|
 2015.02.20.
A piranha kommandó
Kik voltak azok az
állami vezetők és vezető beosztású köztisztviselők, akik a
lakáshitelezés tervezett változtatása előtt gyorsan nagy összegű
államilag támogatott hitelt vettek fel?
A mostanában
nagyon kritikus Kuncze Gábor párttársa és minisztertársa,
Magyar Bálint volt az egyik ilyen állami vezető. A miniszter
harmincmillió forintos OTP hitele mellett ugyanazon a napon –
az akkor eladás előtt álló – II. kerületi Garas utcai lakására
is bejegyzett egy jelzálogot az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Ezt
megírta akkoriban a sajtó, az Oktatási Minisztérium sajtóirodája
természetesen azonnal hecckampánynak minősítette a hírt.
Pedig a 2003-ban megvásárolt, több emeletes, cca. 100 millió
forint értékű új ingatlanra természetesen felvette a kedvezményes
kamatozású kölcsönt a miniszter, nagy hirtelen, még a változás
bejelentése előtt. Azt a szép bolseviki hagyományt követték
az eszdéeszes elvtársak, hogy mielőtt megváltoztatták volna
az igénybe vehető kedvezmények körét, mértékét, melyről
amúgy is csak a belső kör kapott megfelelő időben információt,
összetrombitálták a maffiát: fiúk még ma nyúljatok jó mélyen
a megvetett, lenézett állam bácsi zsebébe, mer’ holnap törvényt
hozunk! Szigorítunk! Azért kellett szigorítani, mert a nép is
elkezdett kedvezményes kölcsönök után kajtatni. Ami persze
hamar elfogyott. Frissen melegen az elvtársak elfogyasztották. A
népnek már csak a hír maradt: volt kedvezményes kamatozású
állami kölcsön! Persze propagandistáik azóta is büszkén
sorolják a kedvezményes állami hitelt az MSZP–SZDSZ-kormány
jótéteményei közé.
Ami a nyilvánosságot
illeti, a Magyar Bálint-féle Oktatási Minisztérium sajtóirodája,
átlátszó módon, az itt a piros hol a piros nevű piti
gengszterek által űzött technika szerint dolgozott: egy tény
volt, ezt nem lehetett letagadni, hogy a többemeletes ház az új
MSZP–SZDSZ-kormány megalakulása után azonnal, mintegy 100
millió forint ellenében került a vezető elvtárs tulajdonába.
Volt-e rá fedezete? Erre kellett volna egy hitelt érdemlő
magyarázat. Figyeljünk! Az Oktatási Minisztérium sajtóirodájának
közleményére. Különösen a közlemény kezdő mondatának lírai
felütésére. A vezető miniszter elvtárs (hülye lenne saját
személyében a nyilvánosság elé állni), a minisztérium közleménye
szerint, a családjával és édesanyjával (óh, Istenem, be szép!)
együtt költözött be a többemeletes házba. (Így voltak összesen
hárman.) A miniszter elvtársnak volt egy 58 millió forintot érő
ingatlana. (Tetszenek figyelni?) 58 millió forintot érő(!), és
az édes jó anyjának egy ki tudja mennyit érő(!) régi lakása,
szóval legyen annyi elég az oktondiaknak, hogy fedezték. Hitelkérelem,
áthidaló jelzálogkölcsön, kedvezményes 30 millió forintos kölcsön.
Itt már szédül az olvasó. Ráadásul egy hónappal később
visszafizették. Mit, hol, ki, kinek? Tetszettek már bankban járni?
Van ebben a szegény, maradék Magyarországban még egy olyan
szerencsés állampolgár, mint amilyen az oktatási miniszter
elvtárs? Neki csak egy hónapig kellett a pénz, a bank meg
odaadta neki: hadd boldoguljon! Hát nem? Vagy Önöknek másmilyenek
a banki tapasztalataik? Magukra vessenek!
Epilógusként
ordasék előállnak a legotrombább hazugsággal: Magyar Bálint
magyar állampolgárt így ugyanolyan jogok és lehetőségek
illetik meg lakásvásárlása során, mint bárki mást! Itt nyer
értelmet igazán Kuncze megállapítása: a piranha-kommandó
leleplezte saját magát. Bingó!
czyla
|
