vissza a főoldalra

 2015.01.23. 

Csorja Gergely: Terrorizmus, amatőrizmus, a civilizációk összecsapása és egyéb bajok

A francia szatirikus újság szerkesztőségét lemészároló emberekről – feltehetőleg egy testvérpárról – két videó készült akció közben. Az álarcot és kalasnyikovot viselő Kouachi testvérek – amennyiben tényleg ők voltak – profiktól is meglepő higgadtsággal, egymást fedezve haladnak Párizs belvárosában, az útjukat elzáró rendőrautó felé. Az Alee Vert nevezetű utcában gondolkodás nélkül tüzelnek, méghozzá célzottan. Aztán visszaülnek a kis fekete Citroen C3-asba és továbbmennek. A következő rendőr láttán, újra megállnak, nyugodtan kiszállnak az autóból és megint a modern katonai kézikönyvek utasításainak megfelelően egymást fedezve, de folyamatosan haladva és tüzelve terítik le a szerencsétlen rendőrt. A földön fekvő segítségért és kegyelemért esdeklő rendőrt szakszerűen megközelítik, és miközben egyikük biztosítja a környezetet, a másik közvetlen közelről agyonlövi. Továbbmennek, kapkodás nélkül ellenőrzik, hogy van-e még esetleges ellenség. Meggyőződnek, hogy semmi veszély sem fenyeget és visszavonulnak. A visszavonulást, illetve a helyszín elhagyását az egyik gyilkos az amerikai hadseregtől átvett, de ma már Nyugaton széles körben alkalmazott katonai kézjelzéssel adja a másik tudtára. Bal kezének mutatóujját az ég felé emeli és csuklóból köröket ír le a kézfejével. A kézjel egyértelműen katonai.

Ahogy az angol hírcsatorna, a Sky News külpolitikai szakértője Sam Kiley elemzésében közzétette, a felvételen látható emberek magas szintű katonai képzésben részesültek és bizonyosan hajtottak már végre hasonló akciót, azaz már öltek.

A terrorcsapat harmadik tagja két nappal később egy kóserboltot foglalt el és ott túszokat szedett. A mentőakciót a BRI (Brigades de Recherche et d’Intervention) nevezetű különleges rendőri egység végezte. Ezt az egységet kimondottan túszmentési és terrorelhárítási céllal tartják fenn. A kóserboltot elfoglaló terrorista megtámadásáról, a boltba bejutásról számtalan felvétel látott napvilágot. Mivel a BRI-t a világ legjobb egységei között tartják számon, ezért a területtel foglalkozó emberek – többnyire csak négyszemközti beszélgetésekben – bizony mélyen megdöbbentek. A boltot megrohamozó rendőrök látszólag – és sajnos a valóságban is – meg voltak zavarodva. Hozzáértők szerint száz feletti lövést adtak le, a túszejtő ennek ellenére az ajtóig tudott rohanni, ahol végül közvetlen közelről végezték ki. Egyszerre többen.

Az átlagember szempontjából ez a reakció érthető. Ha szabadnapos bányászok lövöldöznek így a túszejtőre, akkor egy szavunk sem lehet. Sőt valójában a francia rendőröket is nehéz kritizálni, mert ebben a helyzetben ember legyen a talpán, aki nem esik pánikba.

De mégis.

Európa a Charlie Hebdo újságírói és vendégei lemészárlását casus bellinek tekinti. Az újság most milliós példányszámban jelenik meg, természetesen Mohamed próféta gúnyrajzával a címlapon. Leszámítva, hogy a vallási szimbólumok gúnyolása szerintem egyszerűen bunkóság, ráadásul az említett újság a legkevésbé sem humoros – igaz a humorosság szubjektív kategória –, az újság most Európa politikájának szimbóluma lett.

A minden szempontból elfogadhatatlan mészárlás célja egyetemes európai szabadságunk, értékeink megsemmisítése, oka pedig az elvakult iszlám fanatizmus. Ez ma Európa vezetőinek egységes üzenete és ez az üzenete a Mohamedet gúnyoló címlapnak.

Az üzenet első részével egyetértünk. Semmilyen gúnyrajz, semmilyen vélemény sem adhat okot arra, hogy embereket sebesítsenek vagy öljenek meg. Ezen nincs mit vitatkozni.

Azonban az üzenet többi része erősen kétséges. Mivel Märle Tamás az előző oldalon kimerítő elemzését adta a jelenség társadalmi hátterének, így most csak a kérdés biztonsági aspektusaira térek ki.

Látva Európa egyik legfelkészültebb rendőri egységének akcióját, biztosak vagyunk mi abban, hogy Európa és a muszlim világ harcából mi kerülünk ki győztesen? Van nekünk, Európának egységes hadseregünk, vannak ütőképes, harcedzett katonai vagy rendőri egységeink nagy számban? Tudunk mi egységesen fellépni? Létezik egyáltalán egységes külpolitikánk?

Persze most sokakban megjelenik a kétség, hogy a párizsi lövöldözés, a rendőrök akciója talán nem is volt annyira amatőr. Talán ebben a helyzetben minden rendőr így viselkedik, pláne egy Jemenben képzett terrorista elfogásakor. Bontsuk a felvetést két részre.

Létezik a világon olyan rendőri egység, mely nem 100 feletti kommandóssal próbálta volna elfoglalni a boltot – melyből jó, ha tíz odafért a két bejárathoz – és melynek tagjai egy-két lövéssel leterítették volna a túszejtőt, mint ahogy otthonukban az évi 200 feletti túszesetből átlagban egy végződik túsz halálával. A dél-afrikai Task Force például ilyen. A többnyire fehérekből álló különleges rendőri egységről az egyik ismeretterjesztő csatornának forgattak közel négyórás dokumentumfilmet és ott bizony azt láthatjuk, hogy nyugodt, felkészült rendőrök pillanatok alatt tesznek ártalmatlanná fegyveres bandákat, szabadítanak ki túszokat, lőnek le bankrablókat. Igaz, ezek a rendőrök inkább katonának néznek ki, de ez az ügy szempontjából mellékes. Az ismert videómegosztó oldalon keressenek rá: Task Force South Africa.

Több katonai és rendvédelmi területen dolgozó embert kérdeztem, köztük az amerikai tengerészgyalogság harcedzett tagját, bevetési egységek tagjait és kiképzőket. Mindannyian állították, hogy fontos a gyakorlás, de egyrészt ilyen helyzeteket gyakorolni csak nagyon speciális lőterén lehet, melyből Európában szinte alig van, másrészt a gyakorlás valós tapasztalat nélkül, a tűzkeresztség megszerzése nélkül mindig hagy kétséget maga után. Mi lesz, ha viszsza is lőnek? Akkor ki esik pánikba?

Szerintük a dél-afrikai csapat azért ennyire jó, azért kétségkívül a világ egyik leghatékonyabb egysége, és azért kéne oda járni gyakorlatozni az európai rendőröknek is, mert a valódi veszélyt nem lehet szimulálni.

A felvetés másik része, miszerint a párizsi lövöldözőket Jemenben, vagy valami iszlamista terrorképzőben készítették fel, szintén hagy maga után némi kétséget. Az általunk kérdezett szakemberek ugyan nem zárták ki, hogy akár ott is felkészíthették a gyilkosokat, de a mozgásuk, a taktikájuk, a fegyverkezelésük és a videón látható kézjelzés inkább arra utal, hogy valamelyik nyugati hadsereg képzésében, vagy nyugati hadseregben képzett oktatótól szerezték ismereteiket.

Akárhogy is: a tragikus mészárlás embertelen cselekedet volt és azt semmi sem igazolhatja. Mégis óva intjük Európát, hogy megpróbálja átvenni az Egyesült Államok civilizációs konfliktuspolitikáját.

Ha az érdemben nem létező európai külpolitikai erőről és a nem létező európai biztonságpolitikai erőről a bürokrata európai vezetés elhiszi, hogy létezik és azt a szavak szintjén az iszlám (lényegileg arab) civilizáció ellen akarják bevetni, akkor tragikus évtizedek következnek Európában és különösen tragikusak itt Magyarországon, a civilizációs ütközőzóna közepén.

Az európai államok, bár túlnyomó többségük NATO-tag, azaz szövetségese az Egyesült Államoknak, mégis képesek voltak bizonyos szintű semlegességre. Európa nem vesztheti el ezt a semleges státust – még akkor sem, ha Nagy-Britannia és Franciaország már valójában régen elvesztette –, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek.

Ugyanakkor jó lecke ez a mostani helyzet, hogy Európának végre egységes, Amerikától és az Európát megnyomorító 68-as egykori kommunistáktól, mostani liberálisoktól és szocialistáktól független, erős, önálló hatalommá kell válnia.