|
 2015.02.06.
A Nánási Portéka is versenyez a KAP
európai díjért
A
gazdatársadalom, az iparosok és a polgárok adják a település
erejét
Hajdúnánás első
márkája, a Nánási Portéka mint helyi védjegy – a magyar
programok közül egyedüliként – bekerült az európai Közös
Agrárpolitika (KAP) Kommunikációs Díj esélyesei, ezzel együtt
a legjobb három közé. A díjak átadására valamint a projekt
szakmai bemutatására január 29-én kerül sor Brüsszelben,
akkor derül ki, hogy a spanyol, a brüsszeli vagy a magyar
projekt lesz-e a befutó.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitika Kommunikációs
Díjára jelölték a településen megvalósult Nánási Portéka
projektet, mely így bekerült Európa három legjobb programja közé.
Mi ennek a projektnek a lényege? – kérdezem Szólláth
Tibort, Hajdúnánás polgármesterét.
– Másfél évvel ezelőtt azzal a nem titkolt szándékkal
nyitottuk meg vidékfejlesztési forrásból a Nánási Termelői
Piacot, hogy lehetőséget kapjanak a helyi termelők az általuk
megtermelt áruk közvetlenül a fogyasztókhoz történő
eljuttatására. Amennyiben feldolgozott terméket árulnak, annak
minimum 50%-ban helyi alapanyagot kell tartalmaznia, s a feldolgozásnak
is Hajdúnánáson kell történnie. A 2013-ban pályázati
fejlesztések útján végbement változásoknak köszönhetően
egységes pavilonok, és szebb környezet várja a látogatókat.
A legnagyobb változást a piac azon szeglete jelzi, ahol a Nánási
Portéka védjegyet használó termelőkkel találkozhatnak a vásárlók.
Amikor a piacot létrehoztuk, senki sem kötelezett minket arra,
hogy létrehozzuk a Nánási Portéka projektet. Viszont azt
gondoltuk, ha létrehozunk egy ilyen szép termelői piacot, annak
üzenete is legyen a jövő számára.
Miként érték el, hogy a nánási helyi védjegy
is versenyezhessen a KAP díjáért?
– Pályáznunk kellett, és a hajdúnánási termékek
piacra jutását, megismerését segítő marketingkampányt „A
közösség, a nyilvánosság felé való kommunikáció” kategóriába
sorolta be az EMKA Tanácsadó Kft.
Tehát a nánásiak projektje már biztosan dobogós?
– Igen, és nagyon bízunk a jó helyezésben, bár erősek
a versenytársaink. A tavalyi spanyol győztessel és a sok milliárd
euróval rendelkező nagy multi kampányos brüsszeli projekttel
kell versenyeznünk.
Mit jelent ez az elismerés a város, illetve Magyarország
számára?
– Magyarország számára ez az elismerés azt jelenti,
hogy bekerültünk az európai élmezőnybe. Településünk pedig
megtisztelve érzi magát, hogy ezzel a márkával képviselheti
az országot. Emellett Hajdúnánás számára mindez nagyon
komoly marketinglehetőség, mert a hír hallatán sokan
megismerik városunk nevét. S azoktól, akik már eddig is ismerték,
nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk.
Elképzelhető, hogy ezután egyre több turista keresi
fel Hajdúnánást?
– Bízom benne, hogy igen, mert megnőtt a nánási portékák
iránt az érdeklődés. Nagyon sokan kérdezik, hol lehet ezeket
a termékeket megvásárolni. Egyelőre még Hajdúnánáson, mert
a helyi gazdaságfejlesztés fontos elemei a nánási portékák.
Amikor a projektet megterveztük, úgy számoltunk, hogy körülbelül
200 ezer turista keresi fel évente a várost – főleg a fürdő
miatt érkeznek hozzánk. Elsősorban a lakosságot szerettük
volna ellátni egészséges élelmiszerrel, másodsorban az ideérkező
turistákat, s a harmadik elem az lesz, mikor a város határán kívül
találunk piacokat.
Újabb hajdúnánási értékek kerültek be „a
hungarikum piramis” alapszintjére. Melyek ezek az értékek?
– A Bocskai Korona mint fizetőeszköz, a Bocskai Korona
egyedüli hasonmását, melyet a helyi múzeum igazgatója készített
kollégáival, az öhön, mint jellegzetes hajdúsági pásztorétel,
és a hajdúnánási gyógyvíz.
Jogosan következtetek mindebből arra, hogy Hajdúnánáson
erős a lokálpatriotizmus?
– Abban bízom, hogy egyre erősödik a helyi identitástudat.
Talán nagyképűségnek hangzik, de azt szoktam mondani, legalább
önmagunk számára tegyük a várost a világ közepévé, mert
ez az itt élők feladata, mások nem fogják ezt megtenni helyettünk.
Ezért a helyieket arra ösztönzöm, hogy lehetőségeikhez mérten
tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Hajdúnánás jól élhető
várossá váljon. Komoly értékkel rendelkezünk, melyeket fel-
és meg is kell ismerni. Azért dolgozunk, hogy a megélhetésük
is biztosított legyen a település lakóinak.
Bizonyára az is sokat jelent a város életében, hogy két
év alatt készült el a Hajdúnánási Ipartestület felújított
székháza. Mi tette indokolttá a renoválást?
– Településünk erejét mindig is a gazdatársadalom, az
iparos réteg és a polgárság adja. Városunk 400 éve, a hajdú
településekre jellemzően önállóan éli életét, s önállóan
hozza meg döntéseit. S a döntések meghozatalában fontos
szerepe volt és van az iparostársadalomnak. A helyi IPOSZ
szervezet székházában komoly kulturális élet zajlik. Az
1988-ban készült épület jócskán megérett a felújításra,
ezért a Hajdúnánási Ipartestület a Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési
Alapból – a Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesület által – a
LEADER-pályázat keretében 2013-ban pályázatot nyújtott be
korszerűsítésre.
Mit szeretne
megvalósítani a város a mostani EU-s ciklusban?
– Istennek hála 2010-ben sikerült Hajdúnánáson a
rendszerváltást végrehajtanunk társadalmi téren is. Ezért is
erősödött meg a helyi identitástudat. Emellett infrastrukturális
felújításokat kezdtünk el, megújultak közintézményeink, s
köztereink, köztéri szobraink renoválását is elkezdtük. Ezt
a munkát folytatni szeretnénk, hiszen ezek a felújítások
nemcsak szépészeti, hanem városüzemeltetési szempontból is lényegesek.
Az előttünk álló fejlesztési ciklusban el szeretnénk érni,
hogy a helyi gazdaság szereplői, a vállalkozások jelentős része
jusson pályázati forráshoz, minél nagyobb számban
fejlesszenek, mert azáltal munkahelyeket teremtenek. Így a nánási
emberek Nánáson képzelik el jövőjüket.
Medveczky Attila
|
