|
 2015.12.18.
Élhető környezet
Ferencvárosban
Folytatjuk a kerület megújítását, szépítését
A XVII. Magyar
Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat II. díját és a
Magyar Urbanisztikai Társaság különdíját nyerte Budapest Főváros
IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és a Ferencvárosi
Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt. közös pályázata, a IX.
kerület – Tömbrehabilitáció és városmegújítási akció című
pályaműve. Bácskai János polgármester a József Attila Emlékhelyről,
az örökségvédelemről, a fejlesztések kulturális és szociális
jellegéről nyilatkozott.
Tisztelt polgármester úr, gratulálunk az elismeréshez!
Ez az első alkalom, amikor a ferencvárosi tömbrehabilitációt
díjazták? Tehát azóta folyamatos a felújítás?
– Köszönöm szépen! 1997-ben nyert először Ferencváros
pályázata magyarországi díjat, és 1998-ban nemzetközit. Már
regisztráltuk is a nemzetközi versenyre a most II. díjas hazai
pályázatunkat.
Tehát 1997 óta folyamatos a felújítás?
– A zsűri éppen azt emelte ki, hogy mértékében, léptékében,
értékeiben töretlen a fejlesztés. S mindazon híres emberek
– József Attila, Krúdy Gyula, Arany János, Móricz Zsigmond
–, akik itt éltek, szinte minden utcára rátalálnának,
hiszen a felújítások a város- és utcaszerkezet teljes megtartásával
zajlottak. Csak a lakhatatlanná vált épületeket bontattuk le.
Nagyon sok homlokzat is megmaradt az eredeti állapotában. Tehát
a városmegújítás egyben örökségvédelem is – a
fenntartható fejlődés nagyon jó példája –, ami most egy új
elemmel, a szociális városrehabilitációval gazdagodott. A
szociális városrehabilitáció volt az alcíme, annak a József
Attila Tervnek, amelyre 3 milliárd forintot nyertünk uniós pályázatból.
S ennek a pályázatnak a keretében újítottuk föl József
Attila szülőházát, ahol most egy világszínvonalú új
installáció áll. Nagyon szépen fogalmazta meg E. Csorba
Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, hogy a József
Attila Emlékhely – mely kiállításokkal várja a látogatókat
– a magyar költészet betlehemi jászola. Ez az intézmény
volt az egyik helyszíne a december 3-ai, József Attila halálának
évfordulója alkalmából megrendezett programsorozatunknak,
melynek keretén belül könyv- és lemezbemutató koncerttel egybekötött
ünnepi szonettkoszorúval is tisztelegtünk a költő emléke előtt.
Nemrég a Lenhossék utca 7–9. szám alatti megújult
lakótömbben tartották a már említett József
Attila Terv I. üteme kiemelt projektjének ünnepélyes záróeseményét,
egyben a megvalósult fejlesztések átadását. Mennyi épület
újult meg?
– Az első ütemben öt ház újult meg, de ennél sokkal
többről van szó, mert javulnak a lakosok életkörülményei,
hiszen a meglévő 134 félkomfortos bérlakásból a korszerűsítéssel,
komfortosítással 106 új, nagyobb alapterületű szociális bérlakást
alakítottunk ki. Az összkomfortos lakások magasabb lakbérrel járnak,
s nekünk segíteni kell azokat, akik itt maradnak, és lokálpatriótaként
ragaszkodnak Ferencvároshoz. Ezért ebben a pályázatban voltak
úgynevezett soft-elemek a Humánfejlesztési Program keretében.
A helyben élők számára olyan új szolgáltató intézmények
kezdték meg működésüket, mint a Ferencvárosi Szociális és
Közösségi Központ és a Munkaerő-piaci Szolgáltató Iroda.
Ezek – többek közt – az időseknek, munkanélkülieknek és
drogbetegségben szenvedőknek nyújtanak segítséget. A József
Attila Emlékhely miatt kulturális jelleggel is bír a felújítás.
Nagyon sok tudományos és kulturális intézmény épült a közelben,
például a SOTE új tömbje, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézete,
a MÜPA, a BMC, a Nemzeti Színház és a Bálna.
Bizonyára a fejlesztés nem állhat meg…
– Folytatjuk a kerület megújítását, szépítését, s
ehhez várjuk a pályázati forrásokat. A fejlesztések megvalósítása
nemcsak pályázati, hanem saját forrásból is történik. A városrehabilitáció
egyik nagy érdeme volt a magántőkét vonzó képessége, hiszen
az elmúlt negyed században a fejlesztések 2/3-a abból valósult
meg – természetesen az 1/3 rész sem lebecsülendő, mert abba
beletartoznak a kerület saját forrásai, illetve a fővárosi,
állami és uniós támogatások.
A rehabilitációs folyamatokkal nőtt a lakások száma?
– Csökkent, hiszen ezek az alacsony komfortfokozatú lakások
tipikusan 18-32 négyzetméteresek voltak. A fejlesztéseknek köszönhetően
a komfortos lakások minimum 35 négyzetméteresek. A lakásszámot
továbbá csökkentik a háztömbök közti zöld udvarok is,
melyek valódi közösségi terek.
Hová költöztek, akik alacsony komfortfokozatú lakásokban
éltek?
– A rendelet szerint az érintettek három lehetőség közül
választhattak. Vagy elfogadnak egy ideiglenes lakást, míg
vissza nem költözhetnek a felújított házba, vagy beköltöznek
egy kerületen belüli lakásba, s a harmadik mód a pénzbeli kiváltás.
A többség ragaszkodik Ferencvároshoz (nem keverendő össze a
Fradival, mely szintén a szívügyem). Ennek örülünk, mert a
fejlesztések kimondott célja, hogy mind több kerületi lakos
maradjon Ferencvárosban az élhető környezet miatt. A mi
jelmondatunk: „Otthon, város, Ferencváros.” Egy olyan város,
ahol jó élni, lakni, dolgozni, tanulni és múlatni az időt.
Medveczky Attila
|
