|
 2015.02.27.
Keresztény szemmel a bevándorlásról
Vasfüggöny címmel
jelent meg György Zsombor írása a Magyar Nemzetben, a cikk
szerzője világossá teszi, hogy a bevándorlás és a menekültáradat
ellen határozottan fel kell lépnie hazánknak. „Magyarország
egyszerűen nem képes külföldi segélykérők tízezrein segíteni.”
Az elemzés végén
azonban figyelmeztet György Zsombor, hogy „a kormányzat a
mostaninál pontosabb érv- és fogalomkészlettel éljen” továbbá
„nem szabad idegengyűlöletet szítani, de még csak úgy beszélni
sem ezekről a szerencsétlenekről, mintha bűnözők lennének.
Erre szólít fel minket a keresztényi szeretet és szolidaritás.”
Azon kívül, hogy
egy kicsit csak oda kell szúrni a kormánynak az álobjektivitás
jegyében, nem sok értelmét látom az utóbbi mondatnak, hiszen
senki sem gyűlölködött itt, csupán felnőtt emberek módjára
egyenesen beszéltek a problémáról a kormány emberei. De ha már
keresztény szemmel nézzük a dolgokat, akkor jusson eszünkbe,
hogy Isten nem azért teremtette népek és fajok szerint az
emberiséget, hogy arról mi ne vegyünk tudomást. A keresztényi
szeretetet éppen ezért itt kell gyakorolnunk elsősorban magunk
között.
Andre Goodfriend
is kritikával illette a kormány bevándorlási politikáját,
amint lehetett, mikor Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarországot
magyarnak akarjuk megtartani. Az interneten emlékeztette a
miniszterelnököt Szent István Intelmeire. „Mert amiként különb-különb
tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb
nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert
hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét
emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az
egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva
megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad
és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak,
mintsem másutt lakjanak.” – szól az Intelmek hatodik pontja.
A „fricska”
nyilván nem Goodfriend ötlete volt, de a liberálisok jót röhögtek
rajta, mondván sikerült Szent Istvánnal „odaszúrni” a
nemzeti oldalnak. Csakhogy aki figyelmesen elolvassa államalapító
királyunk sorait és kicsit hajlandó gondolkozni is, az tudja,
hogy a kritika nem helytálló. Szent Istvánnak szüksége volt a
külföldi szerzetesekre, akik nem csak keresztény hitre térítették
a népet, hanem nyugatról új agrártechnikát hoztak magukkal. A
királyi udvar fényét emelte, hogy a bajor Gizella királyné
mellett külföldi testőrség szolgál, az egyházi központok
pedig joggal büszkélkedtek egy-egy nagy tudású és jelentős
európai kapcsolatokkal rendelkező főpappal. A gazdasági élet
fellendítése szempontjából pedig igen nagy szükség volt a
betelepített kereskedőkre és kézművesekre.
Aktualizálva a kérdést,
ma is örülünk, ha külföldi befektetők érkeznek hazánkba,
akik fellendítik a gazdaságot és új munkahelyeket teremtenek.
Vagy ha mások megosztják velünk tudásukat, elősegítik fejlődésünket.
Emellett a kormány azt is kijelentette, hogy a politikai menekülteket
Szent Istvánhoz hasonlóan gyámolítani fogja. Azonban a gazdasági
okokból hazánkat választók eltartására nincs lehetőségünk,
valamint a már számtalanszor csődöt mondott
multikulturalizmusból sem kérünk.
Hála Istennek
Andre Goodfriend már hazatért az Egyesült Államokba, de jó
lenne, ha mi magyarok tisztában lennénk mindannyian azzal, hogy
mit jelent a keresztény Magyarország. Egy olyan haza, amelyik
keresztényszociális alapon gondoskodik minden állampolgáráról,
otthont termet nekik és őket hozza helyzetbe.
Merle Tamás
|
