vissza a főoldalra

 2015.02.06. 

A Pannon Háztáji Sertésprogram sikere

A háztáji gazdaságok erősítését célozza az a négyoldalú – a veszprémi Pannon Egyetem, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemesvámos Község Önkormányzata és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület együttműködésének köszönhető – szándéknyilatkozat, melyet január 16-án írtak alá Veszprémben. Az együttműködéstől a sertéságazat kifehérítését, a foglalkoztatás és az állatok számának növekedését várják. Dr. Polgár J. Péter a Pannon Egyetem Georgikon Karának dékánja: a program egyik fontos eleme a kisebb egységek együttes megjelenítésnek, közös keretben történő informatikai hátterének kidolgozása.

 A hazai sertésállomány 2014 közepén 3,1 millió volt, mely csupán fele az 1992-es adatoknak. Ezért az agrártárca szeretné elérni, hogy a magyar sertésállomány 2017-ig a duplájára emelkedjen. Mikor kezdték kidolgozni a Pannon Háztáji Sertésprogramot, s ez mennyiben van összefüggésben a kormány céljaival?

 – Három évvel ezelőtt kezdtünk a Georgikon Karon a témával foglalkozni. A sertésállomány csökkenése tendenciózus volt, s a magyar fajták részaránya aggasztóan visszaszorult. A sertésstratégia kormányzati elindításakor egyetemünk együttműködési megállapodást írt alá a minisztériummal, melyben vállalta a majd elinduló programok kutatási, fejlesztési feladatainak támogatását. Keszthelyen volt a program megvitatásának első állomása, melynek tapasztalatait több helyszín után az OMÉK keretében szervezett konferencia összegezte.

 Melyek a Keszthelyen kidolgozott program fontosabb elemei?  

– A program három sarkalatos problémaegyüttes vizsgálatának és kezelésének elemeit tárgyalja. A sertéslétszám növelése az első, hiszen a ’80-as évek végén hazánkban tartott több mint 9 millió sertés fele a háztáji gazdaságokból származott. Ennek a tenyésztési, tartási közegnek az aktiválása az elsődleges cél. A második a rövid ellátási láncok erősítése, a biztonságos, helyben előállított élelmiszer arányának növelése azzal, hogy a hagyományos magyar sertéshús és az abból készült termékek piacra juttatását erősítjük. A harmadik a magyar fajták genetikai potenciáljának kisüzemben történő felhasználása, és ezáltal a tenyészállatok szelekciója, a tenyészérték becslését szolgáló adatbázis jelentős bővítése.

 Melyik sertésfajtára alapozták a programot?

 – Elsősorban a magyar nagy fehér hússertésállományra alapozunk, de a magyar lapály állományok esetében is hasonló paraméterekkel számolhatunk. Speciális a helyzet a mangalicafajták esetében, hiszen ezek az állatok gyengébb szaporulattal és jelentősen nagyobb zsírbeépítéssel jellemezhetők. Mivel ez még keresztezett állományként is meghatározó, itt egy hosszabb hizlalási időtartammal, és más vágási minőséggel szembesülünk. Ennek is lehet helye a palettán, de itt a valószínűsíthető ár termékenként lényegesen magasabb, mint a hússertések esetében.

 Vágópontok létrehozását is tervezik?  

– Igen, hiszen a sertés egyetlen terméke a húsa. Ezt a húst vagy a belőle készült sonkát, kolbászt, töltelékárut úgy tudjuk a legkedvezőbb konstrukcióban eljuttatni a vevőhöz, ha arra minimális szállítási és kereskedelmi költség rakódik rá. A vágópontok szerepe itt kiemelkedően fontos, hiszen a kisebb létszám folyamatos vágása kiszolgálja termelők és környezetük saját húsigényét, és a vágópont környezetében erre figyelő és ezt a terméket kereső tudatos fogyasztókat egyaránt.

 A Georgikon sertéstelepének malacai kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy újból növekedésnek induljon a magyarországi sertésállomány?

 – A Tanüzemünk magyar nagy fehér állománya mérete alapján kiváló kísérleti alapokat ad, ám a tenyészállat-ellátásban ennél lényegesen nagyobb állomány, több tenyészet együttműködésére lesz szükség. A program egyik fontos eleme a kisebb egységek együttes megjelenítésnek, közös keretben történő informatikai hátterének kidolgozása. Itt nemcsak a tenyészállatok nyilvántartása, a vágásig eljutott hízósertések teszteredményeinek feldolgozása jelent feladatot, hanem az itt képviselt minőség, ha úgy tetszik márka egységes keretben történő megjelenítése is. Ehhez az egyetem Műszaki Informatikai Kara és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület munkatársai szerveznek hátteret.

 Hizlalásra, vagy szaporításra adnák át a sertéseket a tartóknak?

 – A program célja garantált genetikai értékű tenyészállatok kihelyezése, amelyek ismert tenyészértékű, kiváló genetikai hátterű tenyészállatoktól származnak. Ez garantálja az elérhető nagy szaporulatot és a hizlalásra kerülő állatok jó termelési paramétereit. A program keretében célunk a hivatalos teszteredményeket gyűjtő herceghalmi állomás feltöltésének elősegítése is.

 A programban részt vevő gazdákat takarmányozási és tartástechnológiai tanácsokkal is ellátják?

 – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével tervezzük a szaktanácsadási rendszer erre a feladatra tervezett bővítését. A magas genetikai érték csak akkor realizálható, ha az állat igényeit az adott gazdaság termelési környezetében a lehető legjobban kiszolgáljuk. Ennek meghatározó eleme a takarmányellátás, amelynek külön figyelmet szentelünk. Ezekről a fontos ismeretekről, ajánlásokról a gazdákat folyamatosan tájékoztatjuk, sőt az egységes termékminőség érdekében az elvárásokat is rögzítjük.

 A Georgikon Kar képes-e biztosítani a tesztkörnyezetet a hatékony állattartási technológiák kialakításához?

 – A Georgikon Kar a tanüzem törzsállományát, törzstelepét és a mellette lévő hizlalótelepet tudja erre a célra használni. Itt a hízékonyságvizsgálat speciális tartási körülményei is biztosíthatók, annak tesztistállói az állami támogatás megszüntetése óta üresen állnak. A tesztvágások, testösszetétel és a termékcsoportok arányainak vizsgálata a keszthelyi tanüzemi kisvágóhíd újraindításával és a Nemesvámoson beindítandó vágópont és feldolgozóüzem tesztüzemként történő használatával is bővíthető. A takarmányozás fejlesztésének és kontrolljának laborháttere is rendelkezésre áll, 2014 őszén adtuk át modern, jelentősen bővített takarmányanalitikai laborunkat az új Bioinnovációs Központban. Ennek a programnak a legfőbb feladata a modellszintű működés paramétereinek kidolgozása, amely nyomán országos program fejlesztése is cél lehet.

 Elérhetők már a program elindításához szükséges források?

 – A források pontos beazonosítása és biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek együttműködési megállapodást írtak alá. Ennek részletei most vannak kidolgozás alatt. Az együttműködő partnerek forrásai mellett feltétlenül szükséges egy olyan támogatás biztosítása, amely segítségével a tesztüzemi időszak alatt megteremthető a további önálló működtetés feltételrendszere.

Medveczky Attila