2015.02.20.
Fontos szegmenset céloznak a kormány újabb
stratégiai megállapodásai
A kormány eddig
alapvetően nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásai
kibővülnek, az újabb megállapodások a kkv szektort célozzák
meg – hangsúlyozta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai
kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
Csepreghy Nándor
elmondta: nem véletlen, hogy a kormány a hazai tulajdonú kis-
és középvállalkozásokkal kíván szövetséget kötni, hiszen
a gazdaságban dolgozó 3,2 millió munkavállaló 70 százalékát
foglalkozatják. Cél, hogy 2020-ig ötmillió ember dolgozzon az
országban, ehhez pedig az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások
hármas együttműködésére van szükség – tette hozzá.
Csepreghy Nándor
kiemelte: a kormány meghirdette "az új reformkort, ahol
Magyarországon mindenki támogatást kap az államtól, aki
letesz valamit a közös asztalra, és mindenkinek be kell állnia
a sor végére, aki ezekből a javakból csak másodsorban
szeretne részesülni". Jelezte, hogy a kormány a következő
hét évet olyan időszaknak tekinti, amelyre legutóbb a
reformkor idejében volt példa.
Emlékeztetett rá, hogy akkoriban jelentős külső források
bevonásával iparosítási programok indultak, kialakult a közlekedési
alapinfrastruktúra és jelentőset lépett előre a magyar gazdaság.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy a 2014-2020 közötti
európai uniós pénzügyi ciklusban Magyarország 4000 milliárd
forinttal több pénzhez jut, mint az előző időszakban.
A 12 ezer milliárd forint azt jelenti, hogy minden egyes
magyar állampolgárra jutó 660 ezer forintnyi forrás 712 ezerre
nő. Csepreghy Nándor szerint a pénz önmagában nem ér semmit,
ha a felhasználási logikán nem változtatnak. Ezért jut az összes
forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztésre, ellenben csökkennek
az állam egyéb beruházásai: biztosan nem lesz fejlesztési pénz
szökőkutakra, negyven centiméteres kilátókra, kutyakozmetikákra
és a magyarországi ravatalozóhálózat felújítására sem –
fűzte hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy a munkahelyteremtés és a piacra
jutás támogatása kerül a középpontba, amely több állami
bevételt generál, és így meglesznek a növekedés alapjai
akkor is, ha 2020 után nem lesznek uniós források.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a Fejér Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara mintaprojektjével kapcsolatban
kiemelte: a fenntarthatóság fogja meghatározni a város és az
egész világ következő évtizedeit. Radetzky Jenő a kamara elnöke
elmondta, hogy a projekt minden fillére jó helyre került, és
eredeti szándékuk, a környezet- és energiatudatos felújítás
bemutatása maradéktalanul megvalósult.
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly februárban
indította el uniós források felhasználásával környezetvédelmi
mintaprojektjét, amelyhez a Környezet- és Energia Operatív
Programban (KEOP) 151 millió forintot nyertek el. A mintaprojekt
keretében energetikai mintaházzá alakították a székesfehérvári
Gazdaság Házát, illetve kommunikációs eszközökkel a környezettudatos
gondolkodást, a tudatos energiafelhasználást és a fenntartható
életmódot népszerűsítették.
A projekt keretében a Gazdaság Házán külső nyílászárókat
cseréltek, szigetelték az épületet, napkollektorokat és
napelemeket telepítettek, illetve komposztálást, szelektív
hulladékgyűjtést vezettek be. Az energetikai mintaházban
gyakorlati képzési helyet és energialabort is kialakítottak.
(MTI)
|