|
 2015.12.23.
Román kifogások és javaslatok – Közmeghallgatás
zászlóügyben Sepsiszentgyörgyön
Mindössze tizenkét
személy vett részt a sepsiszentgyörgyi városzászló tervének
megvitatására kiírt közmeghallgatáson, és ahhoz képest,
hogy a kérdés milyen indulatokat és pereket gerjesztett eddig,
gyorsan és nyugodtan lezajlott a megbeszélés. Lényegében véleményeket
és javaslatokat lehetett megfogalmazni a három változatról,
amelyeket Szekeres Attila István heraldikus, lapunk munkatársa
dolgozott ki, és amelyekről bizonyos román szervezetek hiányolják
a rájuk utaló jeleket.
A román
szervezetek kifogásait ezúttal a nyugdíjas és tartalékos belügyi
káderek szervezetét képviselő Ivan Nicolae mondta el, rajta kívül
az azonos nevű, de a védelmi minisztériumhoz tartozó egyesület
alelnöke, Rusznák Róbert, a székelyföldi románok civil fórumának
küldötte, Andrei Cochior volt ott, valamint a Románia Haladásáért
Országos Szövetség egy tagja, Aurel Dragomir.
Antal Árpád polgármester
ismertette a közmeghallgatás tárgyát és szabályait. Mivel a
zászlótervek mindegyikében szerepel a városcímer, leszögezte:
ezt már 2007-ben jóváhagyta a román akadémia és a kormány,
így nem változtatnak rajta.
Szekeres Attila ismertette a három változatot, és
felolvasta egy román szakértő ajánlását arról, hogy milyen
a jó zászló (egyszerű, kevés, jól megjegyezhető szimbólummal
és kevés színnel). A románok civil fóruma azt kérte, hogy
legyen rajta egy dák lelet vagy római pénzérme (betűre azonos
levélben a nálunk csak magyarellenes feljelentéseiről ismert
Dan Tănasă is ugyanazt szorgalmazza), és amikor elmagyarázták,
hogy a zászló egy adott területé, amelyre ilyen leletek nem
jellemzőek, az országzászlót kezdte elemezni; végül pedig
azt kérdezte, hogy hol vannak a városlakók, nélkülük nem
lehet dönteni.
Az általuk megválasztott tanács fog dönteni, nyugtatta
meg a polgármester. Aurel Dragomir a színek jelentését
firtatta, szerinte túl mosottak és korszerűtlenek, az egész
egy középkori városra utal, nem a mára. A régebbi címerek értékesebbek,
a zászló színei pedig a címerpajzshoz igazodnak, ha azok mások,
a háttér is más lett volna – felelte Szekeres Attila. Antal
Árpád pedig kijelentette, hogy Sepsiszentgyörgy jövőben 555
éves város lesz, és erre ő nagyon büszke, a zászlóra is büszkén
tekinthet minden helybeli.
A leghosszabban
Ivan Nicolae beszélt: szerinte a zászlónak az itt élőket kell
képviselnie, a 25 százalékos románság jelenlétére pedig
semmi nem utal. Ezért ők a négy sarkába négy karikát helyeznének
el, román népviselettel, ortodox kereszttel, kehellyel és kenyérrel,
illetve dák zászlóval. Elmagyarázta, mit jelképeznek ezek a tárgyak
és színek, ugyanakkor néhány gyakorlati kifogást is
megfogalmazott: a tervezetben nem szerepel, hogy a zászlórúd
jobbról vagy balról legyen, az sincs leírva, hogy a sávok vízszintesek
vagy függőlegesek, a színeket pedig számkóddal kell jelölni,
mert arany is legalább háromféle van, kék szín rengeteg. Utóbbi
megjegyzéseit hasznosnak ítélték, a zászló négy sarkának
feldíszítését azonban ellenezték: túl sok szín és elem
lenne, amúgy sem lehet a város minden felekezetét és nemzetiségét
feltüntetni.
A volt rendőrtiszt a szimbólumokkal is elégedetlen, és
felhozta, hogy Románia címerében is szerepel Erdély. Igen, de
Erdély minden itt élő emberé – felelte Antal Árpád,
Szekeres Attila pedig hozzátette: a címer fölött megjelenő hét
torony nem Erdélyt, hanem a megyeszékhelyet, a település rangját
jelképezi, a falvaknak például csak egy torony dukál. A zászló
nem csak a magyaroké lesz, mert területi, nem etnikai jellegű.
Cserey Zoltán történész szerint nem kell a kákán csomót
keresni, nem írja sehol, hogy a Sepsiszentgyörgy címerében
szereplő elemek magyar jelképek: van egy vár, egy keresztény
szent, a nap és a hold, ez épp elég világos és ékesszóló.
Még ez is túl sok – vélekedett Bocsárdi László, a Tamási
Áron színház igazgatója, aki szerint a legegyszerűbb megoldás
a legjobb: a Reflex színházi fesztivál jelképe egy pont volt,
és mindenki nagyra értékelte...
Rusznák fehér-zöld színeket javasolt, ezt is feljegyezték.
Valamennyi ötletet a tanács elé terjesztik, amely december
29-ei ülésén fogadja el a városzászlót. A közmeghallgatás
végén Ivan Nicolae a zászlóállványhoz lépett, és kihúzott
egy kék-arany zászlót a városcímerrel: már meg is van? Ezt
2008-ban fogadtuk el – felelte Antal Árpád –, de megtámadták,
elvesztettük a pert, ám azóta új törvény lépett érvénybe,
ezért kezdtük elölről az egész eljárást...
Demeter J. Ildikó
Háromszék
|
