vissza a főoldalra

 

 

 2015.02.20. 

Az idős Nyilas Mihály visszaemlékezése

(Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig – Gárdonyi Géza Színház)

A színpadon egy fakapu, aminek a tetején olvasható a felirat: Orando et laborando, tehát imádkozva és dolgozva. A kapura kivetítenek egy filmet, melyen az idős Nyilas Mihály vezényli a sárospataki református gyermekek kórusát, s felhangzik az ismert, 42. szoltár: „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik”. A kis Nyilas Misiből tehát tanár lett, és ő emlékszik vissza a Debreceni Református Kollégiumban történtekre; a reskontó ellopására, pakkjának szétszedésére, megaláztatására, de arra is, hogy az „élet szép, az élet minden”, s milyen jó tanítónak lenni. Abban a jelenetben, ahol Misi az édesanyja levelét olvassa, a rendező megidézi az általa nagyon tisztelt Horváth Teri művésznőt, aki az ismert filmben játszotta az édesanyát.

            Nyilas Misi kisdiák szorgalmasan tanul a híres debreceni kollégiumban. Ő a legjobb tanuló! Mikor szegénységben élő szüleitől pakkot kap, diáktársai nem csak az összes ennivalót, de még a csizmakenőcsöt is felzabálják előle. Valkay tanár úr magántanítványt szerez neki Doroghyéknál, később pedig felolvasást is vállal a vak Pósalaky úrnál, hogy a fizetségéből, nélkülöző szüleit támogathassa. A léha és könnyelmű Török János Doroghy Bella kisasszonynak – akiért Misi kis diákszíve is megdobban – csapja a szelet. Mikor kilesi, hogy a kisdiáknál van Pósalaky úr nyertes lutriszelvénye, ellopja azt, majd megszökteti Bella kisasszonyt. Misi azt hiszi, elvesztette a szelvényt. A kollégium fegyelmi bizottsága sikkasztással vádolja, mert megtalálják a zsebében azt a tízforintost, amit Török János csempészett oda. Hiába derül ki végül Misi ártatlansága, az átélt csalódások, meghurcolása és megaláztatása örök nyomot hagynak a gyermek lelkében. Soha többé nem akar debreceni diák lenni...

            A rendező, Seregi Zoltán úgy gondolja, hogy Nyilas Misi története olyan alapmű, ami mindig és mindenhol fontos. Olyan erkölcsi kérdésekkel foglakozik, amelyek mai világunkban elhalványodtak. A jónak lenni mindig erkölcsi parancsa mély keresztény gondolat, át kellene szője életünket. Nem lenne ennyi szörnyűség, kegyetlenség és aljasság a világban, ha e szerint élnénk. Móricz műve a magyar szellemiség, a magyar lélek, a magyar gondolkodás egyik letéteményese, mint például a Toldi, A kőszívű ember fiai, a Csongor és Tünde és a többi sok-sok alapmű, amelyek a magyar legendárium részei.

            A Nyilas Misit alakító Gulyás Buda úgy nyilatkozott a Teátrum lapnak: „a kedvencem a Légy jó mindhalálig, a fődal. A darab legvégén. Az nagyon szép. Mindenkivel szeretek fent lenni a színpadon, a kedvenc részem a darabból, mikor Doroghy Sanyikát tanítom. Szeretem azt játszani, hogy tanítok.” Gulyás Buda alakításából leszűrhető, hogy megtanulta, hogyan működik a színház, hogyan épül fel egy előadás, így komplexen látja át azt, hogy mitől színház a színház. Elsajátította a beszédtechnika, színészmesterség, helyzetgyakorlatok alapjait. Fiatalként fiatal maradt és nem akart felnőttként viselkedni, kommunikálni. Megható volt, mikor édesanyja levelét olvasta föl, s mikor bevallotta Pósalakynak, hogy elvesztette a lutriszelvényt. Igaz, nem akar többé debreceni diák lenni, de megfogadta, hogy tanár lesz belőle. Figyelemre méltó volt Reiter Zoltán (Valkay tanár úr) alakítása, aki néhány pillanat alatt szép hangjával és a testtartásával megmutatta, hogy nem veszett még ki a világból a tisztesség. Az első felvonásban az „Élet szép, az élet minden” slágert a gyerekekkel csodálatosan adta elő. Csengeri Attila sikkasztó, tolvaj Török Jánosa esetünkben nem volt ellenszenves figura, inkább egy olyan alak, aki tudja, elszegényedett nemesi családból származik, és ha kell, akkor még csalni is képes azért, hogy szerelmének, Bella kisasszonynak mindent megadjon. Csengeri szokásos eleganciájával tölti be a teret, szépek és kifejezők mozdulatai. Hangjában pedig senki sem csalódhat. Virga Tímea, mint Bella, a szívünkbe zárja a karakterét. Nem bánik visszafogottan színészi eszközkészletével, jelenlétet követel magának. Remekül alakítja azt a lányt, aki ki akar törni a szegénységből, az egyhangúságból, de csakis becsületes úton. Sokszor meg sem kell szólalnia, elég, ahogy néz, és máris megannyi érzelmet közvetít. Kelemen Csaba szigorú és joviális igazgatója igazi szereposztásbeli telitalálat. Olyan vezetőt mutat be, aki mindent megtesz iskolája jó híréért, és aki számára a tanári hivatás az első.

1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a debreceni Csokonai Színház felkérésére Móricz örökérvényű regényéből. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nemcsak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét, de eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba is.

Az egri színház darabja igazi közös, családi élményt nyújt fiatalabb és idősebb nézőknek egyaránt, továbbá mindazok számára, akik a regény elvitathatatlan, örökérvényű mondanivalója mellett, – a jóság, a becsület és az ebben való feltétlen hit – a kitűnő kortárs magyar musicalszerzők, mára már klasszikusnak számító remekművét is hallani szeretnék. Igazán megható musicalt láthatott a közönség, zenekarral, látványos koreográfiával és persze fontos üzenettel. Olyannal, amelyet bár mindannyian ismerünk, hiszen mind olvastuk a regényt, mégis fontos, hogy újra és újra elővegyük és megerősítsük: a helyes út sokszor göröngyösebb, gyötrelmesebb, mégis, ha választás elé kerülünk, nem lehet kérdés, hogy azon kell továbbmenjünk. Reméljük, hogy az ifjú nézőkben felébreszti az előadás a kíváncsiságot, s a kezükbe veszik Móricz Zsigmond halhatatlan, klasszikussá vált regényét is.

 

emma