|
 2015.12.23.
„Nem került a
csizma a földre”
Csak szárazföldi erők bevetésével lehetne az Iszlám Államot
legyőzni
Magyarország
biztonsági környezetéről, az ukrajnai konfliktusról, a
terrorizmus kihívásairól, és a bevándorlók áradatáról
lapunknak Vargha Tamás miniszter-helyettes nyilatkozott, aki
elmondta, hogy rossz megoldás, mikor a cselekedni képtelen Európai
Unió bürokratái 120 ezer bevándorlót a kötelező betelepítési
kvóta alapján akarnak elosztani a tagállamokban, miközben a
bevándorlók száma összességében, idén meghaladta az
egymilliót.
Azért tartotta éppen Székesfehérváron a konferenciát
a Magyar Atlanti Tanács, mert a városban NATO-parancsnokságot létesítenek?
– Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük a rendezvényt
szervezni, még nem tudtuk, hogy ez az összekötő feladatokat
ellátó törzselem Fehérváron lesz. Székesfehérvár katonaváros,
ez pedig kellő indok volt arra, hogy a konferencia helyszínéül
szolgáljon.
Mi jellemzi Magyarország biztonsági környezetét?
– Környezetünkben az egyik kihívást az ukrajnai
helyzet megváltozása jelenti. Oroszország egy pillanat alatt
visszavette a Krím-félszigetet, mert úgy gondolta, hogy az övé.
Ezzel megváltoztatta és megsértette a rendszerváltás utáni
években kialakult európai status quót. Ez a helyzet pedig különösen
azért jelentős változás környezetünkben, mert a II. világégést
követő időszak háborúi, így a vietnami és a koreai, még
abban a „koordináta rendszerben” zajlottak, amelyet mi a
filmekből ismerünk. Tehát egy „hagyományos” háborúra
gondolunk. Most másféle háború zajlik. Elkezdtük megtanulni
az aszimmetrikus, a hibrid háború fogalmát. És mindig gondolni
kell arra, hogy Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján magyarok
élnek, akikért mi felelősséggel tartozunk. A másik változás
az idei évhez kapcsolódik, amikor tömegesen megjelentek a bevándorlók
a magyar határon. Számuk elérte a napi 7-10 ezret is. Amíg a
magyar–szerb és a magyar–horvát határon nem építettük
meg a kerítést, és nem parancsoltunk megálljt a Magyarországon
átözönlő bevándorlók áradatának, addig a migránsok száma
elérte a 400 ezret. Korábban ez a szám alig érte el az évi 4
ezer főt. Ezért zártuk le a zöld határt, s nem a határátkelőket,
melyek jelenleg is üzemelnek, és várják a turistákat, utazókat,
üzletembereket. A magukat menekülteknek nevezők csak egy kis töredéke
a valóban menedékkérő. A több százezer bevándorló más okból
indult el szülőföldjéről. Ezt a valós okot azokban az országokban
kell keresni, ahonnét elindulnak. Mert azokban az országokban, például
Afganisztánban, Irakban, Líbiában, évtizedek óta nincs rend.
Senki nem gondolja azt, hogy azok a diktatórikus rendszerek,
melyek ezekben az államokban voltak, olyanok, melyek nekünk, európaiaknak
elfogadhatóak lennének. De megváltoztatni a rendszert ezekben
az országokban anélkül, hogy lenne valakinek jövőképe arról,
hogy mi lesz majd azután, hogy a diktátort eltávolították, az
bizonyos mértékben felelőtlenség. Hiába szabadult meg Irak
Szaddám Huszeintől, hiába voltak ott a koalíciós erők – köztük
a magyar katonák, akik kiválóan teljesítették küldetésüket
mindenhol, ahol szolgáltak, illetve szolgálnak –, mégsem érték
el a kívánt célt, hiszen amikor az Iszlám Állam nevű
terrorszervezet megtámadta az iraki hadsereget, az fejvesztve
menekült. Ráadásul úgy, hogy hátrahagyták az amerikaiak által
otthagyott nagy értékű és modern harci eszközöket. Ezeket az
Iszlám Állam hadizsákmányként elvitte, így jelentősen megerősödött.
S az a háború, amit az Iszlám Állam ellen kell vívni, újfent
nem az a konvencionális háború, ami a fejünkben él. Nagyvárosokat
foglaltak el, tartanak kézben, a levegőből csak akkor lehet
ellenük bármit tenni, amikor úton vannak, a konvojaikkal
vonulnak. Ezért a bombázásuk nem jelent megoldást. Katonai
szakértők sokszor ezt az angol kifejezést mondják: „boots on
the ground”, tehát a „csizma a földön”, ami azt jelenti,
hogy anélkül, hogy szárazföldi csapatok felvennék a harcot és
legyőznék az Iszlám Állam fegyvereseit, nincs megoldás.
December 8-ai hír, hogy az USA elnöke bejelentette, még nem
tervezi szárazföldi csapatok bevetését, csak a levegőből
gyengítik meg az ellenséget. A kurdok pedig hiába nagyon jó
katonák, segítségre van szükségük ahhoz, hogy fel tudják
venni a harcot az Iszlám Állammal szemben.
Amennyiben a nyugati vezető államok nem kardoskodtak
volna a menekültek beengedése mellett, akkor most nem jelentene
ekkora kihívást a terrorizmus?
– Ha 400 ezer bevándorló érkezik Magyarországra,
sajnos nagyobb az esélye annak, hogy terroristák is kihasználják
a nagy tömeget, és észrevétlenül maradnak. Mint ahogy ez a párizsi
merénylet kapcsán is beigazolódott. Hiszen a nyomozásokból is
kiderült, vannak a merénylők között olyanok, akik Görögország
és hazánk érintésével érkeztek Európába. Tény, hogy a bevándorlásra
vonatkozó jelenlegi európai szabályozások és rendszerek nem képesek
kezelni a migránsok rendkívüli módon megnövekedett számát.
Ezért is mondtuk az első pillanattól kezdve, hogy meg kell állítani
a bevándorlást, és abban kell segíteni migránsokat, hogy a szülőföldjükön
boldoguljanak. Nem megoldás, hogy a cselekedni képtelen Európai
Unió bürokratái 120 ezer bevándorlót a kötelező betelepítési
kvóta alapján akarjanak elosztani a tagállamokban, miközben a
bevándorlók száma összességében, idén meghaladta az
egymilliót.
Medveczky Attila
|
