|
 2015.02.27.
Tovább
bővülhetnek a magyar–lengyel gazdasági kapcsolatok
A térség energiabiztonságának fontos része az épülő észak–déli
energiafolyosó
Dr. Szabó László
külgazdasági és külügyminiszter-helyettes: Krakkóban
meglátogattam Európa egyik legmodernebb atomfizikai protonterápia
központját. Jó lenne uniós támogatással a modern onkológiai
terápiát Magyarországon is elérhetővé tenni, ezzel akár a környező
országok magyarlakta területeit is el lehetne látni.
Külgazdasági és külügyminiszter-helyettes úr január
végén Varsóban és Krakkóban tárgyalt. Milyen témákról és
kikkel folytatott tárgyalásokat?
– Január 29-én folytattam megbeszéléseket Rafal
Trzaskowski külügyminiszter-helyettessel, Katarzyna
Kacperczykkel, a lengyel Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért
felelős helyettes államtitkárával, valamint a lengyel gazdasági
minisztérium európai ügyekért felelős helyettes-államtitkárával,
Andrzej Dychával. A találkozókon a kétoldalú gazdasági
kapcsolatok fejlesztése, a gazdaságdiplomáciai intézményrendszer,
valamint az ukrán válság és az energiabiztonság témaköre
került szóba. Másnap Krakkóban a kis-lengyelországi vajdaság
vezetőjével, Jerzy Millerrel találkoztam, vele a kétoldalú
kapcsolatok fejlesztésének lehetőségein és a hazánkhoz földrajzilag
közel eső térségbeli potenciális üzletei lehetőségeken kívül
a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. hamarosan Krakkóban megnyíló
képviseleti irodájának tevékenysége került szóba.
El lehet mondani, hogy mindkét ország nyertese
lett az Európai Unió következő hétéves költségvetésének?
– Igen. Mindkét ország nyertese a 2014–2020-as költségvetési
tervezési időszaknak, lengyel partnereink is úgy gondolják,
hogy az EU-s források a térség államainak további fejlődéséhez
nagymértékben hozzájárulnak.
Tudtommal a csaknem negyvenmillió lakosú Lengyelországba
kevesebb magyar áru jut el, mint az ötmilliós Szlovákiába.
Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?
– A közvetlen szomszédoknak helyzeti előnyük van. Mi
azért dolgozunk, hogy a lengyel reláció vonatkozásában például
a jármű- és higiéniai termékgyártás, a tejfeldolgozás,
valamint a megújulóenergia-ipar és telekommunikáció területén
kínálkozó együttműködési lehetőségeket a közeljövőben
a lehető legjobban kihasználjuk. Ennek érdekében is tárgyaltam
a Lengyel Gazdasági Kamara, illetve a fenti ágazatokban működő
cégeinek vezetőivel. A külkereskedelmi mérleg javításában
nagy szerep jut majd a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
hamarosan megnyíló képviseleti irodája tevékenységének is.
Azért fontos hangsúlyozni, hogy 2003–2013 között megháromszorozódott
a magyar–lengyel kereskedelmi forgalom.
Milyen módon leszünk képesek a lengyel befektetőket,
vállalkozókat Magyarországra vonzani?
– Meggyőződésem szerint a kedvező befektetési klíma
alapvetően nemzetközi kell, hogy legyen, mi sem egy konkrét
ország üzleti köreire szabjuk a magyar viszonyokat. Eddig is
sikeresek voltunk a lengyel cégek Magyarországra csábításában
és a KKM új fókuszának megfelelően a továbbiakban is ez lesz
majd külképviseleteink egyik hangsúlyos tevékenysége.
Jelenleg is előkészítés alatt áll egy jelentősebb összegű
beruházás, amely, reméljük, hamarosan megvalósul.
A magyar és a lengyel cégek egyaránt érdeklődnek az
együttműködési lehetőségek iránt?
– A lengyelországi út és azon cégek érdeklődése,
melyeknek vezetőivel a megrendezett két üzleti fórumon találkoztam,
egyértelműen azt bizonyítja, hogy igen. A Magyar Nemzeti
Kereskedőház Zrt. krakkói irodája és külképviseleteink külgazdasági
irodái hivatottak elősegíteni a kétoldalú regionális üzleti
kapcsolatok fejlődését és a magyar kis és közepes vállalkozások
intenzívebb kapcsolódását a lengyel gazdaság dinamikus fejlődéséhez.
A tárgyaláson érintették az észak–déli közlekedési
folyosó megépítését?
– Igen. A kétoldalú gazdasági és társadalmi
kapcsolatok fejlesztésének egyik kiemelten fontos – és
potenciálisan nagy lehetőségeket nyújtó – területe a közlekedési
hálózat fejlesztése. Ennek segítségével lehet egymáshoz még
közelebb hozni a magyar és lengyel cégeket, állampolgárokat.
Annak érdekében, hogy kapcsolataink, amelyekből potenciálisan
üzleti együttműködések is létrejöhetnek, tovább bővüljenek,
2016-ban Lengyelországban magyar kulturális évet rendezünk,
erről látogatásom előtt pár nappal Balog Zoltán miniszter
beszélt lengyel partnerével.
Mit jelent az energiafolyosó megépítése Lengyelország
számára?
– A térség energiabiztonságának fontos része az épülő
észak–déli energiafolyosó, a projektben vállalt magyar rész
kiváltotta a lengyel partnerek elismerését, és egyetértés
volt abban, hogy azt folytatni kell. Magyarországon a részünket
megtettük. A szlovák–magyar interkonnektor elkészült, várunk
a horvát partnerekre, mindenekelőtt arra, hogy befejezzék az
adriai tengerparti LNG-terminál megépítését. Partnereim arról
tájékoztattak, hogy az energiafolyosó 2015-ben befejezendő északi
kikötőjét a Balti-tenger partján fekvő Swinoujsciében határidő
előtt szeretnének befejezni. A lengyelek bíznak abban, megépítése
után jobb tárgyalási pozícióba kerülnek Oroszországgal.
Ha már Oroszországot említettük; a tárgyalásokon szóba
hozták-e az orosz–ukrán válságot és a szankciók következményeit?
– Igen, mindkét téma szóba került. A vonatkozó álláspontok
nem változtak, legfeljebb sikerült jobban megismernünk egymás
gondolatmenetét, a befolyásoló háttér-információkat. Véleményem
szerint jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy mindkét ország
kiáll az egységes EU-álláspont mellett és kétoldalú alapon
is igyekszik elősegíteni a békés megoldás megtalálását és
Ukrajna helyzetének stabilizálását.
Miniszterhelyettes úr Krakkóban meglátogatta Európa
egyik legmodernebb atomfizikai protonterápia központját. Igaz,
hogy hasonló központ létesítésében gondolkodnak Magyarországon
is?
– A központban tett látogatás újfent rávilágított
arra, hogy a modern onkológiai terápiát Magyarországon is érdemes
lenne elérhetővé tenni. Közhely, hogy az innovációt nem
lehet kiváltani. E téren a régión belül is versenyben állunk.
Medveczky Attila
|
