2016.01.13.

MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVIII. évfolyamának 2. száma!

A tartalomból:

ÖRÖK BARÁTSÁG (címlapon)

Az élet 2015-ben ismét szorosabbra fűzte barátságunkat, először a migrációs válság idején történt összefogással. Később pedig azzal, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) választási győzelmével azonos szemléletű, keresztény-nemzeti kormánya lett Lengyelországnak, mint hazánknak. A Budapest–Varsó tengely kiépülésével és a visegrádi szövetség megerősödésével egy 64 millió fős érdekközösség alakult ki, amely a legkomolyabb politikai tényezővé válhat a hanyatló Európában. Ezért is zúdul Brüsszelből, Berlinből és a világ összes liberálisától olyan mérhetetlen össztűz Varsóra, mint 2010 óta számos alkalommal Budapestre. Martin Schulz és a többi Európát vesztébe sodró politikus most lengyel barátaink esetében beszél putyinizálódásról, a demokrácia hiányáról és nem győznek szankciókkal fenyegetőzni.

Azonban a kormány hétfőn bejelentette, hogy Magyarország kiáll a lengyel politika és a lengyel nép mellett, valamint Tuzson Bence államtitkár elmondta, hogy mindent megtesznek a lengyelekkel szembeni szankciók megakadályozásáért.

Csurka István: Az elfogadhatatlan realitás (2.oldal)

A realitás, ahogy ma átéljük, egész nemzetekre, földrészekre és a nemzedékek sorára telepszik rá. Mint egy súlyos, vastag felhőtakaró, ami egész tavaszokra és egész nyarakra takarja el a napot. Igen, barátaim, a realitásoknak nincs tavasza, csak füstködje és korma. Pedig az emberiséget, ha vitte előre valami, csak az vitte, hogy nem fogadta el a realitásokat. Hogy mindig támadtak olyan célkitűzők, akik nem fogadták el az elfogadhatatlant, és a milliók, ha sokszor csak lassan és vonakodva is, az ő elszánt mozdulataikat követték, mígnem végül a társadalom legkisebb sejtje is kikelt önmaga realitásából, és megpróbálta megalkotni a maga ideális jövőjét... Az elfogadott realitásban csak törpék vannak és törpébbek. A Szellem nem lehet gályarab a realitás kalózhajóján.

A kormánynak vannak barátai és vannak érdekei (3.oldal)

Az ancien régime sajtóját az ellenzékbe szorult politikai aktorok és pártjaik csepülése tölti be jó ideje. Mert az ancien régime sajtója elégedetlen a saját politikai garnitúrájával. No nem azért, mert az végképp eljátszotta a becsületét, nem azért mert hazudott éjjel nappal, nem azért mert kifosztotta az országot, nem azért mert idegen kézre játszott mindent és azóta is az idegen érdek képviselője, hanem azért mert vesztett. Csak az a bánata, hogy rosszul kommunikál az ellenzék, most amiatt van tele az ancien régime minden rendű-rangú sajtósa aggódással, hogy kitart-e a buksza, ha még négy évig a Fidesz marad a kormányrúdnál.

Azt nem akarja tudomásul venni ez a sajtó, hogy a szavazótábora már (nagyrészt miattuk) nincs meg a korábbi favoritjainak, csak a sajtója. Belemerevedve régi szerepébe, számon kér. Más szemében a szálkát, de a magáéban a gerendát sem. Az önkritika mint fogalom ismeretlen előtte, a kritikára érzéketlen, erkölcse moslék. Csodálkozik, pedig éppen rajta keresztül ítélik meg politikusait. Madarat tolláról, politikai alakulatot a sajtójáról. Hangadói öncélú, frusztrált katatonok gyülekezetébe tömörülve a népet nézik hülyének. Erre nem mi, akik tudtuk, hogy ők mit mertek, mit tettek évtizedeken át, hanem olyan ártatlan állampolgárok jöttek rá, akik eddig mellettük voltak, rájuk szavaztak. Valamikor voltak a politika iránt érdeklődő emberek, akiknek kb. a fele balra húzott, másik fele jobbra. Ez az elosztás magyarul megmondva a kormányok politikai szándékaitól függetlenül a gazdaság hatalmasainak játékszere. A globalizmus eredményeként négy öt multi diktál a világnak. Ezen nincs mit szépíteni, ez ténykérdés.

A sötét trieri fickó (3.oldal)

Karl Marxot egy emigráns társa nevezte el trieri sötét gazfickónak. Kevesen tudják, hogy Marx a húszas éveitől egészen a haláláig száműzetésben, idegen városokban emigránsok között a forradalmár politika bűvöletében élt. Állandó marakodásban. Vad viták és veszekedések dúltak a többnyire zsidó migránsok között, volt hogy vér is folyt. Marx zsidók iránti megvetése legendás. Pedig ügyvéd apja, eredeti nevén Hirschel ha-Levi Marx, leszármazottja a híres mainzi rabbinak, Eliézer ha-Levinek, akinek a fia, Jehuda Minz a páduai Talmud-iskolát vezette. Marx anyja, Henrietta Pressborck szintén egy rabbi lánya, írástudók és bölcsek leszármazottja volt. Paul Johnson brit történész úgy jellemzi Marxot, hogy „benne is megvolt a hajlam arra, hogy óriási mennyiségű félig megemésztett tudásanyagot gyűjtsön össze, és enciklopédikus műveket tervezzen, melyek aztán sosem készültek el, ő is mélységesen megvetette a nem tudósokat, s rendkívül magabiztosnak és ingerlékenynek mutatkozott tudóstársaival szemben.” „Jóformán egész életműve talmudista jellegű, mert lényegében nem más, mint a szakterületen működők munkáinak a kommentálása, bírálata.” (Paul Johnson: Értelmiségiek)

Ötszázalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók

Az új szolgálati törvény a rendészeti pályát a korábbiaknál is vonzóbbá teszi (5.oldal)

A tavaly elfogadott életpályamodellnek köszönhetően már januártól 5 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók. 2019-ig összesen 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a keresetük. Zsinka András helyettes államtitkár kiemelte, hogy az új előmeneteli- és illetményrendszer sajátossága, hogy alapvetően a betöltött beosztás felelőssége, munkaköri sajátosságai határozzák meg az illetmény mértékét, s nem a szervezeti hierarchia szintje.

25 éves a magyar polgárőrség

Egyre többen végzik el a Polgárőr Akadémiát (6.oldal)

Közel 55 ezer polgárőr működik országszerte, akik összességében 8 millió szolgálati órát teljesítettek. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökét a szervezet elmúlt évéről és a 2016-os tervekről, lehetőségekről kérdeztük.

Märle Tamás: Együtt emlékeztek a tettesek (6.oldal)

2015. január 7-én két dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket – köztük három rendőr – és 21-en sérültek meg. Kik a tettesei, az okozói az egy évvel ezelőtt történteknek? Mindenekelőtt azok a dzsihadisták, akik a brutális mészárlást végrehajtották. Ugyanakkor Franciaország vezetői is felelősek, hiszen tagadhatatlan részük a migrációt elindító háborúkban és a felelőtlen bevándorláspolitika is ellenük szól.

Gyakorlatilag nincs infláció (7.oldal)

Az államháztartás stabilitása már nem cél, hanem a növekedés eszköze

Dr. Kovács Árpád megkeresésünkre kifejtette: bízhatunk benne, hogy az államháztartás pénzügyi stabilitása az elkövetkező években is kedvezően alakul, s minden esély megvan rá, hogy négy-öt éven belül nullszaldós legyen a költségvetés egyenlege.

A madéfalvi veszedelem (7.oldal)

Január 7-én történt a székelyek egyik legnagyobb tragédiája: „Isten azon az 1764. január 7-i hajnalon elfordította tekintetét a Madéfalván gyanútlanul alvó székelyekről, és engedte, hogy az ördögi terv kiagyalói a pokol kénköves iszonyatát zúdítsák a falu lakóira.”

(Nyirő József – Madéfalvi veszedelem)

Miután 1748-ban véget ért a Szilézia birtoklásáért folytatott porosz–osztrák háború, Mária Terézia mindinkább birodalma, a Habsburg Monarchia belső ügyeivel kezdhetett foglalkozni. A bécsi udvar részéről egyre erőteljesebben merült fel annak igénye, hogy a birodalom minden határszakasza megfelelő mértékben legyen őrizve. Ez a déli határvidéken már megvalósult, ám keleten, a Kárpátok gerincénél komoly hiányosságok voltak a határőrizetben.

Az uralkodónő 1762-ben határozta el, hogy a keleti határszél megerősítése érdekében székely és román határőrezredeket állít fel. Mária Terézia a határőrségnek a Habsburg Birodalom katonai védelme mellett, a határokon átívelő csempészet visszaszorításában és a betegségek behurcolása elleni védelemben is komoly szerepet szánt. A székelyeket közismert vitézségükön kívül a régi hadkötelezettségre való hivatkozással akarták besorozni. A szervezéssel az erélyességéről és határozottságáról elhíresült Adolf Buccow császári, lovassági tábornokot bízta meg Mária Terézia. Adolf Buccow a jórészt románok által lakott észak-erdélyi részeken sikeresen toborozta össze a szükséges létszámú határőrséget, így dél felé vette az irányt abban bízva, hogy a székelyek körében is hasonlóan sikerrel jár majd. Ám a tábornok azt elhallgatta, hogy Mária Terézia eredendően önkéntes alapon kívánt toboroztatni, így amikor a székelyek ellenállását megtapasztalta, erőszakkal végeztette el az előzetes összeírásokat. Miután a toborzás Gyergyóban, Csíkban és Háromszékben is sikertelenül zárult, Mária Terézia leváltotta Buccow tábornokot, akinek helyére Siskovicz József altábornagy került.

Várospolitikai megújítást tervezek (9.oldal)

Salgótarján pozitív kampányt érdemel

Salgótarjánban február 28-án tartják az időközi polgármester-választást. Simon Tibor, a kormánypártok polgármesterjelöltje lapunk megkeresésére közölte: olyan várost kell megteremtenünk, ahol van munkalehetőség, ahová visszatérnek a fiatalok, ahol a rend és a közjó határozza meg a mindennapokat.

Beszélgetés Déri András orgonaművésszel, karnaggyal, a Magyar Állami Operaház karmesterével (10.oldal)

Nincs olyan stílus, amit követnék. Él bennem egy megfogalmazhatatlan hangzási eszmény, amit megpróbálok leírni. Arra törekszem, hogy ezek a darabok szépek, harmonikusak legyenek, és ne sértsék a befogadó fülét, érzékenységét, szépérzékét.

Férfivá nevelés (12.oldal)

Magyarország missziós terület

P. Lukovits Milánt, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium igazgatóját a felvételi eljárásról, a kollégium, a nevelés fontosságáról, a fegyelemről és a segítő figyelemről kérdeztük.

A legszenvedélyesebb tűzoltó (13.oldal)

A Veritas Történetkutató Intézet estje Széll Kálmánról

Január 5-én, a Budapesti Gazdasági Főiskola aulájában került sor a Veritas történelmi vitasorozatának tizenharmadik estjére, s a téma nem volt más, mint az „ország vezérigazgatója”: Széll Kálmán pályája, pénzügyminisztersége, miniszterelnöki pályafutása. Széll Kálmán Terv, Széll Kálmán Alapítvány, Széll Kálmán tér – halljuk gyakorta, s rögvest fölvetődik: ki az a Széll Kálmán? Megtudhatjuk a korszerű történetírás követelményei szerint tanulmánykötetbe foglalt legfrissebb történészi kutatási eredményekből. A dualizmus egykori pénzügyminisztere és miniszterelnöke, dukai és szentgyörgyvölgyi Dr. Széll Kálmán (1843–1915) kiemelkedő politikus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Deák Ferenc tanácsára pénzügyekben kiképezve magát, politikusi pályáján a XIX. század egyik legnagyobb hatású magyar financiális szakemberévé vált. Ennek okán az 1880-as években „Magyarország vezérigazgatójának”, illetve „főbábájának” is nevezték. A király (I. Ferenc József) pedig a „legszenvedélyesebb tűzoltó”-nak titulálta. Az 1875-ben pénzügyminiszterré választott Széll egyik nagy érdeme, hogy rendet teremtett az államháztartásban, növelte az állami bevételeket, s megszervezte az adófelügyelői intézményt, jelentősen leszorította a súlyosan növekvő államadósságot. Gergely András, az est moderátora bevezetőjében kiemelte: köszönöm, hogy ezen a hideg téli estén is sokan eljöttek körünkbe. Azt gondoltuk, hogy Széll Kálmán talán nem kelt akkora érdeklődést, mint Tisza István vagy Károlyi Mihály. Hiszen az említett két politikus neve hallatán sokan felháborodnak. Náluk „simulékonyabb” politikus volt Széll Kálmán. Talán ennek is köszönheti a karrierjét. Először tehát a karrierépítéséről essen szó, majd pénzügyminiszterségéről, s utána miniszterelnöki tevékenységéről. Honnan jött ez az ember, milyen kapcsolatrendszerrel, s milyen politikai háttérrel? Ifj. Bertényi Iván emlékeztette a hallgatóságot, hogy Széll Kálmánnak a kortársaihoz képest kiemelkedő szaktudása volt.

Csurka István: A magyar sors (14.oldal)

Teljesen nyilvánvaló, hogy ahhoz a megújuláshoz, amelyet Orbán Viktor bejelentett, és amelyet a Fidesz-program célba vett és amelynek első lépéseit már gyakorlatban is megtette, nem elegendő négy év. Legalább nyolc kell hozzá, de inkább két emberöltő. A történelemhamisítás agyakból, lelkekből való kiporszívózásához pedig határozottság és meghátrálás nélküli haladás szükséges. A hátország nem láthat semmi bizonytalanságot, semmi tétovázást, és széthúzást különösen nem. Ez most háború. A védelmi és támadási tervek elkészítése közben a vezérkarban lehet vitatkozni zárt ajtók mögött, szoktak is, de ha a tervet elkészítették és az Orbán Viktor aláírásával és felelősségével megjelent, akkor senki nem beszélhet ki a „béketáborból”, ahogy azt az ántivilágban mondták volt, és minden vezérkari tisztnek tartózkodnia kell a jópofáskodástól, a vén szüfrazsetteknek vagy némileg fiatalabb szexikéknek való udvarlásoktól, vagy a nyugati sajtó előtti bájolgástól. (2011)

Szűcs Balázs: Türelem és bizalom (14.oldal)

Türelem és bizalom két olyan érték az életünkben, amit nagy valószínűséggel sokáig üldözünk, nehezen bírunk megszerezni, de nagyon könnyen tudunk elveszteni.

Mit jelent a türelem? Elviselni azt, hogy a mellettünk lévő másként gondolkodik a világról, a saját életéről, értékeiről, mint én. Talán a legnehezebb a saját szűk környezetünknél ezzel szembesülni. Olyan gyakran kap el bennünket a vágy, hogy amit mi megszenvedtünk, amire rájöttünk, azokat a többiek ne szenvedjék el, hanem ahogy nekik elmondjuk, úgy vegyék át. Akkor vagyunk a legnehezebben, ha rájövünk arra, hogy nem tudunk más helyett élni, nem tudjuk úgy megmondani a hibátlan választ, hogy arra a másik egy az egyben rábólintson.

Papnövendékből legendás színművész (16.oldal)

Thália papja – Bárány Frigyes

A színész szülei – Bárány Frigyes és Vukovits Mária – árvák voltak, így aztán – ahogy vallja az egyik interjúban – nem tudja, milyen az az érzés, ha valakinek van nagymamája, nagypapája. Édesapját és édesanyját is a nagyszámú rokonság fogadta be. Úgy nevelkedtek, hogy gyermekéveik egy-egy szakaszában különböző nagynénik, nagybácsik gondoskodtak róluk. Testvéreivel, Katával és Istvánnal gyakran játszottak a lakásukban színházat. Főleg olyankor, amikor a szomszéd gyerekek átjöttek. Ez abból állt, hogy a konyhai benyíló falára, ahol nem volt ajtó, kifeszítettek egy erős spárgát, arra felfűztek játékgurigákat, és a régi lepedőkből, abroszokból lett a színházi függöny. A művész a mai napig is elgondolkozik azon, hogy miért is játszottak színházat, amikor addig még soha nem voltak színházban. Hallottak arról, hogy ott felmegy a függöny, de mást nem tudtak róla. Talán a Corvin mozi „függönyélménye” lehetett az oka az egésznek. Ott varázsolta el őt a színházra emlékeztető függöny látványa, s ki tudja, hogyan vésődött be ez a lélek mélyébe. Hatodikos gimnazista volt, amikor úgy döntött, hogy jelentkezik az esztergomi szemináriumba kispapnak. Esztergomban végezte el a hetedik-nyolcadik gimnáziumot a bencés szerzeteseknél. Ott rögtön felvette a reverendát, eleinte a kék színűt, később a feketét. Elég aszketikus körülmények között éltek; a hálót, mivel nem lehetett kifűteni, Szibériának nevezték. Nem éheztek, de öt éven keresztül majdnem minden reggel köménymagos rántott leves volt kenyérrel. Erre a művész olyan szívesen emlékszik vissza, hogy most is ez az egyik kedvenc levese. Amikor letartóztatták Mindszenty József hercegprímást, az nagyon megviselte a papnövendékeket. Aki nem akart a teológián maradni, annak állami érettségit kellett tennie. Bárány Frigyesnél ez föl sem vetődött, mert természetes volt számára, hogy a teológián folytatja tanulmányait. Akkor még a régies szóhasználattal állt az épület homlokzatán: Papnövelde. Harmadéves teológushallgatóként már igen szép előmenetelben volt része. A kórus előénekesének és a gyengélkedő hallgatók istápolójának nevezték ki. Minden megadatott ahhoz, hogy sikeresen alakuljon további sorsa, ám ez a harmadik év egyben mégis az utolsó ott töltött éve volt. Súlyos döntést hozott meg azon a nyáron, amikor minden előzetes bejelentés nélkül nem ment el a következő tanévnyitóra. Úgy érezte, hogy öt év alatt nem sikerült magában kifejlesztenie azt, amit valaha elképzelt, és képtelen folytatni papi tanulmányait.

Csorja Gergely: Mit jelent a nemzeti radikalizmus 2016-ban? (19.oldal)

A nemzeti radikalizmus harmadik fontos alapeleme, hogy a magyar állam elsődleges feladata – sőt tulajdonképpen minden magyar feladata – hogy a magyarokat, az egész magyarságot mindenek és mindenki előtt segítse, hogy elsősorban a magyarság érdekeit tartsa szem előtt és védje meg minden olyan kísérlettől, mely a magyarság boldogulását, létét, gyarapodását, kultúráját veszélyezteti. A nemzeti radikalizmus háború előtti történetének egyik leghitelesebb alakja Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki miután a 20-as években a zsidók sajtóból történő visszaszorításának szükségességéről írt, könyörtelenül harcolt a német megszállók és a nyilasok ellen is. Ezért életével fizetett. Ezek után a szellemi és viselkedési előzmények után a német, majd a Vörös Hadsereg általi megszállással a magyar függetlenség újra elveszett. Ilyen körülmények között a nemzeti radikalizmus eszméje is emigrációba szorult. Az újabb határkő 1986-ban Csurka István Elfogadhatatlan realitás című írása. Csurka írásaiból minden héten közlünk egyet, így olvasóink újra olvashatják, vagy megismerhetik a XX. század egyik legnagyobb és a nemzeti radikalizmus talán legnagyobb magyar gondolkodójának világlátását.

Keresse a heti Magyar Fórumot január 14-étől az újságárusoknál. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amint októberben főszerkesztőnk cikkében jelezte: „Anyagi gondjaink továbbra is égetőek. Így nem tehetünk mást, mint hogy megemeljük az újság árát. A Magyar Fórum évtizede, vagy talán még régebben változatlan áron jut az olvasóhoz. Most kénytelenek vagyunk a 247 forintos árat felvinni 350 forintra. Tudjuk, hogy sokak számára ez a 100 forint is nagy teher, mégis azt kérjük, hogy tartsanak ki mellettünk és támogassák továbbra is lapunkat azzal, hogy hétről hétre megvásárolják vagy időszakosan előfizetik.” Az előfizetési díjak változatlanok. A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft ., fél évre: 6422 Ft . Számlatulajdonos: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, számlaszám: 11712004-20341426-00000000. Előfizetéssel kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu; +36-1-781-3236. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

A Magyar Fórum korábbi cikkei elolvashatók a fuggetlenseg.hu és a Facebook oldalon – amennyiben elnyeri a tetszését az oldal, kérjük „tetszikelje”.

/https://www.facebook.com/magyarforumonline?fref=ts/

A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA

Kedves Honfitársam!

Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel, hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé választott.

Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk. A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. Csurka István 80. születésnapján bemutattuk Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint Boros Péter szobortervét.

Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben is méltó helyre kerüljön. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját erőből nem győzzük.

Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.

Budapesten, 2016. januárja

Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas karmestere

Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára:11712004-20341426

Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy „Csurka István Emlékére”.

A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.

Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely: 2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti, konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.