|
 2015.02.13.
Vállalkozó önkormányzatok
Térségünk fejlesztési irányait a gazdaság szereplői és a
települések vezetői határozzák meg
Az őszi választások
után a gazdaságfejlesztést illetően nagyobb sebességre
kapcsolt a Kiskunmajsai járás. A hat települést (Kiskunmajsa,
Jászszentlászló, Móricgát, Szank, Csólyospálos és Kömpöc)
magában foglaló Kiskunmajsai járás közös fejlesztésekben is
gondolkodik, tervezésre ösztönzi vállalkozóit és lakosait
egyaránt. Patkós Zsolt, Szank polgármestere, a társulási
tanács vezetője: a feladatokat össze kell hangolni, hogy a
kiskunmajsai térség befektetésre alkalmas térséggé váljon.
Polgármester úr úgy nyilatkozott, hogy „az már
kevés, ha egy önkormányzat vállalkozásbarát. Ennél már többre
van szükség”. Mi jelenti a többletet?
– Az önkormányzatok évtizedeken keresztül kötelezően
intézményfenntartó feladatokat láttak el. Ezek körébe
tartozott a nevelés, az oktatás, az egészségügy, a kultúra
és a közművelődés. Amikor 2013-ban a jogszabályalkotók kötelező
önkormányzati feladattá tették a gazdaságélénkítés
tekintetében a helyi gazdaságfejlesztést, akkor nem arra
gondoltak, hogy közalkalmazotti, köztisztviselői álláshelyeket
hozzanak létre a nonprofit szférában, hanem arra, hogy meg kell
teremteni a megfelelő befektetési környezetet. Ez azt jelenti,
hogy az önkormányzatok valósítsanak meg kiszámítható helyi
adópolitikát, mérjék föl a helyi gazdaság szereplőinek szándékait
arra vonatkozóan, hogy jelenleg miként tudják működésüket
biztosítani, s a kis- és középvállalkozásoknak milyen
fejlesztési elképzeléseik vannak egy-egy településen. A meglévő
gazdasági területekre, ipari parkokra pedig befektetőket kell hívnia
az önkormányzatnak. Tehát befektetésösztönző politikát
kell folytatniuk. Ezeket az összetett feladatokat a kisebb önkormányzatok
nagyon nehezen tudják megoldani. Ezért szükséges az összefogás,
egymás erősítése, hogy térségi szinten fogjuk össze a
befektetésösztönzést, a munkahely-teremtési gondolatokat, a vállalkozók
által megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. Annak érdekében,
hogy minél hatékonyabb legyen e feladatok végrehajtása, Térségfejlesztő
Irodát kell létrehoznunk.
A társulási tanács
vezetőjeként milyen fontos feladatokat kell ellátnia?
– A kiskunmajsai kistérségben jelenleg egy jelentős közös
feladatunk volt társulás szintjén, ez pedig a családsegítő
és gyermekjóléti feladatok ellátása. Mindezt egy intézménnyel
valósítottuk meg négy település vonatkozásában. Amennyiben
a járás hat települését tekintjük, akkor kettő intézményt
működtet társulásunk. Az együttműködés további lehetőségeit
a választások óta eltelt időszakban igyekeztünk feltárni.
Tettük ezt arra való tekintettel is, hogy láttuk, ha nem segítik
egymást a települések, akkor maga a járás szenved versenyhátrányt.
Társulási elnökként a legfontosabb teendőm az volt, hogy felhívjam
a figyelmet arra, hogy a térség településeinek milyen
feladataik, és felelősségeik vannak a gazdaságfejlesztés területén.
A feladatokat össze kell hangolni annak érdekében, hogy
fejlesztésekkel a kiskunmajsai térség gyarapodó, befektetésre
alkalmas térség lehessen.
Miért tartja lényegesnek, hogy a kiskunmajsai járás
települései ne külön-külön határozzák meg a fejlesztési
prioritásokat, hanem közös fejlesztésekben gondolkodjanak?
– Járásunknak megközelítőleg 20 ezer fős lakossága
van. Hat település alkotja. A legkisebb település alig 500 fős,
a legnagyobb település közel 12 000 fős. Földrajzilag is közel
lévő településeink vannak. Térségünk gazdaságának
fejlesztési irányait a gazdaság szereplői, továbbá településeink
kell hogy meghatározzák. Nem célszerű – és egymás esélyeit
is rontjuk –, ha egymás riválisai vagyunk. Azt szeretném elérni,
hogy minden település megtalálhassa a maga érdekeit, települési
arcát a térségben. Akkor tudunk egymás segítői lenni, ha
ismerjük ezeket a célokat, és akár közösen elő tudjuk segíteni
a megvalósulást.
A járás településeinek vezetői ismerik a
jelenlegi pályázati ciklus főbb ismérveit és tervezett támogatási
területeit?
– Természetesen ismerik. Felelős települési vezetőként
a tervezett operatív programokat megismerték, és kiemelt
figyelmet fordítanak megyénk fejlesztési programjára is. Ezen
túlmenően összegyűjtöttük településeink fejlesztési elképzeléseit,
ezt követően aszerint kategorizáltuk a terveket, hogy mely
operatív programból lehetne támogatást nyerni megvalósításukhoz.
Elkezdődött a tervek megvalósíthatósági tanulmány szintű
kidolgozása annak érdekében, hogy a pályázatok megjelenésekor
már részletesebb adatbázisra támaszkodhassunk.
Kitűztek-e már rövid,
illetve hosszú távú célokat?
– A helyzetelemzésekkel elkészültünk. Minden település
számba vette helyi adottságait. SWOT analízist készítettünk
erősségeinkről, gyengeségeinkről, lehetőségeinkről, és a
veszélyekről. Mindezeket elemezve, figyelemmel adottságainkra
meghatároztuk kulcsprojektjeinket, amelyek megvalósítását
kiemelten fontosnak tartjuk. Ezek egyeztetése folyik jelenleg a térségben,
mert nem lenne szerencsés például minden településen konzervüzemre
pályázni vagy jégpályát építeni.
Ha jól tudom, nemrég létrejött a Kiskunmajsai
Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület is. Hogyan
kapcsolódik működése a térségfejlesztéshez?
– Az egyesület civil szervezet. Azért jött létre, hogy
a térség vállalkozóinak megfelelő fóruma legyen. Ezen egyesület
a településeket, a térséget érintő kérdésekben véleményalkotó
fórum kíván lenni. Fontos cél, hogy elősegítse a helyi vállalkozók
piacra jutását, továbbá a térségben befektetéseket hozzon létre,
befektetőket vonzzon. E szervezet nevében is hordozza kitűzött
céljait és vállalkozó tagjai révén az együttgondolkodás és
gazdasági összefogás kiváló esélyeit is. Az egyesület
tiszteletbeli elnöke Lezsák Sándor országgyűlési képviselő,
a parlament alelnöke lett, aki a hasonló nevű kiskunfélegyházi
és a közeljövőben megalakítandó izsáki civil szervezet létrejöttét,
céljait és a civil társadalom felelős véleményalkotását ezáltal
is támogatja.
Medveczky
Attila
|
