rendelettervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése
folyamatban van. A GMO-mentességre utaló jelölésről szóló
FM-rendelet hatályba lépését követően Magyarországon is
lehetővé válik, hogy a GMO-mentes takarmány és élelmiszer külön
erre vonatkozó jelölést kapjon.
Medveczky Attila
|
