|
 2015.12.23.
Csillebérc a
magyar fiataloké
A szocialista kormányzás idején többen arra játszottak, hogy
majd elévül mindenfajta igény
Egyértelmű a
jogerős bírósági ítélet és a Csillebérci Szabadidő és
Ifjúsági Központnak minél előbb azokat kell szolgálnia,
akiket megillet, a fiatalokat – jelentette ki Rétvári Bence,
és felidézve a korábbi szlogent, miszerint „az úttörő nem
lop, csak szerez”, elmondta: a rendszerváltás előtt, az utolsó
pillanatban játszották át a 4,5 hektáros ingatlant.
Mi az oka, hogy tizenöt évre volt szükség a
jogerős ítéletig, mely kimondja, hogy a hajdani csillebérci úttörőtábor
a magyar állam tulajdona?
– A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989.
április 22-én tartott kongresszusán döntött megszűnéséről,
és egyben létrehozta a Demokratikus Politikai Ifjúsági
Szervezetek Szövetségét. Ezt követően, még a rendszerváltás
előtt, az utolsó pillanatban játszották át az ingatlant a
Magyar Úttörők Szövetségének úgy, hogy a KISZ feloszlatása
után két hónappal írták alá azt a szerződést, amellyel
elajándékozták a szabadidőközpontot. Ez a szerződés három
napon belül életbe lépett, és a tulajdonjogot gyorsan be is
jegyezték. A sietség oka feltehetően az volt, hogy ekkor az állami
ingatlan kezelője, azaz a KISZ a tulajdonjogot még átruházhatta
egy másik szervezetre. Egy munkanappal később, a földtörvény
módosítása miatt azonban ezt már nem tehette volna meg. A földtörvény
akkori módosítása pont azért született, hogy az állami
vagyon kijátszását megakadályozza. Éppen a csillebérci, a
tulajdonjogról dönteni hivatott perben mondta ki már korábban
a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Demisz nem jogutódja a KISZ-nek.
Mindezek alapján kijelenthető, az elajándékozott, már a
Gyurcsány Ferencék alapította Demisz neve alatt elprivatizált
KISZ-vagyon törvényessége megkérdőjelezhető. Ennek szerény
része volt az a csillebérci vadászház is, amelyet Rácz Péter
főúttörő, a Magyar Úttörőszövetség korábbi elnöke adott
el az unokatestvérének tizenötmillió forintért, miközben a
kastély független ingatlanszakértő értékbecslése szerint az
eladás idején 96,8 millió forintot ért. A rendszerváltoztatás
időszakára jellemző, hogy az 1989-ben megszűnt KISZ neve alatt
1993-ban az akkor még állami OTP-től hitelt is vettek fel az
ingatlanra, amelyet aztán nem fizettek vissza, így a tartozást
újra az államra terhelték. Ezt a vadászházat szerette volna
visszaperelni az állam, ám első fokon ez nem sikerült.
Mindehhez hozzátartozik, hogy a főúttörő, Rácz Péter a
Magyar Úttörők Szövetsége ellenőrző bizottságát sem tájékoztatta
az ügyletről, de a szövetség az eladás után szolgálati lakásként
mégis kibérelte a kastélyt elnöke részére. Később,
2007-ben Ráczot a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen
kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre
és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.
25 éven át egyáltalán mire használta a tulajdonos
Csillebércet?
– Huszonöt éve a spontán privatizáció után a magánérdek
megelőzte a közérdeket ezen a területen is. Profittermelésre
használták a csillebérci tábort ahelyett, hogy megnyitották
volna a fiatal- és gyermeküdültetés számára, ahogyan az az
Erzsébet-táborokkal lehetővé vált.
Az MSZP–SZDSZ-kormányok miként viszonyultak ehhez a
komplexumhoz?
– A szocialista kormányzás idején többen arra játszottak,
hogy majd elévül mindenfajta igény, és a határidők lejárnak.
Az első Orbán-kormány idején indult el az a jogi eljárás,
amivel megpróbálták visszaszerezni a tulajdonjogot. A
szocialista kormányok idején különböző külső körülményekre
hivatkozva hátráltatták az eljárást azért, hogy a
szocialista párthoz ezer szállal kötődő vezetők pénzért még
évekig hasznosítani tudják a központot. Említhetjük Nagy Nórát,
korábbi szocialista képviselőt, az MSZP elnökségi tagját, de
felbukkant a zűrös ügyleteknél Nyakó István volt MSZP-s képviselő,
vagy a jelenleg független országgyűlési képviselő, DK-s
politikus Varju László neve is. A 2015. november 4-ei jogerős
ítélettel nemcsak visszaadták a tábort, hanem rendezték a
jogi helyzetet és immár visszajegyezhető a magyar állam
tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek az ingatlannak a
magyar fiatalokat, a magyar gyerektáboroztatás ügyét kell
szolgálnia. A legszerényebb becslések szerint is 5-10 milliárdos
összegtől estek el a főként rászoruló magyar fiatalok
amiatt, hogy éveken át nem tudtak ott számukra táborokat
szervezni. Azzal, hogy a szocialisták privatizálták a tábort,
a gyermekek ellen követtek el bűnt. Zsákmánynak, szocialista
kifizetőhelynek tekintették a tábort, és ahelyett, hogy a
fiataloknak adták volna, saját céljaikra használták.
Medveczky Attila
|
