vissza a főoldalra

 

 

 2015.02.06. 

Elsődleges feladat az új munkahelyek létrehozásának elősegítése

A beruházási céltartalékot elsődlegesen pályázati önerőként használjuk fel

Szegi Emma Kaba város polgármester asszonya: minden anyagi és egyéb erőforrást kihasználva a lakosság javát szolgáljuk. Következő nagyobb beruházásunk a tornacsarnok felépítése, amelyben, reméljük, sok-sok vidám és tartalmas órát tölthetünk együtt.

 Befejeződött a Kaba–Báránd–Tetétlen szennyvíztisztító és csatornahálózat kiépítésére benyújtott pályázat kivitelezése. Mi tette indokolttá ezt a beruházást?

 – Törvényi kötelezettségünknek tettünk eleget ezzel a fejlesztéssel. Kabán korábban a 60%-os volt a csatornázottság, s a szennyvíztisztító telepünk működése sem felelt meg a jogszabályoknak, mert a környezetvédelmi engedély hatálya lejárt. Tehát városunk mindenképpen érdekelt volt a szennyvízkonstrukció befejezésében. Ehhez keresett partnereket. Hiszen amikor a pályázat készült, preferálták a több település összefogását. S azt is tudtuk, hogy az EU-s jogszabályoknak megfelelően kötelező lesz a 2000 fő feletti településeken a szennyvízcsatorna és a tisztító telep kiépítése a mai követelményeknek megfelelően. A kivitelezési munkálatok 2013. március elején kezdődtek. A beruházás két részből állt, a szennyvíztisztító telep megépítéséből, valamint a csatornahálózat kialakításából. A terveknek megfelelően haladtak a szennyvízcsatorna-hálózat építésének kivitelezési munkálatai mindhárom településen. A beruházás Kabán 1034 háztartást érintett.

 Mikor csatlakozhatnak rá a kabaiak a csatornahálózatra?

 – Akik még nem kötöttek rá a rendszerre, május 31-éig ezt megtehetik. Talajterhelési díjat csak ezután számolunk fel.

 A cukorgyári szennyvíztisztító telep és a víztoronnyal kapcsolatos fejlesztések is ehhez a beruházáshoz tartoztak?

 – Ezek a beruházások nem tartoznak a három település közös fejlesztéséhez. Hiszen a cukorgyári szennyvíztisztítót a gyár megszűnésével átvette az önkormányzat. Először mi üzemeltettük, ahogy a vízművet is. Majd mind a cukorgyári víztornyot, mind a szennyvíztisztító üzemeltetését átadta az önkormányzat a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt.-nek, s január 1-jétől a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi el ezt a feladatot.

 Ha már a vizet említettük, mekkora jelentőséggel bír, hogy elektromos áram fejlesztésére képes kiserőművet adtak át a Városi Gyógyfürdőben?

 – A megtermelt energia kettős hasznosítású, elsődlegesen villamos energiát termel, mely ellátja a fürdőt, de a többletenergiát, amit a fürdő nem használ el, egy ad-vesz mérőn keresztül az áramszolgáltató hálózatba visszatáplálva értékesíthetik. Ezenkívül jelentősen növeli a komfortérzetet a hőhasznosítás. A hőenergiát a fürdő kazánjában, hőcserélőkön keresztül a gyerekmedencék és a zuhanyzó fűtésére használja a fürdő.

 Sokan keresik fel a kabai gyógyfürdőt?

 – Főleg a nyári hónapokban keresik fel a fürdőt. Szép, gondozott környezete, s a város nyugodt élete mind hozzájárul a tökéletes kikapcsolódáshoz.

 Korábbi interjúnkban szóba került a kabai iskola állapota. 2014-ben éltek a szülők a beiskolázási támogatással?

 – Az önkormányzat önként vállalt feladata a beiskolázási támogatás folyósítása. Kabán minden iskolás kap egy bizonyos összeget, s nemcsak az általános iskolák, hanem bizonyos feltételek mellett a középiskolák növendékei és a felsőfokú tanulmányokat folytatók is, és számlákkal kell bizonyítaniuk, hogy az előírt célokra költötték a támogatást.

 Minden egyes település lakóit érdekli, hogy emelkednek-e a díjtételek. Kabán 2015-re javasolták-e a díjak emelését?

 – A képviselő-testület úgy döntött, hogy idén nem emelkednek a díjtételek. Ennek fő oka, hogy tavaly nagyon alacsony volt az infláció mértéke.

 Sikerült-e tavaly beruházási céltartalékot képezniük?

 – Minden évben minimum 50 millió forintos beruházási céltartalékot képzünk. S ezt az összeget elsődlegesen pályázati önerőként használjuk fel, mert csak így tudunk nagyobb fejlesztéseket megvalósítani.

 Kidolgozták már, hogy mire szeretne a város pályázni a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban?

 – Jelenleg egy B-típusú tornacsarnok építésén dolgozunk, hogy legyen megfelelő helyszíne a mindennapos kötelező testnevelésóráknak. A kérdés, hogy mekkora önerőt kell vállalnia ehhez az önkormányzatnak. Elvileg 50%-os önerőt állapítottak meg. Mi ezért a Miniszterelnökséghez fordultunk, hogy ezt nem tudjuk biztosítani, hiszen a helyi adóerő-képesség állapota miatt évről évre kevesebb normatív állami támogatásban részesülünk. A napokban kaptunk a Miniszterelnökségtől egy levelet, hogy vizsgálják annak a módját, miként tudják az önerő arányát csökkenteni a tornacsarnok megépülése érdekében. Természetesen meghatároztuk a fejlesztési prioritásokat, melyek között szerepel napközis konyhánk – amely a településen a szociális étkeztetést biztosítja – újraépítése, mert nem felel meg az intézmény sem a jogszabályi, sem a korszerű technológiai követelményeknek. A központi iskola energetikai felújítását mindenképpen meg szeretnénk oldani, hogy ezzel hosszútávon csökkentsük az önkormányzat kiadásait. Elsődleges feladatunk új munkahelyek létrehozásának elősegítése, és lehetőleg termelőüzem megteremtése. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a vállalkozások minél jobban prosperáljanak. A mostani EU-s időszakban a vállalkozások is komoly beruházásokra pályázhatnak, s az az optimális, ha olyan munkahelyteremtő és -megőrző fejlesztésekben gondolkodnak, melyek hosszú távon gazdaságosan üzemeltethető megoldást jelentenek számukra.

 

Medveczky Attila